120. § (1) A munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja.

(2) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidőt is előírhat.

(3) A 127. § (6) bekezdése a)-b) pontjában meghatározott munkavállaló tekintetében egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve osztott munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.

(4) Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával.

A napi munkaidő kollektív szerződés rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató utasítása alapján a munkavállaló számára naponta egyenlően, illetve munkaidőkeret alkalmazása esetén egyenlőtlenül is beosztható.

Egyenlő beosztás esetén, a munkanapokon azonos időtartamban kell dolgozni, például a hét minden munkanapján napi 8 órát.

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén, az egyes munkanapokon különböző időtartamú a napi munkavégzés (például az üzlet nyitva tartásától függően rövidebb időtartamban kell dolgozni hétfőn és szombaton, de csütörtökön tovább kell maradni, vagy azért egyenlőtlen a beosztás, mert egyik héten kevesebb napot, másik héten több napot kell dolgozni). Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén azonban a napi munkaidő négy óránál rövidebb és - a készenléti jellegű munkakört kivéve - 12 óránál hosszabb nem lehet. Megjegyezzük, hogy ezzel szemben részmunkaidős foglalkoztatás esetén a napi négy óránál rövidebb (pl. 2 óra) munkaidőben is meg lehet állapodni.

A napi munkaidő ledolgozása általában folyamatosan, egybefüggően történik, de meghatározott munkakörökben lehet, hogy célszerűbb az osztott munkaidőben történő foglalkoztatás.

Osztott munkaidőt csak kollektív szerződés, illetve a felek megállapodás írhat elő. Osztott munkaidő esetén a munkavégzés megkezdődik (pl. buszvezető adott településre reggel elvezet), majd a munkavégzés megszakad, mely időtartama alatt legfeljebb készenlét terheli a munkavállalót, és a megszakítást követően a munkaidő tovább folytatódik (mivel a járat délután közlekedik vissza). Az osztott munkaidő közötti időtartamra díjazás nem jár, de például, ha a köztes időt készenlétben tölti a munkavállaló, akkor az annak megfelelő díjazásra jogosulttá válik.

Az egyenlőtlen munkaidő beosztás vagy osztott munkaidő elrendelése esetén ügyelni kell arra, hogy a terhes nőt, illetve a nőt a gyermek egyéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő férfit csak beleegyezésével lehet ilyen munkarendben foglalkoztatni.

EBH2003. 896. - kollektív szerződés osztott napi munkaidőt előírhat