Üdv! Ez az ELTE Kollektív szerződésének kisérleti, html-es változata.
Hiteles forrásnak egyedül a megfelelő Magyar Közlöny tekinthető,
itt a CD jogtár
legutóbbi frissítéséből származó anyag van.
adminisztrátor:
Pávó Gyula (pgyula@gmail.com)
Legutóbbi frissítés: 2008.11.07.
A KSZ hatálya kiterjed az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, mint munkáltatóval (továbbiakban: Munkáltató) közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a szerződést kötő FDSZ Egyetemen működő reprezentatív szervezetének (továbbiakban: Szakszervezet)
2.1. A KSZ-t a Munkáltató részéről az Egyetem rektora, mint az intézmény vezetője, a Szakszervezet részéről az FDSZ ELTE Szakszervezeti Bizottság elnöke írja alá az Egyetem Szenátusának, illetve az ELTE Szakszervezeti Bizottságának felhatalmazása alapján.
A KSZ módosítását bármelyik szerződő fél kezdeményezheti, módosító indítványának a másik szerződő félhez írásban történő eljuttatásával, megindokolva a módosítás szükségességét. A módosító indítványra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül érdemi választ kell adni.
Szerződő Felek indokolt esetben a módosítás tervezetének előkészítése céljából - paritásos alapon - előkészítő bizottságot hozhatnak létre. Felek a módosítás elfogadott tervezetét közösen terjesztik elő elfogadásra saját testületük elé.
A módosítás hatálybalépésének időpontjáról minden esetben külön kell rendelkezni.
A KSZ-t bármelyik fél három hónapos határidővel, a tárgyév június 30. vagy december 31. napjára a másik félhez megküldött írásbeli nyilatkozattal felmondhatja.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a felmondás bejelentését követő két héten belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvitatására, és új KSZ megkötése lehetőségének megvizsgálása céljából.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy vita esetén a KSZ rendelkezéseit úgy kell értelmezni, ahogyan az a közalkalmazottak számára kedvezőbb.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy évente egy alkalommal (szeptember 30-ig) a hatályosulás szempontjából áttekintik és értékelik a KSZ rendelkezéseit, és ennek alapján közös javaslatot dolgoznak ki az esetleg indokolt módosításokra.
Szerződő Felek a jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Tevékenységük nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, nem vezethet a másik fél jogainak sérelmére, a másik fél lejáratására.
Munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy a Szakszervezet tevékenységét, működését elősegíti, a Szakszervezet kijelenti, hogy a vonatkozó jogszabályokban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja.
Szerződő Felek vállalják, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét, a közalkalmazottak érdekeit érintik illetve befolyásolják.
Szerződő Felek együttműködési kötelezettsége kiterjed, különösen:
Szerződő Felek az együttműködés formájaként megállapodnak abban, hogy
Szerződő Felek az együttműködés kapcsolatrendszerét, az együttműködő partnerek körét a következőkben állapítják meg:
Munkáltató | Szakszervezet |
---|---|
- egyetemi szinten | |
Szenátus | FDSZ Szakszervezeti Bizottság |
Rektor | FDSZ elnök |
- kari szinten | |
Kari Tanács | főbizalmi-, bizalmi testület |
Dékán, kari főigazgató | kari szakszervezeti titkár |
- intézeti szinten: | |
intézeti tanács, | |
intézetigazgató | főbizalmi | - tanszéi szinten |
tanszékvezető | bizalmi |
- egyéb kari szervezeti egység szintjén: | |
szervezeti egység vezetője | bizalmi |
- kari szervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egység szintjén: | |
szervezeti egység vezetője | szervezeti egység szakszervezeti titkára (főbizalmija, bizalmija) |
Egyetemi szintű (a 6.1. pontban meghatározott) kapcsolattartás: Rektor és a Szakszervezet elnöke, a Főtitkár és a Közalkalmazotti Tanács elnöke részvételével, havi rendszerességgel egyeztetést tart.
A Munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazottak nagyobb csoportjára vonatkozó minden olyan tervezett intézkedéséről, amely a közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetét, élet- és munkakörülményeit érinti, az illetékes szakszervezeti partnert tájékoztatja. Amennyiben az illetékes szakszervezeti partner tájékoztatása bármilyen okból nem lehetséges, a felettes szakszervezeti partnert kell tájékoztatni.
A munkáltatói intézkedések tekintetében a közalkalmazottak nagyobb csoportja alatt a következőket kell érteni:
A Munkáltató a Szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége elősegítése érdekében megküldi az illetékes Szakszervezeti partnernek
Érdekvita esetén:
A Munkáltató betekintést enged mindazokba a gazdálkodási, bérügyi, statisztikai iratokba, beszámolókba, a belső ellenőrzés által készített jelentésekbe, melyek az érdekvitával összefüggésben vannak.
A karok és nagyobb szervezeti egységek vezetői évente legalább egyszer összdolgozói fórumon tájékoztatást adnak az egységük helyzetéről, problémáiról, ezek érdekében végzett tevékenységükről, terveikről. Válaszolnak a közalkalmazottak közösségét, vagy annak nagyobb csoportját érintő kérdésekre.
A Szerződő Felek bármely kérdésben, a kölcsönös tájékoztatás során egymás tudomására jutott adatokat a titoktartási, a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok szerint kezelik, különösen abban az esetben, ha ezt a másik fél jelezte, az iraton feltüntette. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a nevükben eljárásra jogosult vezetőkről, illetve tisztségviselőkről, azok feladat és hatásköre feltüntetésével, továbbá a bekövetkező változásokról.
Szerződő felek a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdésekben felmerült kollektív munkaügyi viták, valamint az együttműködés területén felmerült problémák rendezése céljából Intézményi Érdekegyeztető Tanácsot (IÉT) hoznak létre és működtetnek. Az IÉT működésével kapcsolatos kérdéseket közösen kialakított és elfogadott ügyrendben szabályozzák, amely a KSZ 3. sz. mellékletét képezi.
A Karok és kari szervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egységek szintjén érdekegyeztető tanács hozható létre állandó vagy eseti jelleggel, amelynek működtetésére a 8.1. pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
A Szakszervezetet, annak testületeit, tisztségviselőit megilletik mindazok a jogosultságok, amelyeket a Munka Törvénykönyve II. fejezete, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályoz.
A szakszervezeti tisztségviselők védelme
Szerződő felek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyv (1992. évi XXII. törvény) közalkalmazottakra is alkalmazható rendelkezései által adott felhatalmazás alapján a közalkalmazotti jogviszonyból származó egyes jogok és kötelezettségek, ezek gyakorlása, illetve telepítése tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket a következőkben határozzák meg. Megállapodnak továbbá abban, hogy a KSZ rendelkezései az ELTE SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszer által szabályozott kérdésekre nem terjedhetnek ki, illetve azzal ellentétes rendelkezést nem állapíthatnak meg.
A munkáltató a munkába állástól számított 5 munkanapon belül közli az Mt. 84. § alá tartozó, hosszabb időtartamú szabadságról visszatért közalkalmazottal azt, hogy a távollét ideje alatt a közalkalmazotthoz hasonló munkakörben foglalkoztatottak esetében milyen mértékű átlagos illetménynövekedés valósult meg, és erre tekintettel milyen összeggel emeli a szabadságról visszatért közalkalmazott illetményét.
A közalkalmazott kérésére iskolarendszerű tanulmányok folytatásának támogatása céljából a Munkáltató tanulmányi szerződést köthet, ha képzésben való részvétel a Munkáltató szakemberszükségletének biztosítását is szolgálja.
Iskolarendszeren kívüli tanulmányok folytatásához szabadidő és támogatás kizárólag abban az esetben adható a közalkalmazott kérésére, ha a képzésben való részvétel a Munkáltató szakemberszükségletének biztosítását is szolgálja, és a közalkalmazottal a Munkáltató tanulmányi szerződést köt.
Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok folytatására a Munkáltató kötelezte a közalkalmazottat. A Munkáltató csak a közalkalmazott hozzájárulásával kötelezheti vizsga letételével járó tanfolyamon, továbbképzésben való részvételre
A közalkalmazottak heti 40 órás munkaidőkeretben, heti öt napos munkarend szerint dolgoznak kötött, rugalmas illetve kötetlen munkaidőben. A munkavállaló munkaidő beosztását a kinevezési okmányukban kell rögzíteni. A teljes munkaidő átlagban napi 8 óra, amely a munkaközi szünetet is magába foglalja.
A kötött munkaidejű alkalmazottak munkaidőbeosztása:
Ha a szakmai feladatok jobb ellátása, gazdasági, üzemeltetési érdekek indokolják, a munkanap kezdő, illetve befejező időpontját a heti 40 órás munkaidőkereten belül a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve felhatalmazása alapján a munkahelyi vezető, a szakszervezet illetékes tisztségviselőjének véleményét kikérve, az általános munkarendtől ( 11.4 pont) eltérően is megállapíthatja. Az eltérő munkaidő beosztást írásba kell foglalni, és erről az érintetteket tájékoztatni kell.
Az oktatók és a rendszeres oktatási feladatot ellátó kutatók, továbbá a tanárok munkarendjét - az egyetemen ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az ELTE SZMSZ III. kötet a foglalkoztatási követelményrendszer (FKR) tartalmazza.
Az Egyetemi Könyvtár közalkalmazottainak munkarendjét a vonatkozó jogszabályra és a szolgáltatást igénybevevők érdekeire figyelemmel az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, a kari (intézeti, tanszéki), ill. más könyvtárak esetében a munkarendet a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve felhatalmazása alapján a munkahelyi vezető, a szakszervezet illetékes tisztségviselőjének véleményét kikérve, a 11.4 pontban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
Rugalmas munkaidő beosztás engedélyezése esetén a napi teljes munkaidőt a közalkalmazott 6- 20 óráig terjedő időben dolgozhatja le, azonban a szervezeti egység munkáját úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége folyamatosan biztosított legyen. A rugalmas munkaidőben dolgozóknak a törzsidőben (10-16 óra között) legalább négy órát munkahelyükön kell tartózkodniuk. Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a törzsidőt ettől eltérően is megállapíthatja.
Sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók munkarendjét (a veszélyes munkahelyen eltölthető időtartamot) az ELTE foglalkozás-egészségügyi szakorvosa és a munkavédelmi szakember közösen határozza meg, és azt a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. ( EÜM 16/2000. VI. 8. rendelet 2. sz. melléklet).
Mérgező hatású anyaggal való munkavégzés esetén a közvetlen munkahelyi vezető köteles a munkafolyamatokat úgy szervezni, hogy a teljes napi munkaidőn belül az ilyen munkával töltött idő ne haladja meg az ELTE foglalkozás-egészségügyi szakorvosa és a munkavédelmi szakember által a Munkavédelmi Szabályzat szerint előírt időtartamot.
A közvetlen munkahelyi vezető köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces - össze nem vonható - szünet szakítsa meg. A képernyő előtti tényleges munkavégzés összes időtartama a napi hat órát nem haladhatja meg.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy éjszakai munkának tekintik, ha a munkavégzés 22 és 6 óra között legalább 1 óra időtartamú.
Kjt. 55/A. §-ához
A túlmunkát írásban kell elrendelni. A rendszeres (több napon keresztül tartó, vagy heti, havi rendszerességgel ismétlődő) túlmunkát legkésőbb a túlmunka megkezdése előtt két nappal és írásban kell elrendelni. Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés (túlmunka) időtartama naptári évenként legfeljebb 280 óra lehet.
Ha a közalkalmazott otthoni készenlétet teljesített és a készenlét ideje alatt munkára nem vették igénybe, a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg.
A szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év június 30-ig is kiadhatja, ha ezt az egyetem kivételesen fontos érdeke indokolja.
Mt. 139-140. §-ához
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Mt. 139.-140. §-aiban meghatározott eseteken túl fizetés nélküli szabadság engedélyezése a Munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott indokolt kérelme alapján külföldi munkavállalás céljából egy évig terjedő időtartamú fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. A fizetés nélküli szabadság időtartama meghosszabbítható, ha azzal a közvetlen munkahelyi vezető egyetért és az az Egyetem érdekét is szolgálja.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a méltánylást érdemlő egyéb okból is engedélyezheti fizetés nélküli szabadság igénybevételét legfeljebb egy évig terjedő időtartamra a közalkalmazott írásbeli és indokolással alátámasztott kérelme alapján.
A munkáltatói jogkör gyakorlója - a közvetlen munkahelyi vezető javaslatára - a közalkalmazottat a tudományos fokozat megszerzése, tankönyv (jegyzet) megírása, vagy más meghatározott kutatási feladat ellátása céljából legfeljebb hat hónap időtartamra mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól. Ezekben az esetekben a közalkalmazottat az alapilletménye illeti meg.
Az egészségre ártalmas munkavégzés jogcímen illetménypótlék jár az egészségre potenciálisan ártalmas (sugár-, vegyi anyag- biológiai anyag ártalom) munkakörben dolgozóknak. A munkakörök jegyzékét a Munkavédelmi Szabályzat alapján a 4. sz. melléklet tartalmazza.
Vita esetén a potenciális ártalmat a foglalkozás-egészségügyi szakorvos és a munkavédelmi szakember közösen határozza meg.
Az egészségre ártalmas munkavégzés illetménypótlékának mértéke a pótlékalap 100 %-a.
Az idegennyelvtudás-pótlékra jogosultak köre, a pótlék mértéke és a folyósítás feltételei:
A rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat az Mt. 147. §-a szerint illeti meg ellenérték (pótlék).
Nem jár rendkívüli munkáért díjazás az oktató kutató és tanári munkakörben dolgozóknak. Nem jár rendkívüli munkáért díjazás azoknak sem, akik a munkaidejük beosztását, illetve felhasználását - a rugalmas munkaidő szabályai szerint - maguk határozzák meg a jelen kollektív szerződésnek megfelelően a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott engedélyek alapján.
A kereset kiegészítést a feltételek egyidejű meghatározásával a munkáltatói jogkörgyakorlója ítélheti oda a rendelkezésére álló bérkeret terhére.
A munkáltatói jogkör gyakorlója - az adott egység rendelkezésére álló pénzügyi fedezeten belül - a munkavégzés értékelése alapján jutalomban részesítheti az Egyetemmel legalább hat hónapja jogviszonyban álló közalkalmazottat.
A Munkáltató a törvény által megállapított határidőn belül (tárgyhót követő hónap 10-e) törekszik arra, hogy a bérkifizetést a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül, lehetőleg tárgyhó 5.-ig teljesítse.
Szerződő felek az illetményelőleg folyósításának feltételeit az alábbiakban határozzák meg:
Szerződő Felek a munka- és formaruha juttatás feltételeit az alábbiakban állapítják meg:
A Közalkalmazotti Tanácsot együttdöntési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök (Lakásalap, Szociális és Jóléti Alap) felhasználása tekintetében, továbbá az ilyen célú intézmények (orvosi rendelők, üdülők, óvoda) hasznosítása tekintetében.
A Munkáltató - a következő évi költségvetés tervezésekor - határozza meg, milyen összeget tud biztosítani az adóköteles, illetve adómentesen adható szociális-, jóléti-, természetbeni és egyéb juttatásokra, és IÉT keretében dönti el az emelések, illetve bővítések lehetőségét és körét.
Szociális- és jóléti juttatásként a munkáltató
Természetbeni juttatásként a munkáltató
A munkáltató a 14.2.- 14.3. pontban meghatározottakon túl az alábbi egyéb juttatásokat biztosítja a 19.§-ban meghatározottak szerint.
A 14.2.- 14.3. pont alatt felsorolt juttatások esetében a juttatásra való jogosultságnál, ha az nem kizárólag teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára vehető igénybe, legalább az időarányosság elvét kell alkalmazni.
A Munkáltató, Szociális és Jóléti Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre azzal a céllal, hogy a szociálisan rászoruló aktív és nyugdíjas, tartósan hátrányos vagy válsághelyzetben lévő munkatársai részére egyszeri anyagi támogatást nyújtson s ezzel a helyzetén, részben könnyítsen. Az Alap forrásai az egyetem költségvetése, az alap éves keretösszegét az egyetem a reprezentatív szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal történő egyeztetés alapján évente, a költségvetés részeként állapítja meg.
Az Alapból segélyben, illetve támogatásban részesülhetnek:
A segély illetve támogatás lehet
Rendkívüli szociális segély a közalkalmazott (nyugdíjas) kérelme alapján tanévente (tárgyévben) egy alkalommal adható. A Jóléti és Szociális Bizottság a kérelemben foglalt indokok mérlegelése és a kérelmező szociális helyzete alapján legfeljebb a mindenkori bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő támogatást adhat/ítélhet oda. Tárgyéven belüli újabb rendkívüli méltánylást igénylő kérelem alapján a Bizottság - döntésének indokolásával - ismételten is nyújthat támogatást.
A rendkívüli szociális segély iránti kérelmeket a Bizottság tárgyévente három alkalommal a saját ügyrendjében meghatározott időszakban tartott ülésén bírálja el. (Rendkívüli esetben, a kérelemben foglalt indokok alapján a Bizottság elnöke az ülés összehívása nélkül javaslatot tehet a döntés elektronikus úton - kör e-mailban - történő meghozatalára).
Temetési segély annak a közalkalmazottnak adható, aki a kérelemhez mellékelt, nevére szóló, hiteles másolatú temetési számlával igazolja, hogy hozzátartozójának (le- és felmenő családtagjának) temetési költségeit ténylegesen viselte. A temetési segély összege a kérelmező szociális helyzete és egy átlagos temetés igazolt költségei együttes figyelembevétele mellett legfeljebb a bruttó minimálbér háromszorosa lehet/az adómentesen folyósítható összeg erejéig terjedhet.
Beiskolázási támogatás annak a közalkalmazottnak adható, aki saját háztartásában gondoskodik általános vagy középfokú tanulmányokat folytató gyermeke (nevelt vagy örökbefogadott gyermeke) eltartásáról. A beiskolázási támogatás összegét a kérelmező igazolt jövedelmi és szociális helyzete (a család egy főre jutó igazolt jövedelme) és a támogatásra jogosult gyerekek száma alapján állapítja meg a Bizottság. A támogatás összege az adómentesen folyósítható értékhatárt nem haladhatja meg. A Bizottság a beérkezett kérelmeket szeptemberi ülésén bírálja el a fenti szempontok szerinti rangsorolással. A Bizottság évente június hónapban köteles közzétenni a kérelmek elbírálásának adott évi szempontjait. A támogatási kérelem beadásának határidejét évenként a Jóléti Bizottság állapítja meg a vonatkozó jogszabályokra tekintettel. A legkésőbbi határidő szeptember 30. lehet. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges igazolásokat, valamint a támogatás folyósításához szükséges számlákat, utóbbiakat gyermekenként.
A segélyezési kérelmeket a rektor által megbízott Jóléti és Szociális Bizottság bírálja el. A Bizottságot két társelnök vezeti, az egyiket a rektor bízza meg, a másikat a reprezentatív Szakszervezet - a Közalkalmazotti Tanáccsal egyetértésben - delegálja. A Bizottság tagjait a rektor bízza meg, személyükre a reprezentatív szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács, valamint az ELTE nagyobb szervezeti egységeinek vezetői közösen tesznek javaslatot. A tagok megbízása határozatlan időre szól, visszahívásuk a rektor hatáskörébe tartozik. A megüresedő bizottsági helyeket a két társelnököt kivéve a reprezentatív Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács javaslata alapján kell betölteni.
A társelnökök feladata, hogy az ügyrendben meghatározottak alapján biztosítsák az Alap folyamatos tevékenységét, előkészítsék a döntéseket és a szükséges adminisztrációt elvégezzék. A Bizottság tagjai munkájukat az Ügyrendben rögzített szabályoknak megfelelően végzik. A Bizottság tagjai szigorú titoktartásra kötelezettek, tevékenységük során az adatvédelmi törvény előírásai és a személyiségi jogok figyelembevételével kell eljárniuk. A Bizottság önálló döntéshozó testület, mely a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
A Jóléti és Szociális Alap működésével kapcsolatos részletes szabályokat az Alap Ügyrendjében kell rögzíteni, amely a Kollektív Szerződés 5. sz. melléklete.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a közalkalmazottai részére a lakáshoz jutás feltételei megteremtésének elősegítése, illetve a lakáskörülmények indokolt mértékű korszerűsítése érdekében lakáscélú támogatási alapot (továbbiakban: Lakásalap) hoz létre illetve működtet. A Lakásalap célja, hogy kamatmentesen nyújtott, visszafizetendő pénzbeli támogatással (továbbiakban: kamatmentes munkáltatói kölcsön) segítse elő közalkalmazottai lakás körülményeinek javítását.
Kamatmentes munkáltatói kölcsön adható:
Kamatmentes munkáltatói kölcsön csak akkor adható, ha a lakás kizárólag a közalkalmazott (vagy a közalkalmazott és családtagja közös) tulajdonába kerül, illetve tulajdonában (közös tulajdonában) van. Közös tulajdon esetén a támogatást igénylő közalkalmazott tulajdoni hányadának legalább az 1 részt el kell érni. Az 1/2-es tulajdoni arány mértékétől a kölcsönvevő közalkalmazott javára, indokolt esetben a munkáltató mérlegelése alapján el lehet térni.
Kamatmentes munkáltatói kölcsön igényelhető
A lakáscélú támogatási kérelmeket a rektor által megbízott ELTE Lakásügyi Bizottság bírálja el. A Bizottság a rektor döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező szerveként működik. A lakáscélú támogatások odaítéléséről a rektor dönt a Bizottság javaslata alapján. A rektor döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A Lakásügyi Bizottság 15 tagú. Elnökét és tagjait a rektor bízza meg a következő elvek figyelembevételével:
Az Egyetem hosszúlejáratú (5-10 év) kamatmentes kölcsönben részesítheti azokat a közalkalmazottakat, akik lakásvásárlás vagy lakásépítés formájában az első saját tulajdonú lakásukat szerzik meg. Különösen indokolt esetben (az együtt élő család létszámának növekedése, súlyos egészségügyi probléma stb.) munkahelyi kölcsön adható a második lakás vásárlásához (minőségi lakáscseréhez) vagy lakás építéséhez is. Az első lakás vásárlásának vagy építésének tényéről a közalkalmazott köteles nyilatkozni a kérelem benyújtásakor. Amennyiben a későbbiekben fény derül rá, hogy a közalkalmazott valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, az Egyetem bármikor jogosult elállni a szerződéstől, és az átutalástól számított, a 16.11. pontban írt mértékű kamattal terhelten visszakövetelni a kölcsön összegét.
Lakás tulajdonjogának megszerzése esetében az erre irányuló szerződésben a közalkalmazott köteles feltüntetni, hogy a szerződéses ellenérték egy részét a Munkáltatótól felveendő kölcsönből kívánja kiegyenlíteni. A hosszúlejáratú munkáltatói kölcsön összege max. 1.500.000,- Ft. Ha a kérelmező és a házastársa egyaránt az Egyetem alkalmazásában áll, az együtt felvett kölcsön összege max. 2.000.000,- Ft lehet.
A támogatás iránti kérelemben megnevezett és igazolt igény alapján a Bizottság a kölcsön összegét, a kölcsön törlesztésének időtartamát a kérelmező és családja szociális helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A havi törlesztő-részlet 5.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet és nem haladhatja meg a közalkalmazott Egyetemtől származó rendszeres havi nettó jövedelmének 35 %-át.
Az Egyetem rövidlejáratú (1-5 év) kamatmentes kölcsönben részesítheti azokat a közalkalmazottakat, akik saját tulajdonú lakásuk, családi házuk
kérnek munkáltatói támogatást.
A rövidlejáratú kölcsön összege max. 800.000,- Ft. Ha a kérelmező és házastársa egyaránt az Egyetem alkalmazásában áll, az együtt felvett kölcsön összege max. 1.000.000,- Ft lehet.
A támogatás iránti kérelemben megnevezett és igazolt igény alapján a Bizottság a kölcsön összegét, a kölcsön törlesztésének időtartamát a kérelmező és családja szociális helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A havi törlesztő-részlet 5.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg a közalkalmazott Egyetemtől származó havi nettó jövedelmének 35 %-át.
A Lakásügyi Bizottság által javasolt és a rektor által jóváhagyott kölcsön folyósítására az erre vonatkozóan megkötött kölcsönszerződés alapján kerül sor. A munkáltatói kölcsön fedezetéül a kölcsönigénylő (és tulajdonostársai) tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő lakás (lakóház) szolgál. A munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítékaként a kölcsönigénylő (és tulajdonostársai) által a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg jelzálogjog alapítására irányuló megállapodásban megadott hozzájáruló nyilatkozat alapján az Egyetem gondoskodik a kérelemben megjelölt ingatlan vonatkozásában a 16.7. pontban foglalt esetben elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése és jelzálogjog bejegyzése, a 16.8. pontban foglalt esetben pedig jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A Munkáltató saját mérlegelése alapján elfogadhatja, ha a kölcsönigénylő a tulajdonszerzéssel vagy felújítással stb. érintett ingatlantól eltérő ingatlant ajánl fel a munkáltatói kölcsön fedezetéül, amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa (tulajdonosai) hozzájárul az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzéséhez, illetve a jelzálogjog bejegyzéséhez.
A kölcsön akkor kerül folyósításra, ha a kölcsönigénylő bemutatja a Lakásügyi Bizottság ügyintézőjének a munkáltatói kölcsön fedezetésül felajánlott ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát, amelyen legalább széljegyen szerepel a Munkáltató javára bejegyezni kért jelzálogjog és - a 16.7. pontban írt esetben - feljegyezni kért elidegenítési és terhelési tilalom. A lakás a kölcsöntartozás fennállása alatt az Egyetem hozzájárulásával idegeníthető el, vagy terhelhető meg.
Ha a lakás (lakóház) a kölcsönigénylő és más személy (pl. házastárs, stb.) közös tulajdonát képezi, a kölcsönigénylő köteles - teljes bizonyító erejű magánokirat formájában - a tulajdonostárs (tulajdonostársak) beleegyező nyilatkozatát beszerezni és a kérelemhez csatolni. Amennyiben a Munkáltató és a kölcsönigénylő között aláírásra kerül a kölcsönszerződés és a jelzálogjog alapításáról szóló megállapodás, a tulajdonostárs ezzel egyidejűleg szintén köteles ügyvéd által ellenjegyzett okiratban jelzálogjogot alapítani a tulajdoni hányada vonatkozásában a Munkáltató javára. A Munkáltató és a kölcsönigénylő közötti szerződés csak azzal lép hatályba, ha a tulajdonostárs is aláírta a tulajdoni hányada vonatkozásában a jelzálogjog alapításáról szóló okiratot.
A kölcsönigénylő közalkalmazotti jogviszonyának bármely okból történő megszűnése esetén a kölcsön ki nem egyenlített része azonnal és egy összegben esedékessé válik az alábbi kivételekkel:
A közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel történő megszűntetése esetén az új munkáltató átvállalhatja a kölcsön ki nem egyenlített részét és azt egy összegben átutalhatja a Lakásalap számlájára. Ha az új munkáltató a kölcsön megtérítését nem vállalja át, a törlesztés ügyében a 16.12. pontban foglaltak szerint kell eljárni.
Ha a kölcsönigénylő közalkalmazotti jogviszonya megszűnt és az
a kölcsön kamatmentessége megszűnik. A kölcsönigénylőt a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének időpontjától kamatfizetési kötelezettség is terheli, melynek mértékére a Kölcsönszerződés vagy a Ptk. 301. § (1) bekezdése az irányadó. Ha a kölcsönigénylő a fennmaradt kölcsöntartozását és annak kamatait felhívás ellenére 3 hónapon belül egy összegben nem fizeti meg, az ELTE bíróság előtt érvényesíti a követelését.
Ha a támogatásban részesült közalkalmazott az egyetemi kölcsönnel terhelt lakását a szabad forgalomban olyan személynek idegeníti el, aki ugyancsak az Egyetemen dolgozik, a vevő az eladó kölcsönét - az Egyetem Lakásügyi Bizottságának hozzájárulásával - átvállalhatja. Ha a támogatásban részesült közalkalmazott a kölcsönnel terhelt lakását olyan személynek kívánja elidegeníteni, aki más munkáltató dolgozója, vagy aki nem áll munkavégzésre irányuló határozatlan idejű jogviszonyban, az egyetem az adásvételhez való hozzájárulását csak akkor adja meg, ha a közalkalmazott a hátralévő kölcsönt egy összegben visszafizeti. A kölcsönt a vevő munkáltatója átvállalhatja. Házastársi vagyonközösség megszűntetése során a támogatást - az Egyetem külön hozzájárulásával - a lakásban maradó, kölcsöntámogatásban nem részesült, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló házastárs átvállalhatja a Lakásügyi Bizottság által megállapított feltételekkel. Ezt a szabályt kell alkalmazni a túlélő házastárs esetére is. Ha a támogatásban részesült közalkalmazott a kamatmentes munkáltatói kölcsönnel épített vagy vásárolt lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel szerez újabb tulajdonába kerülő lakást, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog - az Egyetem külön hozzájárulása esetén - a cserével, illetőleg az adásvétellel megszerzett lakásra bejegyeztethető.
A támogatói alap kezelésével kapcsolatos feladatokat a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság látja el, gondoskodik a kölcsönszerződések alapján a törlesztésnek a kölcsönigénylő munkabéréből való levonásáról és a Lakásalap számlájára történő átutalásáról, nyilvántartást vezet a támogatási alap egyenlegének változásairól, a kifizetett kölcsönökről és a befolyt törlesztésekről, és biztosítja a Lakásügyi Bizottság által kért információkat. A támogatási alap kezeléséért, a támogatások folyósításáért, a nyilvántartások vezetéséért az Egyetem gazdasági főigazgatója által e feladattal megbízott munkatárs felelős.
A támogatási alap forrását képezi
A Lakásügyi Bizottság ügyrendjében kell szabályozni azokat a kérdéseket, amelyekben a Bizottság a hatáskörét az Elnökre átruházza.
Az ügyrendet a Bizottság javaslatára a rektor hagyja jóvá, és ez a Kollektív Szerződés 6. sz. melléklete.
Étkezési támogatásként a legalább átlag napi négy órában foglalkoztatott, tárgyhó elsején jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottak részére - beleértve a nyugdíjas foglalkoztatottakat is - étkezési utalvány jár. Az adómentesen adható étkezési hozzájárulás mértékének jogszabályi módosítása esetén az étkezési utalvány értékéről az IÉT dönt.
Az 17.1.pontban meghatározott utalvány a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a foglalkoztatással időarányosan jár.
Nem költségvetési forrásból (pl. átvett pénzeszköz, pályázat, vállalkozási bevétel terhére) foglalkoztatott alkalmazottak étkezési támogatásának fedezetét az adott forrásból kell biztosítani.
Az egyetem minden karán, illetve területileg kapcsolódó szervezeti egységnél meg kell vizsgálni a közalkalmazottak napi egyszeri meleg étkeztetésének lehetőségét. A Szerződő Felek ennek megvalósítását az IÉT hatáskörébe utalják.
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás
Egyetemi üdülők igénybevétele
Egyetemi sportlétesítmények használata
Lakhatási támogatás Lakhatási hozzájárulás a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottaknak fizethető adóköteles juttatás. Lakhatási hozzájárulást és annak mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a gazdálkodó egység személyi juttatási kereteinek terhére. A lakhatási hozzájárulás összege a minimálbér felét nem haladhatja meg.
Könyvtári és e-mail szolgáltatás igénybevétele
Egyetem tulajdonát képező eszközök kölcsönadása
Egészségügyi szolgáltatás
A jelen Kollektív Szerződés 2008. január 1. napján lép hatályba.
A Kollektív Szerződést 2008. június 30. napjáig felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni annak érdekében, hogy hatálya kiterjeszthető legyen a munkáltató által fenntartott közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra.
A Kollektív Szerződés hiányzó mellékleteit 2008. július 30. napjáig kell elkészíteni.
A szabályzatot a www.elte.hu egyetemi honlapon kell közzétenni.
Budapest, 2007. december 17.
Dr. Hudecz Ferenc | dr. Juhászné Huszty Katalin | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
rektor | főigazgató |
Alulírottak:
A KSZ V. FEJEZETTEL TÖRTÉNŐ KIEGÉLSZÍTÉSÉRŐL
A KSZ a KSZ 20. § 20.2. pont alapján az alábbi új V. fejezettel és új 20-23. §-al egészül ki:
Az Egyetem közoktatási intézményeiben közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok
A KSZ-t az Egyetem közoktatási intézményeiben közalkalmazotti jogviszonyban állókra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
A KSZ II. fejezet alkalmazásában a közoktatási intézmények esetében 1/a. számú melléklet határozza meg az adott közoktatási intézményben működő FDSZ alapszervezet helyi működéséhez biztosított dologi és infrastrukturális feltételeket.
A KSZ II. fejezet alkalmazásában a közoktatási intézmények esetében 2/a. számú melléklet határozza meg a közoktatási intézmények azon testületeit és bizottságait, amelyek munkájában az adott közoktatási intézményben működő FDSZ alapszervezet helyi működéséhez biztosított dologi és infrastrukturális feltételeket illetékes tisztségviselőjének tagként / állandó vagy eseti meghívottként való részvételét biztosítani kell.
A KSZ II. fejezet 7. § 7.3. pont alkalmazásában a közoktatási intézmények esetében oktatási és egyéb szervezeti egységen magát a közoktatási intézményt kell érteni.
A KSZ II. fejezet rendelkezéseit egyebekben értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a közoktatási intézmények szintjén állandó vagy eseti jelleggel Szerződő Felek intézményi egyeztető tanácsot hozhatnak létre, illetve működtethetnek.
A KSZ III. fejezetét az e szakaszban írt eltérésekkel kell alkalmazni.
A KSZ 11.§-ának 11.1.-11.3. pontjait értelemszerűen alkalmazni kell.
A KSZ 11.§-ának 11.4.-11.10. pontjai nem alkalmazhatóak. E rendelkezések helyett az alábbi 22.4.-22.8. pontokban foglaltak szerint kell eljárni.
A munkaidő és munkarend, munkaidőkeret, a napi munkaidő beosztásának szabályai:
A közoktatási intézmények dolgozóik munkaidő-beosztását az munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbikaban: Mt.) 119. §-ában foglaltakra is figyelemmel helyben készítik el.
Pedagógus-munkakörben az alábbi, a nevelő-oktató munkával összefüggő pedagógiai feladatokat kell a kötelező óraszámba beszámítani:
A munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében ellátandó feladatokon a munkaidő
A munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében ellátandó feladatok és a feladatok ellátásának helyszínét a KSZ 9. számú melléklete tartalmazza.
Túlmunka, rendkívüli munkavégzés elrendelése (Mt. 126-129. §, Kjt. 55/A.§):
Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 118.§ (10) bek.]:
A KSZ IV. fejezet rendelkezéseit a jelen szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a közoktatási intézmények közalkalmazottai tekintetében.
A 17. § azzal alkalmazandó, hogy ha a közoktatási intézmény biztosítja a közalkalmazott számára a napi egyszeri ingyenes meleg étkeztetést, akkor étkezési támogatás nem adható.
A 18. § szerinti hozzájárulás mértéke a közoktatási intézményekben .............. Ft.
A KSZ az 1. és 2. sz., valamint 8. sz. mellékleteket követően a jelen megállapodás mellékletit képező 1/a., 2/a. és 9. sz. melléklettel egészül ki.
A KSZ hatályos V. fejezetének és 20-21. §-ának számozása VI. fejezetre és 24-25. §-ra változik,
egyben az így megállapított 24. § 24.2.-24.3. pont helyébe az alábbi 24.2. pont lép:
"24.2. A KSZ V. fejezete 2009. január 1. napjától hatályos."
A jelen megállapodás 2009. jan. 1-én lép hatályba.
Budapest, 2008.
............................................
Dr. Hudecz Ferenc
rektor
Eötvös Loránd Tudományegyetem
............................................
Munkácsy László
igazgató
ELTE Apáczai Csere János
Gyakorlógimnázium és
Kollégium
............................................
Dr. Schróth Ágnes
mb. igazgató
ELTE Trefort Ágoston
Gyakorlóiskola
............................................
Papházy Éva
igazgató
ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló
Általános Iskola és
Gyógypedagógiai Módszertani
Központ
............................................
Kálmánné Bors Irén
igazgató
ELTE Gyakorló Általános Iskola
és Középiskola