16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet
az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Az
atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-a (2)
bekezdésének a)-e), valamint k)-o) pontjaiban, valamint az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a
következőket rendelem el:
1.
§ (1) E
rendelet hatálya az At. 20. §-ának a)-f), valamint h) pontjaiban
megfogalmazottak szerint kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az
atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagokra, berendezésekre,
létesítményekre, az ezzel kapcsolatos tevékenységekre és a tevékenységet
végzőkre.
(2)
E rendelet hatálya nem terjed ki
a)
a
nukleáris létesítményekre, azok építményeire, rendszereire és berendezéseire -
a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az ezekkel kapcsolatos
tevékenységekre és e tevékenységet végzőkre, valamint
b)
az At.
26. §-ában meghatározott honvédelmi ágazati feladatokra.
(3)
E rendelet hatálya kiterjed a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenységet végzőkre
a)
az At.
68. § (2) bekezdésének a) és c), illetve e) pontjai,
valamint
b)
az At.
68. § (2) bekezdés k) pontja szerinti tevékenységek tekintetében.
2.
§ Az e
rendeletben használt fogalmak meghatározását, valamint a sugárvédelmi
alapelveket és követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
A munkavállalók és a lakosság
sugárterhelésének korlátozása, a sugárterheléssel összefüggő baleset-elhárítási
intézkedési szintek
[Az At. 68. § (2) bekezdésének a) pontjához]
3.
§ A
munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dóziskorlátokat, a radon
koncentráció munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjét, a személyeket érő
külső és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, a baleset-elhárítási és
intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, valamint a
nukleáris baleset következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére
vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
Sugárvédelmi minősítés
[Az At. 68. § (2) bekezdésének b) pontjához]
4.
§ (1)
Az atomenergia alkalmazása körében használt, ionizáló sugárzást kibocsátó vagy
radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezés (a CE jellel rendelkező
berendezések kivételével), valamint sugárzás elleni védőeszköz (a továbbiakban
együtt: berendezés) csak akkor hozható forgalomba, illetve akkor alkalmazható,
ha a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos „Frédéric
Joliot-Curie” Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézete (a
továbbiakban: OSSKI) szakvéleménye alapján az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala
(a továbbiakban: OTH) a berendezést vagy sorozatgyártás esetén annak prototípusát
sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősítette, és arról minőségi
bizonyítványt ad ki, melynek alapján a berendezés a H jelzést megkaphatja.
(2)
A sugárvédelmi minősítés iránti kérelem benyújtásához szükséges adatlapot,
valamint a sugárvédelmi minősítés alapjául szolgáló követelményeket a 3.
számú melléklet tartalmazza.
5.
§ (1) A
sugárvédelmi minősítést a
a)
gyártó,
b)
külföldről
behozott berendezés esetén a forgalombahozó,
c)
amennyiben
a berendezés kereskedelmi forgalomba nem kerül, a felhasználó
kezdeményezi.
(2)
Ha a minősített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a
karbantartás, a javítás vagy az átalakítás érintette, a sugárvédelmi minősítést
újból el kell végeztetni.
6.
§ A
sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősített berendezések jegyzékét az OTH
az Egészségügyi Közlönyben évente közzéteszi.
A munkavállalókra érvényes munkaköri
alkalmassági szabályok
[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) pontjához]
7.
§ Az
atomenergia alkalmazása körében tevékenységet végzőkre vonatkozó munkaköri
alkalmassági szabályokat külön jogszabály határozza meg.
A sugárvédelmi oktatás rendje
[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) pontjához]
8.
§ (1) A
sugárvédelmi ismeretek megszerzését képzés és továbbképzés keretei között kell
biztosítani.
(2)
Az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységet csak az a személy
végezhet, aki a 4. számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi
képzésben, illetőleg továbbképzésben részt vett és eredményes vizsgát tett. A
tevékenység jellegének megfelelő képzettséggel rendelkező személy felügyelete
mellett a tevékenység a vizsga letételéig, de legfeljebb egy évig végezhető.
(3)
A sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a
vizsgakövetelményeket alapfokú képzés esetén az ÁNTSZ területileg illetékes
Sugáregészségügyi Decentruma (a továbbiakban: Sugáregészségügyi Decentrum)
hagyja jóvá. A Sugáregészségügyi Decentrumok felsorolását és illetékességi
területét a 7. számú melléklet 1. pontja tartalmazza. Bővített és átfogó
fokozatú képzés esetén az oktatók névjegyzékét, a sugárvédelmi képzés és
továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket - az OSSKI javaslata
alapján - az OTH hagyja jóvá.
(4)
A sugárvédelmi képzésben és továbbképzésben való részvételről, valamint annak
nyilvántartásáról az engedélyes gondoskodik.
(5)
A sugárvédelmi képzési, illetve továbbképzési kötelezettség teljesítése alól
felmentés nem adható.
A munkahelyi sugárvédelem alapvető
előírásai, a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési szabályok
[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) és e)
pontjaihoz]
9.
§ (1) A
munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásait az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2)
A foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók védelme érdekében az 5.
számú mellékletben meghatározott, a munkahelyi besorolásnak, illetőleg a
munkafeltételeknek megfelelő ellenőrző méréseket és a 2. számú melléklet
előírásai szerinti személyi dozimetriai ellenőrzést kell végezni.
Sugárvédelmi szolgálat
[Az At. 68. § (2) bekezdésének e) pontjához]
10.
§ (1)
Az engedélyes sugárvédelmi szolgálatot hoz létre és biztosítja a működéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(2)
A sugárvédelmi szolgálat elkészíti a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot (a
továbbiakban: MSSZ). Az MSSZ-re vonatkozó részletes előírásokat a 6. számú
melléklet tartalmazza. Az MSSZ-t a Sugáregészségügyi Decentrum, a 7. számú
melléklet függelékének A/12. pontja szerinti kiemelt létesítmény esetén - az
OSSKI szakvéleménye alapján - az OTH hagyja jóvá. A szakvéleményt a kérelmező
szerzi be.
(3)
A sugárvédelmi szolgálat ellenőrzi, hogy az adott létesítményben dolgozó
személyek, a létesítmény területének és közvetlen környezetének sugárvédelmi
helyzete megfelel-e a rendeletben, a külön jogszabályban, valamint az MSSZ-ben
meghatározott feltételeknek.
(4)
A sugárvédelmi szolgálat feladatainak részletes meghatározását az MSSZ
tartalmazza a 8. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével.
11.
§ (1) A
sugárvédelmi szolgálat - a (2), illetve (6) bekezdésben foglalt kivétellel -
legalább egy sugárvédelmi megbízottból és helyetteséből áll. Nagy aktivitású
zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízottnak csak
büntetlen előéletű személy nevezhető ki. E feltétel meglétét a munkáltató
évenként ellenőrizni köteles.
(2)
A sugárvédelmi szolgálat legalább egy sugárvédelmi megbízottból áll, ha a
Sugáregészségügyi Decentrum a 18. § szerinti egyszerűsített engedélyezési
eljárás keretében adta ki az engedélyt.
(3)
A sugárvédelmi megbízott sugárvédelmi képzettségének meg kell felelnie a
szervezeti egység munkavállalóira - a 4. számú melléklet szerint - előírt
legmagasabb képzettségnek.
(4)
A sugárvédelmi megbízottat és helyettesét a munkáltató írásban bízza meg. Az
engedélyes a megbízás másolati példányát megküldi a Sugáregészségügyi
Decentrumnak, a 7. számú melléklet függelékének A/12. pontja szerinti kiemelt
létesítmény esetén az OTH-nak.
(5)
A sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét a
Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH látja el.
(6)
Nukleáris létesítményben az OTH által meghatározott esetben a sugárvédelmi
szolgálat feladatait sugárvédelmi osztály látja el. A sugárvédelmi osztály
vezetőinek megbízását az engedélyes az OTH-nak jelenti be.
A közúti szállítóeszközökre vonatkozó
sugárvédelmi követelmények
[Az At. 68. § (2) bekezdésének d) pontjához]
12.
§ (1) A
radioaktív anyagot szállító gépjármű (a továbbiakban: gépjármű) üzembentartója
gondoskodik arról, hogy a gépjármű, illetve a felszerelés sugárvédelmi
szempontból megfeleljen az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett,
a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a
továbbiakban: ADR) A és B mellékletében, a külön jogszabályban, valamint a 9.
számú mellékletben foglalt követelményeknek.
(2)
A gépjármű megfelelőséget igazoló tanúsítványt, az üzemben tartó kérelmére, a
Sugáregészségügyi Decentrum adja ki.
(3)
(4)
A tanúsítvány 2 évig érvényes. A tanúsítvány érvényessége annak lejártát követő
30 napon belül - a gépjármű felülvizsgálatával - meghosszabbítható. A
meghosszabbítás elmulasztása esetén új tanúsítványt kell beszerezni.
(5)
A gépjármű megfelelőséget igazoló tanúsítványnak tartalmaznia kell:
a)
a
gépjármű, illetve az utánfutó típusát, forgalmi rendszámát,
b)
a
szállítható radioaktív anyagok ADR szerinti besorolását az UN számmal együtt,
c)
a
szállítás speciális feltételeit.
Engedélyezés, ellenőrzés
[Az At. 68. § (2) bekezdésének k), l), m)
pontjaihoz]
13.
§ Az
At. 20. §-ának (1) bekezdése a)-c) pontjában meghatározott engedélyezési
eljárás esetén a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH jár el.
14.
§ (1) A
Sugáregészségügyi Decentrum engedélyezi első fokon:
a)
radioaktív
anyag
aa)
tárolását,
ab)
használatát,
felhasználását,
ac)
átalakítását;
b)
az aa)-ac)
pontban meghatározott tevékenységet szolgáló nem nukleáris létesítmény,
berendezés
ba)
létesítését,
előállítását,
bb)
üzemeltetését
- ideértve a karbantartást is -, üzembe helyezését,
bc)
átalakítását,
javítását,
bd)
üzemeltetésének
megszüntetését, leszerelését;
c)
az
ionizáló sugárzást létrehozó berendezés
ca)
előállítását,
átalakítását,
cb)
üzemeltetését
- ideértve a karbantartást is,
cc)
üzemeltetésének
megszüntetését;
d)
a c)
pontban megjelölt berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló
létesítmény
da)
létesítését,
db)
üzemeltetését,
dc)
átalakítását,
dd)
megszüntetését.
(2)
Az OTH engedélyezi első fokon a radioaktív anyag előállítását, termelését és
forgalmazását.
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott engedély - az engedélyben foglaltak szerint az
adott munkahely vagy intézmény, illetve az engedélyt kiadó Sugáregészségügyi
Decentrum illetékességi területére érvényes. Az (1) bekezdés szerinti
tevékenységeknek a Sugáregészségügyi Decentrum illetékességi területén kívüli
ellátása céljából az engedélyek területi érvényességének kiterjesztésére - az
engedélyes kérelmére - az OTH jogosult.
(4)
Az engedélyezési eljárásban másodfokon az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 14. §-ában meghatározott
szerv jár el.
(5)
Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti engedély birtokában lehet
építési engedélyezési eljárást indítani.
15.
§ Az
ionizáló sugárzás megyei intézetben történő alkalmazására vonatkozó engedélyt
az OTH adja ki.
16.
§ (1)
Az atomenergia alkalmazója az engedély kiadása iránt kérelmet nyújt be,
amelyben közli a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat.
(2)
A Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH az engedélyt a rendeletben előírt
feltételek fennállása, valamint a 11. számú melléklet szerinti
szakhatóságok hozzájárulása birtokában adja meg.
(3)
A 14. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban megjelölt
tevékenységeket szolgáló létesítmények létesítési engedély kérelméhez a külön
jogszabály szerinti szakértő által elkészített sugárvédelmi és sugárbiztonsági
tervet kell csatolni, kivéve a 18. §-ban meghatározott eseteket.
(4)
Ha a 14. § (1) bekezdésének ab) pontjában megjelölt tevékenység
engedélyezése nyitott radioaktív készítmények laboratóriumon kívüli
használatának céljára történik, a (3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.
17.
§ (1)
Az OSSKI szakvéleményezi
a)
a 7.
számú melléklet függeléke szerinti kiemelt létesítmények létesítéséhez,
b)
az
orvosi terápiás besugárzó, ipari gyorsító és nagybesugárzó létesítmények
létesítéséhez,
c)
a
radioaktív anyag termelését, előállítását szolgáló izotóplaboratóriumok
létesítéséhez,
d)
a
nyitott radioaktív készítmények laboratóriumon kívüli használatának
bevezetéséhez
kapcsolódó sugárvédelmi
és sugárbiztonsági terveket.
(2)
(3)
Az (1) bekezdés szerinti szakvéleményt a kérelmező szerzi be és csatolja a
kérelemhez.
18.
§ A
Sugáregészségügyi Decentrum a 14. § (1) bekezdésének b) és d) pontjaiban
meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le, ha
a 7. számú melléklet függeléke a munkahelyet, illetve a berendezést a III. A.
kategóriába sorolja.
19.
§ Az
engedélyek a 7. számú melléklet függelékében foglalt
a)
kiemelt
létesítmény esetén 2 évig,
b)
I.
kategória esetén 3 évig,
c)
II.
kategória esetén 5 évig,
d)
III A.
és B. kategória esetén 8 évig
érvényesek.
20.
§ (1) A
Sugár-egészségügyi Decentrumok illetékességi területükön a 7. számú melléklet
2. pontja, valamint függeléke szerinti gyakorisággal végzik az engedéllyel
rendelkező létesítmények, tevékenységek teljes körű ellenőrzését.
(2)
Az OTH a 7. számú melléklet 2. pontja szerinti gyakorisággal teljeskörűen
ellenőrzi a megyei intézetek ionizáló sugárzást alkalmazó részlegeit, a
nukleáris létesítményen belül az At. 68. § (2) bekezdésének k) pontja
szerinti tevékenységeket, valamint az At. 68. § (2) bekezdésének a), c)
és e) pontjai tekintetében a tevékenységet végzőket.
21.
§ (1)
Az e rendeletben - valamint az engedélyben - foglalt előírások megszegése
esetén a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH az engedélyt
visszavonhatja vagy meghatározott időre felfüggesztheti.
(2)
A Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH a felfüggesztés időtartamát,
valamint az ezen időtartam alatt megteendő intézkedéseket az engedélyessel
határozatban közli.
(3)
A felfüggesztés időtartamának eredménytelen letelte után a Sugáregészségügyi
Decentrum, illetve az OTH az engedélyt visszavonja.
22.
§ (1) A
14. § szerinti engedélyt és a visszavonása ügyében hozott határozatot meg kell
küldeni az Országos Atomenergia Hivatalnak (a továbbiakban: OAH), valamint az
OSSKI-nak is. Az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések esetében a
határozatot az OAH-nak nem kell megküldeni.
(2)
A 18. § szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárásban hozott határozatot az
OSSKI-val is közölni kell.
Felszabadítás a hatósági felügyelet alól
23.
§ (1) A
hatósági felügyelet alól való felszabadításra vonatkozó határozatot az
engedélyes kérelmére az OTH adja ki. Az engedélyes a kérelemhez csatolja az
anyag használatából, újrafelhasználásából, újrahasznosításából vagy
nem-radioaktív hulladékként való kezeléséből eredő dózisok becslését és az
elemzést, amely a felszabadítást mutatja a legjobb megoldásnak.
(2)
A radionuklidot tartalmazó anyag felszabadítható a hatósági felügyelet alól, ha
a)
az
újrafelhasználásából, újrahasznosításából vagy nem-radioaktív hulladékként való
kezeléséből származó egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µSv effektív
dózist, és
b)
az
elemzés a felszabadítást mutatja a legjobb megoldásnak.
(3)
Az anyag használatát, újrafelhasználását, újrahasznosítását vagy nem-radioaktív
hulladékként való kezelését az OTH határozatában feltételekhez kötheti.
(4)
A (2) bekezdés szerinti határozat közlésére a 22. § (1) bekezdésben
meghatározott szabályok irányadóak.
(5)
A hatósági felügyelet alól felszabadított radionuklidot tartalmazó anyag
vonatkozásában e rendelet rendelkezéseit a továbbiakban nem kell alkalmazni.
Megszüntetés
24.
§ (1) A
Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH az engedélyt az engedélyes
kérelmére visszavonja.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti visszavonás esetén az engedélyes a tevékenység,
létesítmény, illetve a berendezés használatának megszüntetését - a megszüntetés
tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal - bejelenti a Sugáregészségügyi
Decentrumnak, illetve az OTH-nak.
(3)
A (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, akkor is ha az
engedély lejár és az engedélyes az engedély megújítását nem kérelmezi.
(4)
A 21. § (3) bekezdése szerinti visszavonás esetén a megszüntetési eljárást a
Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH hivatalból indítja meg.
(5)
A Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH lefolytatja a megszüntetési
eljárást és az engedély visszavonásáról szóló határozatát a 22. § szerinti
szerveknek küldi meg.
Hasznosíthatósági határozat
25.
§ (1) A
megszüntetési eljárás lefolytatása után a 14. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott létesítmény hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánításáról -
helyszíni szemle alapján - a Sugáregészségügyi Decentrum dönt. Az eljárás során
hozott határozatot a Sugáregészségügyi Decentrum közli az OTH-val is.
(2)
A hasznosíthatósági határozatban a Sugáregészségügyi Decentrum rendelkezik
arról, hogy a létesítmény milyen célra nem használható.
Országos Sugár-egészségügyi Készenléti
Szolgálat
[Az At. 68. § (2) bekezdésének n) pontjához]
26.
§ (1)
Az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel vagy radioaktív anyaggal
kapcsolatos rendkívüli esemény - a nukleáris létesítményben bekövetkező
rendkívüli esemény és nukleáris veszélyhelyzet kivételével - kezeléséhez
szükséges sugár-egészségügyi feladatok meghatározását és a végrehajtás szakmai
irányítását az OSSKI Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálata (a
továbbiakban: OSKSZ) végzi.
(2)
Azok a személyek, akik nem az atomenergia alkalmazási körébe tartozó
tevékenységet végeznek és gazdátlan sugárforrások jelenlétét gyanítják, az
OSKSZ-nél tehetnek erről bejelentést. Az OSKSZ a bejelentést kivizsgálja, és
megteszi a szükséges intézkedéseket.
(3)
Az OSKSZ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az OTH
biztosítja.
(4)
A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos
intézkedéseket és értesítési rendet külön jogszabály tartalmazza.
(5)
A nukleáris veszélyhelyzet kezeléséről külön jogszabály rendelkezik.
(6)
Az OSKSZ riasztási rendjét, az azzal kapcsolatos feladatokat az OTH
közleményben teszi közzé.
27.
§ Rendkívüli
esemény szakszerű elhárításának támogatása érdekében az ionizáló sugárzást
alkalmazó munkahelyekről, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményekről az
OSSKI Országos Nyilvántartást vezet.
Sugársérültek vagy arra gyanús személyek
egészségügyi ellátása
[Az At. 68. § (2) bekezdésének o) pontjához]
28.
§ (1)
Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú
sugárterhelést, illetve a klinikai tünetek vagy a dózisbecslés alapján a
bőrfelület egy részén 6 Gy-nél, a szemlencsében 2 Gy-nél, vagy egyéb egyes
szervekben 3 Gy-nél nagyobb sugárterhelést (elnyelt dózis) kapott (a
továbbiakban: sugársérült), illetőleg ha ennek gyanúja fennáll, soron kívül, de
legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén
kezelésben kell részesíteni.
(2)
Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak gyanúja esetén az
érintett személlyel kapcsolatosan az OSSKI által - az illetékes szakmai
kollégiummal együttműködve - elkészített módszertani levélben meghatározottak
szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó munkahelyi sugárvédelmi
feladatokat az MSSZ tartalmazza.
(3)
A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a 12. számú mellékletben
meghatározott egészségügyi intézményekben (a továbbiakban: kijelölt
egészségügyi intézmény) történik, az OSSKI szakmai közreműködésével. A kijelölt
egészségügyi intézmény a kombinált sugársérült ellátására is alkalmas
munkacsoportot hoz létre.
(4)
A kijelölt egészségügyi intézmény vezetője biztosítja a (3) bekezdés szerinti
munkacsoportban résztvevő orvosok ötévenkénti sugárorvostani továbbképzését. A
továbbképző tanfolyamot az OSSKI tartja, az OTH által jóváhagyott képzési
tematika alapján.
29.
§ Az
atomenergia alkalmazásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatások díjait a 13.
számú melléklet tartalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére
vonatkozó rendelkezéseket a külön jogszabály tartalmazza.
Záró rendelkezések
30.
§ (1)
Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
30. napon lép hatályba.
(2)
E rendelet 2. számú melléklete 2. számú függelékének 2., 12., 16. és 26. pontja
2003. január 1-jén lép hatályba.
(3)-(4)
(5)-(6)
(7)
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai
közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3.
§-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács, a
munkavállalók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni védelmének általános
szabályairól szóló 96/29/EURATOM irányelvének rendelkezéseivel.
1.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Alapvető sugárvédelmi követelmények és
meghatározások
I. ALAPVETŐ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
1.
Ionizáló sugárzás kibocsátásával járó tevékenység csak akkor engedélyezhető
vagy tartható fenn, ha indokolható, hogyha a társadalom haszna ellensúlyozza a
sugárzás esetleges káros következményeit.
2.
Bármely sugárforrást alkalmazó tevékenység esetében - kivéve az orvosi terápiás
besugárzást - a védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az
egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a
sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten
maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi
tényezőkre.
3.
A mesterséges forrásokból származó együttes sugárterhelés - kivéve az orvosi
alkalmazásokból eredő sugárterhelést - nem haladhatja meg a rendeletben
meghatározott dóziskorlátokat.
II. MEGHATÁROZÁSOK
Aktivitás
(A)
Különleges
energiaállapotú atommagok (radionuklidok) adott időpontban, a következőképpen
meghatározott mennyisége:
A = dN/dt,
ahol dN az adott
energiaállapotból a dt időintervallum alatt bekövetkező spontán
magátalakulások számának várható értéke. Az aktivitás egysége: s-1;
az egység neve: becquerel (Bq).
Baleseti sugárterhelés
Személyek
baleseti helyzetből származó sugárterhelése, amely nem tartalmazza a
veszélyhelyzeti sugárterhelést.
Beavatkozás
Emberi
tevékenység, amely a sugárforrásra, a besugárzás útvonalára és magukra az egyénekre
gyakorolt hatás révén megelőzi vagy csökkenti a személyek olyan
sugárterhelését, amely nem szabályszerű tevékenységből vagy az ellenőrzés alól
kikerült forrásokból ered.
Beavatkozási szint
Az
elkerülhető egyenérték dózisnak vagy effektív dózisnak az az értéke, amely
elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni. Az elkerülhető
dózis vagy származtatott érték kizárólag arra a besugárzási útvonalra vagy
útvonalakra vonatkozik, amelyre vagy amelyekre az intézkedés irányul.
Becquerel (Bq)
Az
aktivitás egységének neve. Egy becquerel egyenlő az egy másodperc alatt
végbement egy magátalakulással:
1 Bq = 1 s-1
Besugárzás
Ionizáló
sugárzásnak kitett állapot.
Cselekvési szint
Az
a dózisteljesítmény vagy aktivitáskoncentráció szint, amely felett helyzetjavító
vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, tartósan fennálló vagy baleseti
helyzetekben.
Determinisztikus hatás
Olyan
sugárhatás, amelynek dózisküszöbértéke van, amely felett a hatás súlyossága a
dózissal növekedik.
Dózisegyenérték (H)
A
Sugárzás Egységeinek és Mérésének Nemzetközi Bizottsága (ICRU) által, csak
bizonyos sugárvédelmi mérések számára bevezetett, ún. operatív mennyiségek
meghatározására használt mennyiség. A dózisegyenértéket a sugárvédelemben az
egyenérték dózis (l. ott) váltotta fel.
Dóziskorlát
A
külső forrásból és az emberi szervezetbe került radionuklid(ok)tól származó
effektív dózis, illetőleg lekötött effektív dózis vagy az egyenérték dózis,
illetőleg lekötött egyenérték dózis összegére, adott időszakra vonatkozóan
megszabott érték, amelyet az ellenőrzött tevékenységből származó egyéni
sugárterhelésnek nem szabad meghaladni.
Dózismegszorítás
Meghatározott
forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású
szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor
használatos.
Effektív dózis (E)
Az
emberi test összes szövetére vagy szervére (T) vonatkozó, súlyozott
egyenérték dózisok (HT) összege:
ahol wT
a T szövet vagy szerv súlytényezője, wR az R típusú
sugárzás súlytényezője, DT,R az R sugárzástól
származó, T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Az
effektív dózis egysége: J kg-1, melynek neve: Sievert
(Sv).
Az
egyes szövetek sugárvédelemben használt súlytényezője:
|
|
|
|
Testszövet vagy szerv |
Súlytényező, wT |
|
Ivarszervek |
0,20 |
|
Csontvelő (vörös) |
0,12 |
|
Vastagbél* |
0,12 |
|
Tüdő |
0,12 |
|
Gyomor |
0,12 |
|
Hólyag |
0,05 |
|
Emlő |
0,05 |
|
Máj |
0,05 |
|
Nyelőcső |
0,05 |
|
Pajzsmirigy |
0,05 |
|
Bőr |
0,01 |
|
Csontfelszín |
0,01 |
|
Maradék** |
0,05 |
* A vastagbél alsó szakasza.
** Az effektív dózis
kiszámításához a maradékot a következő szervek vagy szövetek képezik:
mellékvesemirigyek, agy, a vastagbél felső szakasza, vékonybél, vese, izom,
hasnyálmirigy, lép, csecsemőmirigy és méh. Azokban a kivételes esetekben, amelyekben
a maradék szervek vagy szövetek közül egyetlen szerv vagy szövet által kapott
egyenérték dózis a további megnevezett 12 szerv vagy szövet egyenérték dózisa
közül a legnagyobbat meghaladja, akkor arra vonatkozóan 0,025 súlytényezőt, a
megnevezett maradék többi tagjának átlagos egyenérték dózisára szintén 0,025
súlytényezőt kell alkalmazni.
Egészségkárosodás
Népességi
csoportban az ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló
élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázata. Magában foglalja a
szervi vagy szöveti sugárhatásokból eredő károsodást, daganatokat és a súlyos
örökletes rendellenességeket.
Egyenérték dózis (HT)
Az
R típusú és minőségű sugárzás súlytényezőjével súlyozott, a T szövetben
vagy szervben elnyelt dózis:
HT,R = wR DT,R
ahol wR a
sugárzási súlytényező, DT,R a T szövetben vagy
szervben elnyelt dózis átlagértéke. Amikor a sugárzási teret különböző típusú,
illetve eltérő wR súlytényezőjű sugárzások alkotják, akkor a
teljes egyenérték dózist a
kifejezés adja meg. Az
egyenérték dózis egysége: J kg-1; neve: Sievert (Sv).
A
sugárvédelemben leggyakrabban előforduló típusú és minőségű sugárzások
súlytényezője:
|
|
|
|
|
|
Sugárzási |
|
|
Fotonok |
teljes
energiatartomány |
1 |
|
Elektronok és müonok |
teljes
energiatartomány* |
1 |
|
Neutronok |
<10
keV |
5 |
|
|
10
keV-100 keV |
10 |
|
|
>100
keV-2 MeV |
20 |
|
|
>2
MeV-20 MeV |
10 |
|
|
>20
MeV |
5 |
|
Protonok (kivéve: visszalökött protonok) |
>2
MeV |
5 |
|
Alfa-részecskék, hasadási töredékek, nehéz
magok |
- |
20 |
* Kivéve az atommagokból
a DNS-be jutó Auger-elektronokat, amelyekre különleges mikrodozimetriai
megfontolásokat kell alkalmazni.
Egyenértékdózis
teljesítmény (H)
A
dózisegyenérték dt idő-intervallum alatti dH növekménye, azaz
A
dózisegyenérték teljesítmény egysége: J kg-1s-1,
melynek neve: Sievert per másodperc (Sv s-1).
Elkerülhető dózis
A
védelmi intézkedés nélkül és annak végrehajtásával várható dózisok különbsége.
Ellenőrzött terület
Olyan
terület, amelyre a sugárvédelem vagy radioaktív anyaggal való szennyeződés
szempontjából külön rendszabályok vonatkoznak és ahova ellenőrzés mellett
szabad belépni.
Elnyelt dózis (D)
Az
elnyelt dózist a
kifejezéssel határozzuk
meg, ahol dε az ionizáló sugárzás hatására az anyag
térfogatelemének dm tömegében elnyelt energiának az átlagértéke. A jelen
rendelet alkalmazási körében az elnyelt dózis a szövetre vagy szervre
vonatkozóan átlagolt dózist jelenti. Az elnyelt dózis egysége: gray (Gy).
Elnyelt
dózisteljesítmény (D)
Az
elnyelt dózis dt idő-intervallum alatti dD növekménye, azaz
Az
elnyelt dózisteljesítmény egysége: J kg-1s-1,
melynek neve: gray per másodperc (Gy s-1).
Elzárkóztatás
A
nukleáris baleseti vagy sugárzási veszélyhelyzet (l. a címszó alatt) korai
szakaszában, a lakosság tagjainak védelme érdekében hozott intézkedés. Ennek
során az érintett lakosságnak vagy lakossági csoport(ok)nak bezárt és tömített
nyílászárókkal ellátott helyen kell tartózkodnia. Az elzárkóztatás időtartama -
ha az illetékes hatóság másként nem rendelkezik - 2 napnál nem hosszabb.
Esetleges sugárterhelés
Olyan
besugárzás, amely nem következik be bizonyosan, de előfordulási valószínűsége
előre becsülhető.
Feljegyzési szint
A
dózisnak vagy a radionuklid felvételnek az illetékes hatóság által
meghatározott szintje, amelyet elérő vagy meghaladó értékeket az alkalmazottak
egyéni sugárterhelésének nyilvántartásában fel kell tüntetni.
Felügyelt terület
Olyan
terület, amely az ionizáló sugárzás elleni védelem céljából meghatározott
felügyelet alatt áll.
Gazdátlan sugárforrás
Olyan
zárt sugárforrás, amelynek aktivitási szintje felfedezése idején a külön
jogszabályban meghatározott mentességi szint felett van, és amely nem áll
rendszeres ellenőrzés alatt.
Gray (Gy)
Az
elnyelt dózis egységének külön megnevezése, egységnyi tömegben elnyelt energia:
1 Gy = 1 J kg-1
ICRU
gömb
Az
ICRU által bevezetett olyan tárgy, amely az ionizáló sugárzás energiájának
elnyelődése szempontjából az emberi test modellezésére szolgál. Az ICRU gömb 30
cm átmérőjű, 1 g cm3 sűrűségű, szövetegyenértékű szilárd anyagból
áll (76,2 tömeg% oxigén, 11,1% szén, 10,1% hidrogén és 2,6% nitrogén).
Jódprofilaxis
Stabil
jód beadása a pajzsmirigy radioaktív jódfelvételének csökkentésére vagy
megakadályozására.
Kitelepítés
A
baleset korai szakaszában foganatosítható óvintézkedés, amelynek során az
ionizáló sugárzás veszélyének fokozottan kitett személyeket más területre
telepítik.
Kivizsgálási szint
Dozimetriai
vagy sugárvédelmi mennyiség meghatározott értéke, amelynek elérése vagy
meghaladása kivizsgálást igényel.
Lakosság vonatkoztatási
csoportja
Olyan
egyének csoportja, akiknek az adott forrásból származó sugárterhelése
elfogadhatóan egyenletes eloszlású és a sugárzásnak legnagyobb mértékben kitett
személyek sugárterhelését képviseli.
Lekötött effektív dózis [E(τ)]
Radionuklid
felvételétől származó, T szervre vagy szövetre vonatkozó és a szöveti
súlytényezővel (wT) szorzott lekötött egyenérték dózisok [HT(τ)]
összege:
E(τ) = ∑TwTHT(τ)
ahol
τ a lekötött effektív dózis integrálásának időtartama évben megadva. A lekötött
effektív dózis egységének (J kg-1) neve a Sievert
(Sv).
Lekötött egyenérték
dózis (HT(τ)]
Radionuklid
felvételétől származó, a T szövetre vagy szervre vonatkozó egyenérték
dózis τ időtartamú integrálja:
ahol
t0 a radioaktív anyag felvételének időpontja, HT(t)
az egyenérték dózisteljesítmény a T szervben vagy szövetben a t időpontban
és τ a felvétel időpontját követően eltelt idő, évben megadva. Amikor
τ nincs megadva, akkor felnőttekre 50 éven át, gyermekekre 70 éves korukig
kell értelmezni. (Mértékegység: l. lekötött effektív dózis.)
Lekötött elnyelt dózis [D(τ)]
A
mennyiséget az alábbi kifejezés határozza meg:
ahol
t0 a radioaktív anyag felvételének időpontja, D(t) az
elnyelt dózisteljesítmény a t időpontban és τ a felvétel időpontját
követően eltelt idő. Amikor τ nincs megadva, akkor felnőttekre 50 éven át,
gyermekekre 70 éves korukig kell alkalmazni. Mértékegysége: gray (Gy).
Mesterséges (sugár)
forrás
A
természetben előforduló forrásoktól eltérő eredetű sugárforrás.
Munkavállaló
sugárveszélyes munkahelyen
Bármely
személy, aki akár teljes időben, akár részidőben vagy időszakosan munkát végez
a munkáltató számára, és akinek a foglalkozásával összefüggő sugárvédelemmel
kapcsolatosan elismert jogai és kötelezettségei vannak. Önmagát alkalmazó személyt
úgy kell tekinteni, mint akire a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei
egyaránt érvényesek.
Nagy aktivitású zárt
sugárforrás
Olyan
zárt sugárforrás, amelynek a gyártó vagy a forgalmazó által kibocsátott
műbizonylatán feltüntetett aktivitása eléri, vagy meghaladja a 14. számú
mellékletben meghatározott aktivitás értékeket.
Nyitott sugárforrás
Olyan
sugárforrás, amelyre nézve nem teljesül a zárt sugárforrás meghatározása.
Optimálási elemzés
A
sugárvédelmi intézkedések és műszaki megoldások különböző változatainak
összehasonlítása alapján; a legkedvezőbb intézkedés és megoldás kiválasztása a
ráfordítások figyelembevételével.
Radioaktív anyag
átalakítása
A
radioaktív anyag olyan feldolgozása, megmunkálása, amely a radioaktív anyag
kémiai és/vagy fizikai formájának átalakításával jár, de az anyag aktivitását
és/vagy aktivitáskoncentrációját nem növeli.
Radioaktív anyag
előállítása, termelése
Bármely
olyan tevékenység, amelynek célja: új sugárforrás előállítása aktiválással vagy
természetes radionuklid kinyerése révén.
Radioaktív szennyezés
Bármely
anyag, felület vagy személy vagy a környezet szennyeződése radioaktív anyaggal.
Az emberi test radioaktív szennyeződése magában foglalja mind a bőr külső, mind
a szervezet belső szennyeződését, tekintet nélkül a radionuklid felvétel
útvonalára.
Radionuklid
Olyan,
az atommagjában meghatározott számú neutront és protont tartalmazó atom, amely
az atommag nem állandó (instabil) energiaállapotával rendelkezik.
Radionuklid-felvétel
A
külső környezetből az emberi testbe kerülő radionuklid(ok) aktivitása.
Részleges ellenőrzés
A
hatósági engedélyben meghatározott tevékenység(ek) végzéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételek, valamint az engedélyben előírt követelmények
érvényesítésének, továbbá a hatályos jogszabályi előírások végrehajtásának
ellenőrzése.
Sievert (Sv)
Az
egyenérték és az effektív dózis speciális egysége:
1 Sv = 1 J kg-1
Sugárforrás
Radioaktív
anyag és olyan készülék vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás kibocsátására
szolgál.
Sugárterhelésnek kitett
munkavállaló
Olyan,
akár saját alkalmazásában álló, akár munkáltató számára munkát végző személy,
aki az atomenergia alkalmazási körébe eső tevékenységből eredő, olyan szintű
sugárterhelésnek van kitéve, amely a népesség tagjaira vonatkozó valamelyik korlátot
meghaladó dózist eredményezhet.
Sugárvédelem optimálása
Olyan
eljárás, amely révén a sugárforrás tervezése és használata, továbbá az azzal
összefüggő tevékenység biztosítja, hogy a sugárterhelés - a dóziskorlátokon
belül - az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen, gazdasági és
társadalmi tényezőket is figyelembe véve.
Sugárzási súlytényező
Az
elnyelt dózis sugárvédelmi célokra megállapított szorzótényezője (wR),
különböző típusú sugárzásoknak a különböző szervek vagy szövetek egészségi
állapotára gyakorolt viszonylagos hatásának figyelembevételére. A sugárzási
súlytényező leggyakrabban használt értékei az „Egyenérték dózis” címszó alatt
találhatók.
Sugárzási veszélyhelyzet
Olyan
körülmények fennállása, amelyek a munkavállalókat, a lakosság tagjait vagy a
teljes népességet akár részben, akár egészében érintő védelem érdekében, sürgős
rendelkezést követelnek meg.
Szabályos (normális)
sugárterhelés
Berendezés
vagy sugárforrás szabályszerű működési feltételei mellett, várhatóan kapható
sugárterhelés, beleértve az esetleges, de még ellenőrzés alatt tartható, kisebb
üzemzavarokból eredő sugárterhelést is.
Személyi dózisegyenérték
(Hp[d])
A
dózisegyenérték a testfelület egy meghatározott pontja alatt d mélységben
elhelyezkedő lágy testszövetben. Az ICRU nagy áthatolóképességű sugárzásra
vonatkozóan a d=10 mm, gyengén áthatoló sugárzás esetén a d=0,07 mm mélységet
ajánlja. A mennyiség egysége: J kg-1, melynek neve:
Sievert (Sv).
Szennyezettség
mentesítés
Anyagokban,
az emberi testben vagy azok felületén lévő, továbbá környezeti szennyeződés
eltávolítása vagy csökkentése.
Sztochasztikus
sugárhatások
Olyan
sugárhatások, amelyeknek küszöbdózisuk nincs, előfordulásuk valószínűsége
arányos a dózissal, súlyosságuk azonban független a dózistól.
Teljes körű ellenőrzés
Az
engedély kiadásához, illetve a hatósági engedélyben meghatározott
tevékenység(ek) végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az
engedélyben előírt követelmények érvényesítésének, továbbá a hatályos
jogszabályi előírások végrehajtásának ellenőrzése, célzott sugárvédelmi
mérésekkel összekötve.
Természetes sugárforrás
Az
ionizáló sugárzás természetes földkérgi vagy kozmikus eredetű forrásai.
Testszöveti súlytényező
A
szervre vagy szövetre vonatkozó egyenérték dózis sugárvédelmi célokra
megállapított szorzótényezője (wT), a különböző szerveknek,
szöveteknek az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatásainak előidézésére
vonatkozó, viszonylagos érzékenységének figyelembevételére. A testszöveti
súlytényező értékei az „Effektív dózis” címszó alatt találhatók.
Végleges elhelyezés
Radioaktív
hulladék végső elhelyezése tárolóban vagy adott helyen, a visszanyerés szándéka
nélkül.
Veszélyhelyzeti
sugárterhelés
Olyan,
önkéntes személyeknek a dóziskorlátok egyikét meghaladó sugárterheléssel járó
sugárterhelése, akik
a)
veszélyeztetett
személyek segítségére szolgáló sürgős intézkedést hajtanak végre;
b)
elősegítik
népességi csoport(ok) sugárterhelésének megelőzését vagy csökkentését;
c)
közreműködnek
létesítmény(ek) vagy javak megóvásában.
Vonatkoztatási szint
Cselekvési,
beavatkozási, kivizsgálási szint, továbbá az egyéni sugárterhelés feljegyzési
szintje. Vonatkoztatási szint bármelyik, a gyakorlati sugárvédelem számára
meghatározott mennyiségre nézve előírható.
Zárt sugárforrás
Olyan
forrás, amelynek felépítése - szabályszerű használat mellett - megakadályozza a
radioaktív anyagok kijutását a környezetbe.
2.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
I. Dóziskorlátok, radon-koncentrációk
munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjei
1.
Munkavállalókra vonatkozó dóziskorlátok
1.1. Foglalkozási
sugárterhelésnek kell tekinteni bármilyen olyan sugárterhelést - amelyet a
munkavállaló, a munkáltató felelősségi köréhez tartozó helyzetekben -
munkavégzés folyamán kaphat. A foglalkozási sugárterhelés nem tartalmazza az
orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozásokból, továbbá az olyan természetes
forrásokból származó sugárterheléseket, amelyek nem tartoznak a rendelet
hatálya alá vagy a szabályozás alól kivételek.
1.2. 18 éven aluli
személyek foglalkozási sugárterheléssel járó munkát nem végezhetnek.
1.3. A foglalkozási
sugárterhelésnek kitett munkavállaló munkavégzés során, az alkalmazott
mesterséges és fokozott sugárterhelést eredményező természetes forrásokból
származó, külső és belső sugárterhelés együttesen, egymást követő 5 naptári
évre összegezve nem haladhatja meg a 100 mSv effektív dóziskorlátot. Az
effektív dózis egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 mSv értéket.
Tekintet nélkül az effektív dózisra megszabott
fenti korlátra, a szemlencsére vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 150 mSv. A
bőrre - bármely 1 cm2 területre átlagolva -, továbbá a végtagokra
vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 500 mSv.
1.4. A terhes nőkre,
szoptató anyákra és az anyatejet adó nőkre vonatkozó foglalkoztatási tilalmat
külön jogszabály állapítja meg.
1.5. Ha a sugárveszélyes létesítmény üzemeltetése
vagy ellenőrzése során - a baleset következményeinek elhárításával járó
veszélyhelyzetet kivéve - különleges körülmények következtében nem kerülhető el
az 1.3. pontban meghatározott dóziskorlátok túllépése, az engedélyes által
megnevezett önkéntes személyek számára az esetekre egyedileg meghatározott
besugárzási szintek figyelembevételével az OTH különleges sugárterhelést
engedélyezhet. A különleges sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 50 mSv
effektív dózist.
Különleges sugárterhelés időszakosan és csak a
következő feltételek fennállása esetén engedélyezhető:
1.5.1. különleges
sugárterhelést csak a IV. pont 1.2. alpontjában meghatározott, „A” besorolású
személy kaphat;
1.5.2. a különleges
sugárterhelés engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év, ugyanazon személyre
nem ismételhető;
1.5.3. a munkáltatónak
vagy engedélyesnek a különleges sugárterhelést előre indokolnia kell, ezt az
érintett munkavállalóval közölni kell, továbbá a Sugáregészségügyi Decentrumnak
és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, valamint az OSSKI-nak be kell
jelenteni;
1.5.4. a munkáltató
köteles gondoskodni a különleges sugárterheléssel járó műveletekkel kapcsolatos
óvintézkedésekről, továbbá a kockázat mértékét köteles ismertetni az érintett
munkavállalókkal; a különleges sugárterhelés ellenőrzésére külön dózismérőt is
lehet igényelni;
1.5.5. a különleges
sugárterhelés nem engedélyezhető fogamzóképes nőkre, tanulókra, illetve
gyakornokokra;
1.5.6. a különleges
sugárterhelést kapott személy ez ok alapján - beleegyezése nélkül - eredeti
munkaköréből nem vonható ki és más munkakörbe nem helyezhető át.
1.6. Veszélyhelyzetben a
baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem
haladhatja meg az 50 mSv effektív dózist. Az érintettek körén belül kivételt
képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és
életmentésben részt vevő személy. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a
sugárterhelés a 100 mSv effektív dózist, az életmentésben részt vevő személy
sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg.
1.6.1. A munkáltató
köteles gondoskodni az elhárítási műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről.
1.6.2. Az elhárításba
fogamzóképes nő, tanuló, illetve gyakornok nem vonható be.
2.
Munkavállalók radontól származó sugárterhelése
2.1. Ha a munkavállaló a
munkavégzés következtében szükségszerűen radon okozta sugárterhelésnek van
kitéve, a foglalkozási sugárterhelésre az 1.3. pontban megállapított
dóziskorlátokat a radontól származó dózishányad figyelembevételével kell
alkalmazni.
2.2. A 2.1. pontban
meghatározott feltételektől eltérő körülmények között a természetes forrásoktól
származó munkahelyi sugárterhelést szabályos körülmények mellett tartósan
fennálló sugárterhelésnek kell tekinteni, amelyre a beavatkozásokkal szemben
támasztott követelmények érvényesek. Az ilyen esetekre vonatkozó cselekvési
szint 1000 Bq*m-3 radon-koncentráció a levegőben, éves átlagban.
3.
Tanulók, gyakornokok
3.1. A 18. életévüket
betöltött tanulók, illetve gyakornokok oktatási célból származó, külső és belső
összes sugárterhelésének korlátozására az 1.3. pontban meghatározott
dóziskorlátokat kell alkalmazni.
A 16. életévüket betöltött, de 18 év alatti
tanulók, illetve gyakornokok oktatásból származó összes sugárterhelésének évi
effektív dóziskorlátja 6 mSv. Tekintet nélkül az effektív dózisra vonatkozó
korlátra, a szemlencsére vonatkozó egyenérték dóziskorlát évi 50 mSv, a bőrre -
bármely 1 cm2 területre átlagolva - és a végtagokra vonatkozó
egyenérték dóziskorlát évi 150 mSv.
3.2. A 3.1. pontban fel
nem sorolt tanulók, illetve gyakornokok sugárterhelésének korlátozására a
lakosság tagjaira vonatkozó évi effektív, illetve egyenérték dóziskorlátokat
kell alkalmazni.
4.
A lakosság tagjai
4.1. A lakosság tagjait
érő sugárterhelés minden mesterséges forrásból származó, nem foglalkozási és
nem orvosi eredetű sugárterhelés.
4.2. A lakosság
tagjainak mesterséges forrásokból származó, külső és belső sugárterhelésének
összege - az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem
foglalkozásszerű betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes
részvétellel járó sugárterhelésen kívül - nem haladhatja meg az évi 1 mSv
effektív dóziskorlátot.
Különleges körülmények mellett, egyedi évre
vonatkozóan, az OTH ennél nagyobb effektív dóziskorlátot is engedélyezhet,
feltéve, hogy a megnevezett évtől kezdődő 5 egymást követő év folyamán az
átlagos egyéni sugárterhelés nem haladja meg az évi 1 mSv effektív dózist.
Tekintet nélkül az egésztestre vonatkozó évi
effektív dkorlát évi 15 mSv, a bőrre vonatkozóan - bármely 1 cm2
területre átlagolva - 50 mSv.
II. Dózismegszorítás
Annak
érdekében, hogy egy adott tevékenységből származó, adott és ellenőrzés alatt
tartott forrásból eredő foglalkozási vagy a lakosság tagjaira vonatkozó
sugárterhelés az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintet jelentősen ne
haladja meg, a forrásra vonatkozóan dózismegszorítást kell alkalmazni. Ennek -
a dóziskorláton belüli - értékét (a munkavállalókra vonatkozóan tartományát, a
lakosság egy csoportjának számára az effektív dózis évi felső határát) az adott
forrásra, foglalkozási területre és lakossági csoportra vonatkozóan - a
sugár-egészségügyi helyzet figyelembevételével - az OTH határozza meg.
III. Veszélyhelyzeti és baleseti
beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek
1.
E rendelet alkalmazása során, veszélyhelyzetben (rendkívüli esemény által
kiváltott állapot vagy a rendkívüli eseményt követő, tartósan fennálló
sugárterhelési körülmények) a lakosság tagjai sugárterhelésének növekedését
elhárító vagy csökkentő intézkedéseknek a beavatkozási szintekhez (dózis),
illetőleg a cselekvési szintekhez (aktivitás koncentráció) kell igazodniuk. Az
intézkedések mértékének és végrehajtásának eldöntése során azt az alapelvet
kell érvényesíteni, hogy a sugárzás okozta egészségkárosodás kellő mértékű
csökkentése igazolja a beavatkozás során keletkező károkat és költségeket. A
beavatkozás módját, méreteit és időtartamát a lehető legkedvezőbben kell
megválasztani.
2.
A veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szinteket az 1. számú
függelék tartalmazza, az élelmiszerek és ivóvíz aktivitás-koncentrációira
vonatkozó cselekvési szinteket külön jogszabály határozza meg.
3.
Az atomenergia alkalmazójának felelősségi köréhez tartozó területen bekövetkező
baleset elhárítására, illetve a következmények csökkentésére irányuló
intézkedéseket - amennyiben azok az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit
meghaladják - a munkahelyi baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT)
tartalmazzák. A nukleáris és radioaktív anyagok vagy radioaktív hulladékok
szállítása során bekövetkező rendkívüli esemény következményeinek az
elhárítására, illetve csökkentésére irányuló intézkedéseket a külön
jogszabályban előírt baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák.
A BEIT-eket az MSSZ-ben vagy külön jogszabályban meghatározott időközönként
felül kell vizsgálni, továbbá a végrehajtásba bevont személyekkel a teendőket
gyakoroltatni kell.
4.
A lakosság tagjai életének és egészségének védelme érdekében indokolt a sugárzási
viszonyoknak megfelelő intézkedések foganatosítása, ha előre láthatóan a
legfeljebb 2 nap alatti sugárterhelés előre jelzett, az egésztestben vagy a
csontvelőben elnyelt dózisa meghaladja az 1 Gy szintet, vagy a szemlencsében
elnyelt dózis a 2 Gy, vagy a bőrben vagy ivarmirigyekben a 3 Gy, vagy a
pajzsmirigyben az 5 Gy, vagy a tüdőben a 6 Gy szintet.
5.
A 4. pontban meghatározott értékeknél alacsonyabb dózisszintek mellett a
beavatkozás csak akkor indokolt, ha az attól várható dóziscsökkenés (elkerülhető
dózis) és a vele arányos, sugárzás okozta egészségkárosodás csökkenése
elegendően nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a beavatkozással járó károkat és
költségeket. Az 1. számú függelékben szereplő beavatkozási dózisszintek
(elkerülhető dózisok) esetében az intézkedés általában indokolt és optimális.
Alkalmazásuk során célszerű figyelembe venni a baleset vagy veszélyhelyzet
súlyosságát, a foganatosítás lehetőségeit, a fennálló időjárási körülményeket,
útviszonyokat, valamint a várható következményeket.
IV. A sugárterhelés ellenőrzése
1.
Foglalkozási sugárterhelés
1.1. Az atomenergia
alkalmazójának kötelessége a foglalkozási sugárterhelésnek a sugárzás forrása,
a munkavégzés körülményei és az előírások szerinti ellenőrzése.
1.2. A sugárveszélyes
munkahelyek munkavállalóit sugárterhelésük ellenőrzése szempontjából két
osztályba kell sorolni. Az „A” besorolású munkavállalók azok, akiknél fennáll a
lehetősége annak, hogy az évi effektív dózisa meghaladhatja a 6 mSv értéket,
vagy az I. pont 1.3. alpontjában meghatározott szervdózis korlátok
bármelyikének 3/10 részét. „B” osztályba kell sorolni minden egyéb
munkavállalót.
1.3. Az engedélyes az
1.2. pont alapján sorolja osztályokba a munkavállalókat.
1.4. Az „A” besorolású
munkavállalók külső forrásból eredő sugárterhelésének személyi dozimetriai
ellenőrzése kötelező, és azt a 2. számú függelékben meghatározott előírások
szerint kell végezni.
Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe
kerülésének lehetősége vagy ennek gyanúja esetén az érintett munkavállalók
belső sugárterhelését ellenőrizni kell. Az ellenőrzés kötelezettségét a
Sugáregészségügyi Decentrum állapítja meg. Az eredmények nyilvántartásának és
jelentésének módját, illetve gyakoriságát az MSSZ-ben kell rögzíteni, és az
ellenőrzés módját és eredményeit az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálatnak
(OSSKI) kell megküldeni.
1.5. Olyan munkahelyen,
amelynek jellegzetessége vagy elhelyezkedése alapján felmerül a gyanú arra,
hogy a természetes sugárforrások jelenléte a munkahelyen vagy annak közvetlen
környezetében a munkavállalók sugárterhelésének jelentős növekedéséhez vezet, a
radon levegőben mért aktivitás-koncentrációjának, illetve a külső forrásokból
származó környezeti dózisegyenérték teljesítménynek a meghatározását a
munkáltató elvégezteti. Az ebben különösen érintett munkahelytípusokat és
tevékenységet a 2. számú függelék tartalmazza.
1.6. Amennyiben a
sugárzási szint mértéke indokolja, a természetes forrásokból származó fokozott
sugárterheléssel járó munkahelyeken (2. számú függelék) az OTH elrendeli az
egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározza annak módját.
1.7. Olyan
létesítményekben, ahol béta- és neutronsugárzásból eredő sugárhatás léphet fel,
az érintett munkavállalóknak ebből származó sugárterhelése rendszeres
ellenőrzésének kötelezettségét a megyei intézet állapítja meg.
1.8. Engedélyezett
különleges sugárterhelésben, sugárbaleset következményeinek elhárításában
(veszélyhelyzet) érintett, illetve az ebből eredő, tartósan érvényesülő
sugárterhelésnek kitett személyeket személyi dozimetriai ellenőrzés alá kell
vonni.
2.
A lakosság sugárterhelése
2.1. A lakosság kijelölt
vonatkoztatási csoportjában az OTH által előírt gyakorisággal meg kell
határozni a sugárterhelés mértékét.
1.
számú függelék a 2. számú melléklethez
Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó
beavatkozási szintek
1.
A beavatkozási szint elkerülhető (effektív vagy egyenérték-) dózisban van
kifejezve. Védelmi intézkedést kell foganatosítani, ha az elkerülhető
sugárterhelés meghaladja az intézkedésnek megfelelő beavatkozási szintet.
2.
A beavatkozási szintekben meghatározott, elkerülhető dózisokat a lakosságból
választott csoportokra vonatkozó átlagértékeknek kell tekinteni.
3.
Optimált, általános beavatkozási szintek sürgős védelmi intézkedésekre:
|
|
|
|
|
|
|
Beavatkozási dózisszint |
||
|
Védelmi intézkedés |
Effektív dózis, E |
Lekötött elnyelt dózis a |
|
|
Elzárkóztatás |
10 mSv,
2 napnál nem hosszabb időszak alatt |
- |
|
|
Kimenekítés |
50 mSv,
1 hétnél nem hosszabb időszak alatt |
- |
|
|
Jódprofilaxis |
- |
100 mGy |
|
4. Optimált, általános
beavatkozási szintek a lakosság áttelepítésére:
|
|
|
|
|
|
Az áttelepítés jellege |
Beavatkozási szint az áttelepítés |
||
|
|
kezdeményezésére (effektív dózis) |
megszüntetésére (effektív dózis) |
|
|
Ideiglenes |
30 mSv/hónap |
10 mSv/hónap |
|
|
Végleges |
> 1 Sv/élettartam |
- |
|
2.
számú függelék a 2. számú melléklethez
Az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzése
és központi nyilvántartása
1.
A külső röntgen- és γ-forrásokból származó foglalkozási sugárterhelés
rendszeres, központi hatósági személyi dozimetriai ellenőrzését az OSSKI
szervezi és végzi.
2.
A hatósági ellenőrzést végző laboratóriumnak akkreditációval kell rendelkeznie.
3.
Az ellenőrzéshez szükséges dózismérőket (a továbbiakban: személyi dózismérő) az
OSSKI szerzi be és adja ki a munkáltató részére. A detektorok kiértékelése - a
lehetséges egyéni sugárterhelésektől és az alkalmazott mérési módszertől
függően 1-6 havonta - az ellenőrzött munkahely bejelentésében indokolt
mennyiségben történik. Az ellenőrzésre bejelentett munkavállaló
munkaviszonyának, illetve sugárterhelése ellenőrzésének szünetelése vagy megszűnése
esetén a munkáltató köteles a dózismérő kazettát az OSSKI-nak visszaküldeni.
4.
A munkáltató a sugárvédelmi szolgálat útján gondoskodik arról, hogy a
sugárterhelésük rendszeres hatósági ellenőrzésére kötelezett munkavállalók a
dózismérőt megkapják, és a teljes munkaidő, illetve tevékenység időtartama
alatt viseljék.
A
tevékenységet végző a dózismérőt köteles viselni. Ha a munkavállaló a
dózismérőt figyelmeztetés ellenére sem viseli, illetőleg nem rendeltetésszerűen
használja, a munkavégzéstől a munkáltató eltiltja.
5.
Munkaidőn kívül, illetve a napi sugárveszélyes tevékenység befejezésével a
dózismérőt olyan helyen kell tárolni, ahol járulékos (nem a foglalkozás
gyakorlása közben kapott) sugárzás nem érheti, a természetes háttérsugárzáson
felül. A dózismérő kezelése vagy viselése során nem sérülhet meg és
illetéktelenek nem férhetnek hozzá.
6.
A sugárvédelmi szolgálat köteles a dózismérőkről nyilvántartást vezetni,
amelyben fel kell tüntetni az érintett személyek adatait, a kiadott dózismérő
számát, a kiadás, illetve a csere és az OSSKI részére való továbbítás napját.
Az ellenőrzésre bejelentett létszámban vagy a személyek adataiban bekövetkezett
változásokat az OSSKI-nak haladéktalanul be kell jelenteni.
A
központi nyilvántartás vezetése érdekében a dózismérőket kísérő űrlapokat az
ellenőrzési időszak végén az OSSKI-nak vissza kell küldeni.
7.
A sugárvédelmi szolgálat köteles a munkavállalók részére kiadott dózismérőket
az előírt ellenőrzési időszak után - baleseti sugárterhelés vagy annak gyanúja,
továbbá veszélyhelyzeti sugárterhelés esetén soron kívül, és engedélyezett
különleges sugárterhelés esetén - bevonni és jegyzőkönyvvel együtt
haladéktalanul az OSSKI-nak megküldeni.
8.
Az OSSKI a beküldött dózismérőket értékeli. Az értékelés eredményeként
meghatározott mennyiség a személyi dózisegyenérték [Hp(10)]. A
sugárterhelés kiértékelésekor a dóziskorlátozásban szereplő effektív dózis a
személyi dózisegyenértékkel azonosnak tekintendő.
9.
Az OSSKI az értékelés eredményét a munkáltatóval közli. Baleseti sugárterhelés
vagy annak gyanúja, továbbá veszélyhelyzeti és engedélyezett különleges
sugárterhelés esetén az értékelést soron kívül végzi és az ilyen helyzetekben
előírt intézkedéseket megteszi.
10.
Ha a dózismérő jelzése, illetve az abból becsült dózis szabálytalan besugárzás
vagy a dózismérőt viselő személy indokolatlan, a 2 mSv effektív dózist elérő,
de a hatósági kivizsgálási szint 6 mSv alatti sugárterhelésének gyanújára ad
okot, erről az OSSKI értesíti az engedélyest. A munkáltató a tényleges személyi
sugárterhelés megállapítása és nyilvántartása, valamint - ha szükséges - a
sugárvédelmi feltételek javítása érdekében a sugárvédelmi szolgálat bevonásával
az eset munkahelyi kivizsgálásáról és az esetleges személyi felelősség megállapításáról
intézkedik. Ennek eredményéről az OSSKI-t tájékoztatja.
11.
A béta-, illetőleg neutron- sugárterhelésnek kitett személyek esetén a személyi
dozimetriai mérésekről, a jóváhagyott MSSZ-nek megfelelően az engedélyes
gondoskodik.
12.
A béta- és neutron-sugárterhelésből eredő mérését végző laboratóriumnak
akkreditációval kell rendelkeznie.
13.
A bétadózis-mérés eredményeként meghatározott mennyiség a személyi
dózisegyenérték [Hp(0,07)]. A sugárterhelés kiértékelésekor a
dóziskorlátozásban szereplő bőr- és szemlencse egyenérték dózis a személyi
dózisegyenértékkel azonosnak tekintendő.
14.
A neutrondózis-mérés eredményeként meghatározott mennyiség a személyi
dózisegyenérték [Hp(10)]. A sugárterhelés kiértékelésekor a
dóziskorlátozásban szereplő effektív dózis a személyi dózisegyenértékkel
azonosnak tekintendő.
15.
A belső sugárterhelésnek kitett személyek esetén a megfelelő dozimetriai
mérésekről, a jóváhagyott MSSZ-nek megfelelően az engedélyes gondoskodik.
16.
A belső sugárterhelés vizsgálatát végző laboratóriumnak akkreditációval kell
rendelkeznie.
17.
A belső sugárterhelés vizsgálat eredményét lekötött effektív dózisban kell
megadni. Belélegzéssel és lenyeléssel felvett valamennyi radionuklid lekötött
effektív dózisát összegezni kell.
18.
A béta- neutron- és belső dozimetriai eredményeket a 19. pontban meghatározott
központi nyilvántartás vezetése érdekében, a munkahelyre előírt
rendszerességgel közölni kell az OSSKI-val.
19.
Az OSSKI a hatóságilag ellenőrzött személyek sugárterheléséről központi nyilvántartást
vezet.
A
nyilvántartás összegzi a külső és belső besugárzásoktól eredő dózisokat.
Az
engedélyezett különleges sugárterheléseket a szabályos körülmények mellett
kapott sugárterhelésektől elkülönítve kell nyilvántartani.
A
hatósági személyi dozimetriai ellenőrzés eredményeit az ellenőrzött
munkavállaló sugárveszélyes munkájának végétől, illetőleg az ellenőrzés
megszűnésétől számított 30 éven át meg kell őrizni a központi nyilvántartásban.
20.
Az ötéves dózisösszegzés valamennyi ellenőrzött személynél azonos időszakokra
vonatkozik, első alkalommal a rendelet hatálybalépését követő év első napján
kezdődik.
21.
A munkahely sugárvédelmi szolgálata köteles a dozimetriai eredményeket a
munkavállaló sugárveszélyes munkájának időtartama alatt, továbbá annak
megszűnését követő 30 éven át megőrizni. A munkáltató változása esetén a
sugárterhelések adatainak megőrzése a jogutód felelőssége. Felszámolási vagy a
végelszámolási eljárás megkezdésekor a nyilvántartásokat és bizonylatokat be
kell szolgáltatni a Sugáregészségügyi Decentrumnak.
22.
A személyi dozimetriai ellenőrzés vagy az egyéni sugárterhelés munkahelyi
méréseken alapuló becslésének eredményét az érintett munkavállaló kérésére a
munkáltatónak hozzáférhetővé kell tennie.
23.
A munkáltató beszerzi az általa ellenőrzésre bejelentett munkavállaló
beleegyező nyilatkozatát arról, hogy a személyi dozimetriai ellenőrzés adatait
az OSSKI nyilvántartsa, és azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek
alapján kezelje.
24.
Ha a munkavállaló nyilvántartott személyi dózisának egyhavi növekménye
meghaladja a 6 mSv effektív dózist, vagy az adott naptári év folyamán
összegzett dózisa a 20 mSv effektív dózist, az OSSKI haladéktalanul értesíti a
Sugáregészségügyi Decentrumot. Az értesített Sugáregészségügyi Decentrum
helyszíni hatósági kivizsgálást végez, a kivizsgálás alapján intézkedik, és
erről értesíti az OSSKI-t.
25.
Ha a munkavállaló adott év során összegeződő sugárterhelése az engedélyezett
bármelyik szerv-dózis korlát 3/10-ét túllépi, a 23. pont szerinti hatósági
vizsgálatot kell lefolytatni.
26.
A személyzet egyéni sugárterhelését ellenőrizni kell akkor is, ha a
sugárterhelés természetes forrásokból ered. Ilyen munkahelyek, tevékenységek,
illetve foglalkozási csoportok a következők:
26.1. gyógyfürdők,
barlangterápiás részlegek, turisztikai látványosságot képező barlangok, föld
alatti bányaüzemek és egyéb föld alatti munkahelyek;
26.2. olyan felszíni
munkahelyek, ahol természetes radioaktív anyagokat tartalmazó kőzetek, ásványok
és egyéb anyagok aprítása, őrlése, feldolgozása, dúsítása, szállítása, továbbá
az előállított termékek tárolása, csomagolása fokozott sugárterheléshez
vezethet;
26.3. interkontinentális
légi járatokon vagy nagy magasságban hajózó polgári légiszemélyzet.
3.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
A sugárvédelmi minősítés követelményei
1.
Az atomenergia alkalmazási körében használt berendezés, eszköz (a továbbiakban:
termék) sugárvédelmi minőségi bizonyítványa csak akkor adható ki, ha a termék
a)
megfelel
a rávonatkozó szabványban vagy más dokumentációban foglalt sugárvédelmi
előírásoknak, és megfelel az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos
munkavégzés követelményeinek,
b)
a
termékhez a vonatkozó sugárvédelmi előírásokat is tartalmazó magyar nyelvű
felhasználói utasítást vagy kézikönyvet mellékelnek,
c)
a
termék kísérő dokumentációjából, a műszaki azonosító adatokat, a termék
sugárvédelmi felépítése és működésének biztonsági feltételei megállapíthatóak,
d)
a
gyártó, a forgalmazó vagy a felhasználó a terméket az OSSKI-val sugárvédelmi
szempontból szakvéleményeztette.
2.
A termék sugárvédelmi minősítési eljárását megalapozó szakvélemény megszerzését
az előállító, a forgalmazó vagy a felhasználó az OSSKI-nál az e mellékletben
található adatlap kitöltésével kezdeményezheti.
3.
A terméket ismételten minősíttetni kell, ha a korábban minősített terméken
olyan szerkezeti vagy anyagváltoztatást hajtottak végre, ami a termék
sugárvédelmi felépítését és/vagy biztonsági rendszereit érintette. A terméket
akkor is újra kell minősíttetni, ha a termék ajánlott alkalmazási köre módosul.
4.
Az OTH kezdeményezésére vagy a felhasználó kérésére a termék annak
megállapítása céljából is felülvizsgálható, hogy a sorozatban gyártott,
illetőleg forgalmazott termék továbbra is rendelkezik-e a minősített alaptípus
jellemzőivel. Az OTH a szabvány előírások változása után is kezdeményezheti az
érintett termék felülvizsgálatát.
5.
Azon termékek esetében, ahol a termék rendelkezik olyan nemzetközi és/vagy
külföldi sugárvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amelyre elfogadási
kötelezettség van, csak a termék regisztrálását (nyilvántartásba vételét) kell
elvégezni. A regisztrálás a kísérő dokumentáció alapján történő
termékazonosításra terjed ki.
Adatszolgáltatás sugárvédelmi minősítés iránti
kérelemhez
1.
A kérelmező megnevezése, címe:
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
2.
Az eszköz, berendezés, típusa, megnevezése, gyártója:
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
3.
A sugárforrás típusa:
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
4.
A sugárforrás jellemző értékei (névleges csőparaméterek, illetve max.
betölthető aktivitás)
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
5.
Mellékletek:
1. Magyar nyelvű felhasználói kézikönyv
2. Technikai, műszaki specifikáció
4.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Sugárvédelmi képzés és továbbképzés
Az
atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb
jogviszony alapján végzett munkatevékenységet végzőket a tevékenység jellegéből
fakadó kockázat mértékétől függően az alábbi fokozatú sugárvédelmi
vizsgaköteles
-
képzésben és
-
ötévenként továbbképzésben kell részesíteni.
A
fenti körbe nem tartozó, olyan létesítmények vezetősége és munkavállalói, ahol
leginkább előfordulhat, hogy gazdátlan sugárforrásokat találnak vagy dolgoznak
fel (így különösen fémhulladék-telepek és fémhulladék újrahasznosító üzemek),
valamint a jelentősebb szállítási csomópontok (így különösen a
határvámhivatalok) vezetősége és munkavállalói alapfokú sugárvédelmi képzésen
vehetnek részt, a munkáltató kérése alapján.
I. Képzés
1.
Alapfokozatú sugárvédelmi képzésre kötelezettek, akik
sugárveszélyes
tevékenységhez kapcsolódó munkakört töltenek be, de sugárforrással nem
dolgoznak.
2.
Bővített fokozatú sugárvédelmi képzésre kötelezettek, akik
a)
az
ionizáló sugárzást alkalmazó ipari, orvosi, radiológiai munkaterületen -
beleértve a nyitott, vagy zárt sugárforrást felhasználókat is - dolgoznak, a
sugárforrást önállóan kezelik, illetőleg ilyen munkakört felügyelnek,
b)
ionizáló
sugárforrást esetenként alkalmazó egészségügyi munkahelyen dolgoznak.
3.
Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésre kötelezettek, akik
a)
az
ionizáló sugárzás fokozott sugárterhelés kockázatával járó önálló, továbbá
vezető munkakörben dolgoznak, illetőleg ilyet felügyelnek, vagy sugárbiztonsági
szempontból ellenőriznek,
b)
sugárveszélyes
munkahelyek sugárvédelmét tervezik, vagy az ilyen terveket sugárvédelmi
szempontból elbírálják,
c)
egészségügyi
munkahelyen ionizáló sugárzást alkalmazó terápiás eljárást terveznek, irányítanak,
illetőleg sugárvédelmi szempontból felügyelnek,
d)
a
sugárveszélyes munkahelyek hatósági ellenőrzését végző személyeknek,
e)
sugár-egészségügyi
és sugárvédelmi szakértői tevékenységet folytatóknak,
f)
bővített
vagy ennél magasabb fokú sugárvédelmi tanfolyamokon oktatnak és vizsgáztatnak,
g)
nukleárisbaleset-elhárítás
területén intézkedési joggal felruházott vezetők, akik veszélyhelyzetben
végzett tevékenységekre adhatnak utasítást.
4.
Oktatást az végezhet (a továbbiakban: Oktató), akinek ezt - az oktatási
tematika és a vizsgakövetelmények jóváhagyásával - a 8. § (3) bekezdése
szerinti jóváhagyó engedélyezte.
5.
A sugárvédelmi képzés, továbbképzés díjköteles. Az oktatással kapcsolatos
költségeket az engedélyesnek kell viselnie.
6.
A vizsgáztatást az Oktató végzi, de vizsgán az OTH által kijelölt képviselőnek
mindig részt kell vennie. Az OTH képviselő vizsgáztatásban való részvétele
díjköteles. A vizsgáztatással kapcsolatos költségeket az Oktatónak kell
viselnie.
7.
A vizsga teljesítését az Oktató által kiadott Bizonyítvány igazolja. A
Bizonyítványnak a tanfolyam fokozatát ezen belül a vizsgázók tevékenységének
szakágazatát (egészségügy, ipar, kutatás), valamint a tematika által
meghatározott részletes szakágazatot (tevékenységi kör) és a vizsgázók adatait
kell tartalmaznia. A Bizonyítvány kiállítása nem díjköteles, annak költségei a
vizsgáztatással kapcsolatos költségek részét képezik.
II. Továbbképzés
1.
Alap fokozatú sugárvédelmi továbbképzésre kötelezettek, az I.1. pontban
meghatározott személyek.
2.
Bővített fokozatú sugárvédelmi továbbképzésre kötelezettek, az I.2. pontban
meghatározott személyek.
3.
Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzésre kötelezettek, az I.3. pontban
meghatározott személyek.
4.
Továbbképzés vonatkozásában is az I.4-7. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
III.
1.
A sugárvédelmi képzettség a felsőoktatási intézmény graduális és a szakirányú
képzési szakjain is megszerezhető, amennyiben az I.4. pontban foglaltakat
figyelembe véve, az I.2. fokozatú engedélyezett képzés folyik.
2.
A vizsgáztatás az I.6-7. pont szerint hajtandó végre.
IV. Az oktatás szakmai
követelményei
|
|
Alap fokozatú |
|
1. Sugárfizikai alapismeretek |
min. 2 óra |
2. Alapfokú sugárvédelmi ismeretek |
min. 4 óra |
3. Konzultáció |
min. 2 óra |
|
|
Bővített fokozatú |
|
1. Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek |
min. 4 óra |
2. Sugárbiológiai ismeretek |
min. 2 óra |
3. Sugárvédelmi ismeretek, dóziskorlátok,
hatósági ellenőrzés rendszere |
min. 12 óra |
4. Nukleárisbaleset-elhárítási ismeretek |
min. 2 óra |
5. Gyakorlat |
min. 2 óra |
6. Konzultáció |
min. 4 óra |
|
|
Átfogó fokozatú |
|
1. Sugárfizikai ismeretek |
min. 6 óra |
2. Sugárbiológiai ismeretek |
min. 6 óra |
3. Sugárvédelmi ismeretek dóziskorlátok,
hatósági ellenőrzés rendszere, sugárbalesetek, sugársérültek ellátása |
min. 18 óra |
4. Nukleárisbaleset-elhárítási ismeretek |
min. 2 óra |
5. Gyakorlat |
min. 4 óra |
6. Konzultáció |
min. 4 óra |
5.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
A munkahelyi sugárvédelem alapvető
előírásai
1.
Általános előírások
1.1. Az atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos munkahelyi sugárvédelmet a sugárzás természetének és
a sugárterhelés mértékének ismeretére, a sugárvédelem optimálásának
végrehajtására kell alapozni.
1.2. A sugárveszélyes
munkavégzés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a munkát végzők és a
környezetben élők (tartózkodók) sugárterhelése a 2. számú mellékletben
meghatározott dóziskorlátokat ne haladja meg, és a sugárvédelem optimált
legyen.
1.3. Az engedélyesnek
minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a
munkavállalók szabályos sugárterhelése, valamint az esetleges sugárterhelés
kockázata - a gazdasági tényezők figyelembevételével - az ésszerűen elérhető
legkisebb legyen.
1.4. Az engedélyes
gondoskodik a biztonságos munkavégzés e rendeletben és hatósági engedélyben
előírt tárgyi és személyi feltételeinek teljesítéséről, a szükséges biztonsági
berendezésekről, az ionizáló sugárzás elleni védőeszközökről, a berendezések és
eszközök hatékonyságának ellenőrzéséről, valamint a sugárvédelmi műszerek
működőképességéről, kalibrációjáról és hitelesíttetéséről.
1.5. A munkavállaló
köteles betartani az MSSZ, valamint a hatósági engedélyek előírásait.
1.6. A sugárveszélyes
munka végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges,
akik közül legalább az egyik megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel
rendelkezik. Ez a személy felelős a sugárvédelmi előírások betartásáért.
Röntgenfelvételezést és -átvilágítást egy - megfelelő szakmai és sugárvédelmi
képzettségű - munkavállaló is végezhet.
1.7. Radioaktív
anyagokról (készítményekről) a külön jogszabályban előírt nyilvántartást kell
vezetni.
1.8. Radioaktív anyagot
(készítményt) magyar nyelvű műbizonylat nélkül forgalmazni nem lehet.
1.9. Radioaktív anyagot
(készítményt) használaton kívül elzárva, engedélyezett tárolóhelyen kell
tartani. A tárolóhely külső hozzáférhető felületén a környezeti dózisegyenérték
teljesítmény a 20 μSv/h értéket nem haladhatja meg.
1.10. Radioaktív anyag
tárolására, illetve a radioaktív hulladék átmeneti tárolására fokozottan tűz-,
robbanás- és korrózióveszélyes hely nem jelölhető ki.
2. A munkahelyek
besorolása
2.1. A munkahelyen az
engedélyes ellenőrzött, illetve felügyelt területet jelöl ki.
2.2. Ellenőrzött terület
az a munkaterület,
a) ahol a tevékenységből
adódóan az évi egyéni sugárterhelés meghaladhatja az 1 mSv effektív dózist,
illetve a szemlencse, a bőr és a végtagok esetében a 2. számú melléklet 1.3.
bekezdésében meghatározott egyenérték dóziskorlátok 1/10-ét, vagy
b) ahol a radioaktív szennyeződés
terjedését vagy az esetleges sugárterhelés valószínűségét korlátozni kell.
2.3. Ellenőrzött
területen a szabályos sugárterhelés korlátozásának, és az esetleges
sugárterhelés valószínűségének csökkentése érdekében, illetve radioaktív
szennyeződés terjedésének megakadályozása céljából a következő különleges
sugárvédelmi intézkedéseket és biztonsági előírásokat be kell tartani:
2.3.1. az ellenőrzött
terület határait egyértelműen kell kijelölni;
2.3.2. az ellenőrzött
területre való bejutást ellenőrizni kell, illetve az illetéktelen bejutást meg
kell akadályozni;
2.3.3. a bejáratot a
sugárveszélyre utaló jelzéssel és felirattal, valamint a munkaterület, illetve
munkahely megnevezésével kell ellátni;
2.3.4. a munkaterület -
a telepített röntgenlaboratórium kivételével - műszeres sugárvédelmi
ellenőrzését - a sugárzás típusának, a sugárveszély mértékének megfelelő módon
- biztosítani kell;
2.3.5. ellenőrzött
területen csak az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenység végezhető,
és csak a tevékenységekhez szükséges eszköz vagy anyag tartható, kivéve az
ipari radiográfiát, ahol indokolt esetben időben elkülönítve más jellegű
anyagvizsgálatok is végezhetők;
2.3.6. azokon a
munkahelyeken, ahol fennáll annak a lehetősége, hogy a külső sugárterhelés az
évi 6 mSv effektív dózist meghaladja, a 2. számú melléklet 2. számú
függelékének 3. pontjában megjelölt személyi dózismérő mellett, a helyszínen
leolvasható személyi dózismérőt vagy hang-, illetve fényjelzést adó egyéni
dózisszintjelzőt is használni kell. Ezek beszerzéséről a munkáltató
gondoskodik.
2.4. Felügyelt terület
az a munkaterület, ahol a 2.3. pontban meghatározott különleges sugárvédelmi
intézkedések és biztonsági szabályok alkalmazására szabályos körülmények között
nincs szükség. A felügyelt területen is rendszeres sugárvédelmi ellenőrzést
kell tartani.
2.5. A felügyelt terület
minimális követelményrendszerét az MSSZ tartalmazza, a következők
figyelembevételével:
2.5.1. a sugárvédelmi
szolgálat döntésétől függően a felügyelt terület bejáratát a sugárveszélyre
utaló jelzéssel és felirattal, a munkaterület, valamint a munkahely
megnevezésével el kell látni;
2.5.2. a sugárvédelmi
szolgálat döntésétől függően, a munkahelyen előforduló sugárzás(ok) mérésére
alkalmas, hitelesített sugárvédelmi műszer(eke)t kell beszerezni;
2.5.3. a sugárvédelmi
szolgálat döntésétől függően, a munkahelyen végezhető tevékenységek, a
tárolható eszközök, anyagok köre korlátozható;
2.5.4. ahol a felügyelt
területen belül tartósan 20 μSv/h-nál nagyobb
dózisegyenérték-teljesítmény, vagy rövid idejű besugárzásnál besugárzásonként
50 μSv-nál nagyobb dózisegyenérték fordulhat elő, de az ellenőrzött
területté nyilvánítás nem indokolt, a területet határolással és a
sugárveszélyre utaló jelzések elhelyezésével úgy kell megjelölni, hogy a területre
véletlenül ne lehessen belépni;
2.5.5. a felügyelt
területen belül az állandó tartózkodásra szolgáló helyeken a
dózisegyenérték-teljesítmény bármely két órára vonatkozó átlaga nem haladhatja
meg a 2,5 μSv/h értéket.
2.6. Az ellenőrzött és a
felügyelt terület kijelölésének feltételeit rendszeresen felül kell vizsgálni.
Változás esetén a terület besorolását, illetve a területen érvényes előírásokat
módosítani kell.
2.7. A munkaterületek
besorolása és a követelményrendszer betartatása az engedélyes kötelezettsége.
Az engedélyes döntésétől függően a besorolás és a követelményrendszer
kidolgozásába sugárvédelmi szakértő(ke)t, illetve szakértői testülete(ke)t kell
bevonni.
3. Zárt radioaktív
sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszerrel, berendezéssel végzett
munkák alapvető előírásai
3.1. A zárt radioaktív
sugárforrással vagy röntgencsővel működő műszer, berendezés (a továbbiakban:
berendezés) használatának feltétele, hogy műleírása, gépkönyve, az érvényben
lévő sugárvédelmi előírásoknak megfelelő magyar nyelvű kezelési utasítást is
tartalmazzon.
3.2. Nagyjavítást,
átalakítást követően a berendezés csak bizonylatolt sugárvédelmi mérés után
vehető használatba. A röntgenberendezést minden olyan változást követően, amely
a sugárnyaláb elnyelt dózisteljesítményét megnövelheti vagy az alkalmazott
sugárvédelmi reteszrendszert, árnyékolást megváltoztatja, az újbóli üzemszerű
alkalmazás előtt sugárvédelmi méréseknek kell alávetni. A sugárvédelmi mérés
elvégzése, vagy elvégeztetése a javítást, átalakítást végző feladata, aki a
mérések eredményeit jegyzőkönyvben rögzíti és ezt az engedélyes rendelkezésére
bocsátja. Ha az a jegyzőkönyvben foglaltak alapján szükséges, az engedélyesnek
új sugárvédelmi előírásokat kell kidolgoznia, illetőleg a tevékenységet újból engedélyeztetnie
kell.
3.3. A zárt
sugárforrások zártságát, illetőleg felületi tisztaságát használatba vétel előtt
a gyártó, ezt követően az MSSZ-ben meghatározott időközönként és módon, az
engedélyes e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezővel ellenőrizteti.
3.4. A radioaktív
sugárforrás zártságát veszélyeztetni (pl. nem rendeltetésszerű mechanikai
behatással, hevítéssel stb.) nem szabad.
3.5. Zárt sugárforrás
magyar nyelvű műbizonylatának eredeti példányát a sugárforrás végleges
elhelyezéséig az engedélyes őrzi.
3.6. Berendezést lejárt
felhasználási idejű sugárforrással üzemeltetni tilos. A felhasználási idő a
szolgálati időhöz igazodik. Ha a gyártó nem határozza meg a szolgálati időt, a
felhasználási időt - szakértői vélemény alapján - a Sugáregészségügyi Decentrum
állapítja meg. Az így megállapított felhasználási idő maximális időtartama 15
év. A felhasználási idő az OSSKI szakvéleménye alapján legfeljebb két esetben,
és összesen tíz év időtartammal meghosszabbítható.
3.7. A sugárforrást a
besugárzás végeztével állandó tároló helyére kell juttatni. A biztonságba
helyezés megtörténtéről a kezelőnek sugárzásméréssel meg kell győződnie.
3.8. Az engedélyes
gondoskodik a használatból kivont zárt sugárforrás végleges tárolóhelyre
szállításáról vagy a szállítóhoz való visszajuttatásról. Az elszállítást
jelenteni kell a Sugáregészségügyi Decentrumnak és a radioaktív anyagok
központi nyilvántartójának.
3.9. A radioaktív
anyagot tartalmazó hordozható berendezést használaton kívül elzárva,
engedélyezett tárolóhelyen kell tartani.
3.10. Zárt radioaktív
sugárforrás elvesztését vagy eltűnését haladéktalanul jelenteni kell a
Sugáregészségügyi Decentrumnak, amely az OSKSZ-nak, továbbá az ORFK-nak
jelenti.
3.11. Nagy aktivitású
zárt sugárforrás esetében a gyártó vagy a forgalmazó köteles gondoskodni az
alábbiakról:
a) a sugárforrás
rendelkezzen a gyártó vagy - ha a sugárforrást az Európai Unión kívülről hozzák
be az Európai Unió valamely tagállamába - a szállító által a sugárforráshoz és
a sugárforrástartóhoz rendelt egyedi azonosító sorszámmal;
b) az a) pont
szerinti sorszám a sugárforrásra és a sugárforrástartóra legyen vésve vagy
bélyegezve, amennyiben az egyedi azonosító sorszám vésése vagy bélyegzése nem
lehetséges, vagy többször használatos szállítótartály kerül alkalmazásra
sugárforrástartóként, a sugárforrástartó legalább a sugárforrás jellegéről
adjon tájékoztatást;
c) a sugárforrástartó és -
amennyiben megvalósítható - a sugárforrás a sugárveszélyre figyelmeztető
megfelelő jelzéssel legyen ellátva, amennyiben nem lehet a sugárforrást
megfelelő jelzéssel ellátni, írásbeli tájékoztatást kell adni ennek indokáról;
d) fénykép készítése a
sugárforrás típusáról és a sugárforrástartó típusáról.
4. Nyitott radioaktív
készítményekkel végzett munkák alapvető előírásai
4.1. Nyitott radioaktív
készítményekkel kapcsolatos rendszeres munkavégzés, továbbá
nyomjelzéstechnikai, mezőgazdasági vizsgálat, kísérlet esetén a radioaktív
anyaggal kapcsolatos előkészítő művelet csak izotóplaboratóriumban végezhető.
4.2. Az
izotóplaboratórium kialakításának és felszerelésének biztosítania kell a külső
és a belső sugárterhelés elleni védelmet.
4.3. Az
izotóplaboratórium kialakításával és felszerelésével kapcsolatos követelmények
alapvetően a felhasznált radioaktív izotóp aktivitásától, fajtájától és a
felhasználás, illetve a végzett műveletek típusától függnek.
4.4. Nyitott radioaktív
készítmény izotóplaboratóriumon kívüli felhasználását vizsgálati típusonként
kell megtervezni és engedélyeztetni. Az ismételt vizsgálatot be kell jelenteni
a Sugáregészségügyi Decentrumnak.
4.5. Az
izotóplaboratórium kialakításakor azt a munkaterületet, ahol radioaktív
izotóppal kapcsolatos műveletet végeznek és a munkavégzésre létesített egyéb
munkaterületeket egymástól elválasztva kell elhelyezni.
4.6. Nyitott radioaktív
izotópot felhasználó munkahely bútorzatának, felszerelési tárgyainak,
padlózatának és falainak kiválasztásánál, illetve kialakításánál követelmény a
szennyezettségtől való mentesíthetőség.
4.7. Porlódással,
párolgással járó művelet elszívófülkében, illetve szárazkamrában végezhető.
4.8. Az engedélyes
gondoskodik arról, hogy az izotóplaboratóriumból ellenőrizetlenül radioaktív
anyag ne kerüljön ki.
4.9. Az
izotóplaboratóriumban keletkező radioaktív hulladékokat osztályozva kell
összegyűjteni, és gondoskodni kell a hulladék lebomlásig vagy elszállításig
történő tárolásáról.
4.10. Az MSSZ nyitott
izotópokkal kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó sugárvédelmi előírásait a
sugárvédelmi szolgálat az alábbiak figyelembevételével határozza meg:
4.10.1. Az izotóplaboratórium
területén azt a munkaterületet, ahol a munkavégzés el nem hárítható
következményeként a környezeti dózisegyenérték teljesítmény időlegesen
meghaladhatja a 20 μSv/h értéket, az erre utaló figyelemfelkeltő táblával
kell ellátni.
4.10.2. A laboratóriumban
egyszerhasználatos eszközöket kell használni, amennyiben ez nem növeli meg
indokolatlanul a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét.
4.10.3. Minden
sugárveszélyes munkahelyet el kell látni az ott felhasznált izotópok fajtájának
és aktivitásának, valamint az elvégzendő feladatoknak megfelelő, sugárvédelmi
célokat szolgáló munkaeszközökkel, egyéni védőeszközökkel, dekontamináló
anyagokkal és magyar nyelvű kezelési utasítással rendelkező sugárvédelmi
mérőműszerekkel.
4.10.4. Abban az
izotóplaboratóriumban, ahol nagy a radioaktív belső szennyeződés veszélye, a
munkavállalók személyi ellenőrzését a belső szennyeződés vizsgálatával is ki
kell egészíteni. A vizsgálat szükségességét és módszerét az MSSZ határozza meg.
4.10.5. Radioaktív anyag
belégzését vagy lenyelését, vagy ennek gyanúját a munkavállaló a munkahelyi
sugárvédelmi megbízottnak és a munkahely vezetőjének haladéktalanul bejelenti.
4.10.6. Az egyéni
védőfelszerelés viselése - az MSSZ-ben rögzített módon - kötelező.
4.10.7. Ellenőrzött
területen a radioaktív izotóppal kapcsolatos munkavégzés körén kívül eső
tevékenységet végezni (pl. étkezni, kozmetikai készítményt használni), illetve
a munkavégzéssel össze nem függő tárgyat bevinni, ott tárolni nem lehet.
4.10.8. Radioaktív
anyagok, illetve készítmények nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy az
alapján követhető legyen a radioaktív anyagokkal kapcsolatos minden művelet, az
anyag részét vagy egészét hol és milyen körülmények között tárolják. A hiányt a
Sugáregészségügyi Decentrumnak külön jogszabály alapján be kell jelenteni.
4.10.9. A 65 napnál
rövidebb felezési idejű radioaktív hulladékot a laboratórium köteles az
átmeneti hulladéktárolóban tárolni mindaddig amíg az radioaktív hulladéknak
minősül.
4.10.10. Az átmeneti
hulladéktárolóban lévő anyagokon fel kell tüntetni a hulladék jellegét, az
izotóp fajtáját, a benne lévő aktivitás becsült értékét és a leadás
(elhelyezés) dátumát.
4.10.11. Nyitott
radioaktív készítményt felhasználó laboratóriumban mentesítő készletet kell
készenlétben tartani, amiről az engedélyes gondoskodik a laboratórium
munkaterületeinek, a munkavállalók létszámának, a felhasznált radioaktív
készítmények aktivitásának és fajtájának figyelembevételével.
4.10.12. A mentesítő
készletet a munkaterület közelében, könnyen elérhető, felirattal megjelölt
helyen kell tárolni, és használatára a munkavállalókat ki kell oktatni. A
készlet csak a szennyezettség
mentesítésére használható.
4.10.13. A munkahely
falainak, padlójának, felszerelésének szennyeződése esetén a szennyezett felületek
közvetlen mentesítése - a munkahelyi sugárvédelmi megbízott irányításával - az
ott dolgozó munkavállalók feladata.
4.10.14. Ha a
szennyeződés a tevékenység megszűnését követően derül ki, a mentesítés és a
mentesítés eredményességét igazoló inaktívvá nyilvánítási eljárás
kezdeményezése a szennyezett terület tulajdonosának kötelezettsége.
4.10.15. A baleset során
bekövetkező veszélyhelyzet elhárítását, illetve a szennyezettség felszámolását
megfelelő, a 2. számú mellékletben meghatározott sugárvédelmi szakismeretekkel
rendelkező szakember irányítja.
6.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat
Az
MSSZ tartalmazza:
1.
a sugárvédelmi szolgálat szervezetének leírását és feladatait a 8. számú
melléklet figyelembevételével;
2.
a munkavállalók külső és belső sugárterhelésének ellenőrzésére vonatkozó
követelményeket, ezek gyakoriságát és módját;
3.
a létesítmény vezetőinek a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatait;
4.
a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók jogait és kötelezettségeit;
5.
a sugárveszélyes munkaterületek és munkakörök leírását, a munkavállalók
sugárvédelmi besorolását (A vagy B besorolás), az adott munkakörök betöltéséhez
szükséges szakirányú és sugárvédelmi jellegű képzettséget a 4. számú melléklet
figyelembevételével;
6.
a sugárveszélyes tevékenység(ek) technológiai leírását;
7.
az ellenőrzött, illetve felügyelt terület követelményrendszerét;
8.
a zárt sugárforrások zártságvizsgálatának rendjét;
9.
a sugárforrások tárolási, kezelési rendjét;
10.
a felületi szennyezettség ellenőrzése, a radioaktív hulladékok kezelése módját,
ezek nyilvántartásának rendjét;
11.
a biztonsági rendszerek, személyi védőeszközök, sugárvédelmi műszerek, személyi
dózismérők kezelésére, viselésére, karbantartására, hitelesítésére vonatkozó
előírásokat;
12.
a nyilvántartások vezetési és a bizonylatok megőrzési rendjét, a hatóságok
részére történő bejelentési kötelezettség teljesítésének rendjét;
13.
mindazon ismereteket, amelyeket a biztonságos munkavégzéshez helyileg ismerni
kell;
14.
a balesetelhárítási és intézkedési tervet (BEIT), amely tartalmazza az esetleg
előálló rendkívüli esemény elhárításának, kezelésének - ideértve a
sugársérültek vagy arra gyanús személyek helyszínen történő egészségügyi
ellátását -, intézkedési lehetőségeinek, illetve kötelezettségeinek rendjét,
valamint annak meghatározását, hogy a BEIT-et milyen időközönként kell
felülvizsgálni és gyakoroltatni a végrehajtásba bevont személyekkel;
15.
annak meghatározását, hogy milyen időközönként szükséges az MSSZ
felülvizsgálata;
16.
több szervezeti egységből álló létesítmény esetén az MSSZ mellékletét képezi az
egyes szervezeti egységek munkahelyi sugárvédelmi szabályzata.
17.
Nukleáris létesítményeknél az 5, 6., 13., 14. és 16. pontban leírtakat, vagy az
MSSZ-nek kell tartalmaznia, vagy abban hivatkozni kell sugárvédelmi hatósággal
jóváhagyatott külön dokumentumokra.
7.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Az engedélyező hatóságok ellenőrző
tevékenysége
1.
Az ÁNTSZ területileg illetékes sugár-egészségügyi feladatokat ellátó megyei
intézetei (Sugáregészségügyi Decentrum):
-
a Főváros és Pest megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Fővárosi Intézete,
-
Baranya, Somogy és Zala megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete,
-
Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye vonatkozásában: az ÁNTSZ
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete,
-
Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Csongrád Megyei
Intézete,
-
Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron
Megyei Intézete,
-
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában:
az ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete,
-
Tolna, Fejér és Veszprém megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete.
2.
Az OTH és a Sugár-egészségügyi Decentrumok döntenek a teljes körű ellenőrzés
gyakoriságáról, figyelembe véve a létesítmény, tevékenység veszélyességét:
Kiemelt
létesítmények ellenőrzési gyakorisága 1 év
I.
kategória, ellenőrzés gyakorisága 1 év,
II.
kategória, ellenőrzés gyakorisága 3 év,
III.
A és B kategória, ellenőrzés gyakorisága 5 év.
3.
A létesítmények, tevékenységek kategorizálását e melléklet függeléke
tartalmazza.
4.
A Sugár-egészségügyi Decentrumok ellenőrző tevékenységgel kapcsolatos
feladatai:
a)
illetékességi
területükön nyilvántartják és a 2. pont szerinti gyakorisággal teljeskörűen
ellenőrzik a létesítményeket, tevékenységeket;
b)
azoknál
a létesítményeknél, tevékenységeknél, ahol a teljes körű ellenőrzés gyakorisága
a 2 évet meghaladja, félidőben illetékességi területükön részleges ellenőrzést
végeznek.
5.
Függelék
a 7. számú melléklethez
Az atomenergiát alkalmazó
munkahelyek/tevékenységek besorolása az ellenőrzési gyakoriság megállapításához
A)
Berendezések, illetve munkahelyek
1.
Orvosi és állatorvosi röntgen munkahelyek
1.1. Röntgenterápia I.
1.2. Röntgendiagnosztika II.
1.3. Fogröntgen III B.
1.4. Csontsűrűségmérő
a) alkar vizsgáló (radioizotópos is) III A.
b) egésztest vizsgáló II.
2.
Orvosi terápiás (zárt sugárforrások) munkahelyek
2.1. Teleterápia I.
2.2. Brachyterápia (afterloading) I.
2.3. Brachyterápia (tűzdeléses) II.
3.
Gyorsító munkahelyek
3.1. Orvosi terápia I.
3.2. Ipari, mezőgazdasági technológia I.
3.3. Kutatás, oktatás I.
4.
Ipari radiográfiai munkahelyek
4.1. Durvaszerkezeti ipari röntgen II.
4.2. Laboratóriumi gamma radiográfia II.
4.3. Helyszíni gamma radiográfia I.
4.4. Csomagvizsgáló III A.
5.
Ipari és mezőgazdasági besugárzó berendezések (37 TBq felett)
5.1. Száraztárolós, panoráma típus I.
5.2. Vizesakna-tárolós, panoráma típus I.
5.3. Száraztárolós, önárnyékolt (laboratórium)
I.
5.4. Panoráma típusú, tárolós és besugárzás
egyaránt vízben I.
6.
Zárt sugárforrással működő ipari mérő és szabályozó berendezések
6.1. Szintkapcsoló, szintmérő, határérték jelző
III A.
6.2. Vastagságmérő III A.
6.3. Felületi tömegmérő II.
6.4. Sűrűségmérő III A.
6.5. Nedvességtartalommérő III A.
6.6. Terepi kéziműszer (szonda) II.
6.7. Munkahelyi kéziműszer III A.
7.
Geofizikai mérés (karotázs) II.
8.
Anyag- és finomszerkezet vizsgáló munkahelyek
8.1. Röntgensugaras anyag- és finomszerkezet
vizsgáló III A.
8.2. Neutronsugaras anyagösszetétel meghatározó
II.
8.3. Izotópos anyagösszetétel meghatározó III A.
8.4. Gázkromatográf III A.
8.5. Egyéb nukleáris mérőeszköz II.
9.
Orvosi és alacsony szintű izotóplaboratórium
9.1. In vitro izotóp diagnosztika, alacsony
szintű kutató és oktató laboratórium II.
9.2. In vivo izotóp diagnosztika I.
9.3. Izotópterápia I.
10.
Ipari izotóplaboratóriumok
10.1. C-szintű izotóplaboratórium II.
10.2. B-szintű izotóplaboratórium I.
11.
Egyéb sugárforrásokat alkalmazó munkahelyek
11.1. Elektron, illetve ionsugaras berendezés
III A.
11.2. Sztatikus töltések eliminálása (töltés
leszedés) II.
11.3. Kalibráló sugárforrás III A.
11.4. Füstjelző III A.
12.
Kiemelt létesítmények
12.1. Atomerőmű
12.2. Kísérleti és tanreaktor
12.3. Uránbánya
12.4. Radioaktív hulladéktároló
12.5. A-szintű izotóplaboratórium
12.6. Kiégett fűtőelem tároló
B) Tevékenységek
1.
Gyártás, előállítás
1.1. Zárt sugárforrás I.
1.2. Zárt radioaktív készítményt tartalmazó
berendezés, műszer, eszköz II.
1.3. Röntgenberendezés II.
2.
Radioaktív készítmények tárolása (ahol csak tárolási engedély van) II.
3.
Különféle tevékenységek (karbantartás, szerelés, hitelesítés-kalibrálás)
3.1. Röntgenszerviz II.
3.2. Füstérzékelő szerelés II.
3.3. Műszerhitelesítés (kalibrálás) II.
3.4. Zárt sugárforrást
tartalmazó berendezés helyszíni karbantartása, beleértve a zártságvizsgálatot
is II.
4.
Nyitott radioaktív készítmények izotóplaboratóriumon kívüli alkalmazása II.
5.
Radioaktív anyagok csomagolása kereskedelmi forgalomba való hozatal céljából
II.
6.
Radioaktív készítmények szállítása II.
7. Radioaktív hulladékok
elszállítása és elhelyezésre való előkészítése a hulladék keletkezési
helyszínén I.
8.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
A sugárvédelmi szolgálat feladatai
1.
A létesítmény - e rendelet szerinti - hatósági engedélyeinek nyilvántartása,
szükség esetén megújításának vagy módosításának, a tevékenység megszüntetése
esetén pedig visszavonásának kezdeményezése.
2.
A sugárveszélyes munkahelyen dolgozók
2.1. oktatásának
megszervezése, valamint az oktatásban való részvétel nyilvántartása;
2.2. munkaköri
alkalmassági orvosi vizsgálatának szervezése és nyilvántartásának vezetése;
2.3. személyi
sugárterhelése ellenőrzésének megszervezése és eredményének nyilvántartása.
3.
A radioaktív anyag igényléséhez való hozzájárulás, az anyag átvétele,
felhasználásának ellenőrzése, eltávolításának megszervezése és ezek
nyilvántartása. A nyilvántartást a szolgálat ellenőrzéskor a sugár-egészségügyi
hatóságnak bemutatja.
4.
A radioaktív anyag munkahelyi (telephelyi) szállításának ellenőrzése.
5.
Új sugárveszélyes eljárás, módszer bevezetésekor az erre vonatkozó sugárvédelmi
előírások kidolgozása, illetve kidolgoztatása, sugárvédelmi szempontból hozzájárulás
az új eljárás alkalmazásához.
6.
Gondoskodás a sugárvédelmi célokat szolgáló készülékek és eszközök folyamatos
karbantartásáról és külön jogszabályban előírt rendszeres hitelesíttetéséről,
kalibrálásáról.
7.
A munkaterület esetleges radioaktív szennyeződésének (MSSZ által meghatározott
rendszerességgel történő) ellenőrzése és a szennyezettség-mentesítés
irányítása.
8.
Ha a szükséges intézkedés a sugárvédelmi szolgálat feladatkörét meghaladja, a
sugárvédelmi hiányosság vagy mulasztás jelentése - megoldási javaslattal
kiegészítve - a szervezeti egység, illetőleg a létesítmény vezetőjének.
9.
Rendkívüli esemény esetén eljárás a BEIT szerint.
10.
A radioaktív hulladékok gyűjtésének, tárolásának és kezelésének felügyelete, a
munkahelyről, szervezeti egységből eltávolított szilárd, valamint a kibocsátott
légnemű és folyékony anyagok radioaktivitásának ellenőrzése és nyilvántartása.
11.
A sugárvédelmet érintő javítási, karbantartási munkákat követő mérések, mérési
jegyzőkönyvek nyilvántartása.
12.
A létesítmény környezetének sugárvédelmi szempontból történő ellenőrzése.
13.
Részvétel a sugárveszélyes munkahelyek munkavédelmi szemléjén és a hatósági
ellenőrzésben.
14.
Hatóságokkal való kapcsolattartás, részükre adatszolgáltatás.
15.
Az e rendeletben és más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség
teljesítése.
16.
Mindazon sugárvédelmi feladat ellátása, amelyet jogszabály, az MSSZ, vagy a
létesítmény vezetője írásban a szolgálat feladatkörébe utal.
9.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Közúti szállítóeszközökre vonatkozó
sugárvédelmi követelmények
1.
Nem engedményes küldeménydarabok szállításánál a szállítóeszközt el kell látni
olyan felszerelési tárgyakkal, (kötéltartó állványok, kötelek, „sugárveszély”
felirattal kiegészített tárcsajelzések stb.), amelyek biztosítják, hogy
-
baleset vagy a jármű más, műszaki okokra visszavezethető, várhatóan 1 órát
meghaladó mozgásképtelensége, továbbá
-
a rakomány elmozdulása vagy megsérülése esetén a helyszínt a 20 µSv/h
dózisteljesítményű helyeken úgy körül lehessen keríteni, hogy oda személyek
véletlenül ne léphessenek be.
2.
Minden olyan szállítóeszközön, amelyik nem engedményes küldeménydarabot
szállít, olyan hiteles sugárzásmérőt kell üzemeltetni (készenlétben tartani),
amelyik alkalmas a küldeménydarab környezetében a dózisteljesítmény mérésére.
3.
Csomagolatlan, felületén radioaktív anyaggal szennyezett tárgy és folyékony
halmazállapotú, ipari csomagolásban lévő radioaktív anyag kizárólag olyan
eszközzel szállítható, amelyik rakterének belső határoló felületei könnyen
dekontaminálható anyaggal vannak borítva.
4.
Folyékony halmazállapotú, ipari csomagolásban lévő radioaktív anyag
szállításához a szállító eszközt el kell látni a szállított folyadék
térfogatának felitatásához elegendő nedvszívó anyaggal, gumikesztyűkkel,
továbbá a felitatásra alkalmazott anyagok tárolásához elegendő számú és
térfogatú műanyag zsákkal (zacskóval), valamint ezek lezárására alkalmas
eszközökkel.
5.
Folyékony halmazállapotú, ipari csomagolásban lévő radioaktív anyag kizárólag
olyan eszközzel szállítható, amelynél a raktér és az utastér elkülönített,
illetve külön egységet képez.
10.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Adatszolgáltatás engedélykérelemhez
1. A kérelmező megnevezése, címe.
2. Az üzemeltető megnevezése, címe.
3. Sugárvédelmi
megbízott(ak) és helyettesének neve, munkaköri beosztása, szakmai végzettsége,
sugárvédelmi képzettsége.
4. A kérelmező
telephelyeinek, illetve szervezeti egységeinek megnevezése, címe (ahol a
tevékenységet végzi).
5. Az engedélyezni kért
tevékenység(ek) felsorolása:
- létesítmény létesítése (üzemeltetése)
átalakítása;
- radioaktív anyag tárolása (felhasználása)
átalakítása;
- berendezés, készülék előállítása (üzemeltetése
- karbantartása -) átalakítása, javítása;
- létesítmény/tevékenység megszüntetése.
6. Az engedélyezni kért
6.1. radioaktív anyag
vagy zárt sugárforrás fajtájának, aktivitásának (legnagyobb aktivitásának) és
felhasználásának ismertetése;
tevékenységet szolgáló berendezés, készülék
leírása, megnevezése, gyártója, típusa sugárvédelmi minősítésének száma;
6.2. ionizáló sugárzást
létrehozó berendezés, készülék megnevezése, gyártója, típusa és sugárvédelmi
minősítésének száma.
7. A sugárterhelés
lehetőségével járó munkakörök megnevezése, a tevékenységet végzők száma, szakmai
és sugárvédelmi képzettsége.
8. Az alkalmazni kívánt
sugárvédelmi mérőkészülékek és berendezések felsorolása.
9. Tevékenységi engedély
kérelmezett területi hatálya (15. §
szerint).
10. Létesítmény
létesítési engedély kérelemhez az 1-8. pontban foglaltakat és a sugárvédelmi és
sugárbiztonsági tervet is csatolni kell.
11. Amennyiben az
atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok, berendezések és létesítmények
tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, birtoklásuk,
üzembentartásuk bejelentésének rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezései
alapján szükséges, a tulajdon-, illetve birtokváltozást igazoló okirat egy
példányát az engedélykérelemhez csatolni kell.
11.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Az engedélyezési eljárásban részt vevő
szakhatóságok
Az
engedélyezési eljárásban első fokon a következő szakhatóságok hozzájárulását
kell beszerezni:
1.
A radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása és átalakítása
tekintetében:
a)
a
területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség,
b)
a
területileg illetékes Vízügyi Felügyelet,
c)
Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltóparancsnokság,
d)
Országos
Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztály.
2.
A radioaktív anyag termelése, előállítása, forgalmazása tekintetében:
a)
a
területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség
b)
a
területileg illetékes Vízügyi Felügyelet,
c)
Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltóparancsnokság,
d)
Országos
Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztály.
3.
A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát,
felhasználását, átalakítását szolgáló létesítmény létesítése, üzembe helyezése,
üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében:
a)
a
területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség,
b)
a
területileg illetékes Vízügyi Felügyelet,
c)
az
Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya,
d)
Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltóparancsnokság.
4-5.
12.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
A sugársérültek vagy arra gyanús
személyek szakellátására kijelölt intézmények jegyzéke
1.
Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház, Budapest
2.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
3.
Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen
4.
Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest
5.
Országos Onkológiai Intézet, Budapest
6.
Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
7.
Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs
8.
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi
Centrum, Szeged
9.
Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd
13.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
Atomenergia alkalmazásával kapcsolatos
igazgatási szolgáltatási díjak
1. |
A 14/1997. (IX. 3.) KHVM r. 3. §-a szerint
radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezése |
|
|
1.1. megye területén belül |
16 300
Ft |
|
1.2. megyék közötti viszonylatban |
9 500
Ft |
|
1.3. nemzetközi viszonylatban |
13 200
Ft |
|
1.4. gépjármű megfelelőségét igazoló
Tanúsítvány |
9 100
Ft |
|
1.5. a gépjármű megfelelőségét igazoló
Tanúsítvány a 2 évenkénti felülvizsgálat esetén |
3 300
Ft |
2. |
A 124/1997. (VII. 18.) Korm. r. 2. § (2)
bekezdése szerinti Mentességi Igazolás |
|
|
a) forgalmazó |
9 400
Ft |
|
b) felhasználó |
4 300
Ft |
3. |
Létesítmény létesítésének, berendezés üzembe
helyezésének engedélye |
26 500
Ft |
4. |
Létesítmény üzemeltetési, átalakítási
engedélye |
26 500
Ft |
5. |
Létesítmény üzemeltetése megszüntetésének
engedélyezése |
2 800
Ft |
6. |
Berendezés előállításának engedélyezése |
28 200
Ft |
7. |
Radioaktív anyaggal, ionizáló sugárzást
kibocsátó berendezéssel végzett tevékenység engedélyezése |
32 000
Ft |
8. |
Tevékenységek megszüntetésének engedélyezése |
2 800
Ft |
9. |
Inaktívvá nyilvánítás |
13 400
Ft |
10. |
Radionuklidot tartalmazó szilárd anyag
hatósági felügyelet alóli felszabadítása |
28 000
Ft |
11. |
Radioaktív anyag előállításának,
termelésének, forgalmazásának engedélyezése |
51 800
Ft |
12. |
Radioaktív hulladék átmeneti, végleges
elhelyezésére szolgáló létesítmény |
|
|
12.1. létesítésének, telepítésének, |
80 600
Ft |
|
12.2. üzembe helyezésének, átalakításának, |
77 200
Ft |
|
12.3. üzemeltetésének, |
220 100
Ft |
|
12.4. lezárásának engedélyezése |
223 000
Ft |
13. |
Eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás
elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítése |
|
|
a) forgalmazó |
9 400
Ft |
|
b) felhasználó |
4 300
Ft |
14. |
Sugárvédelmi képzés engedélyezése |
|
|
a) bővített, átfogó |
14 000
Ft |
|
b) alapfokú |
7 100
Ft |
15. |
Megyei intézet által adott tevékenységi
engedély területi hatályának kiterjesztése |
28 100
Ft |
16. |
Személyi dozimetriai ellenőrzés és a belső
sugárterhelés meghatározásának térítési díjai: |
|
|
16.1. filmdózismérővel végzett ellenőrzés
térítési díja (egy vagy két hónapi ellenőrzési időszak): |
1 200
Ft/eset |
|
16.2. a belső sugárterhelés meghatározásának
térítési díjai: |
|
|
16.2.1. pajzsmirigymérés esetén |
9 900
Ft/eset |
|
16.2.2. egésztest számlálásos vizsgálatnál |
35 100
Ft/eset |
14.
számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez
A nagy aktivitású zárt sugárforrások
küszöbaktivitás értékeit az alábbi táblázat tartalmazza.
Elem (Atomszám) |
Radionuklid |
Aktivitás szintje (Bq) |
Vas (26) |
Fe-55 |
4x1011 |
Kobalt (27) |
Co-60 |
4x109 |
Szelén (34) |
Se-75 |
3x1010 |
Kripton (36) |
Kr-85 |
1x1011 |
Stroncium (38) |
Sr-90a |
3x109 |
Palládium (46) |
Pd-103a |
4x1011 |
Jód (53) |
I-125 |
2x1011 |
Cézium (55) |
Cs-137a |
2x1010 |
Prométium(61) |
Pm-147 |
4x1011 |
Gadolínium (64) |
Gd-153 |
1x1011 |
Túlium (69) |
Tm-170 |
3x1010 |
Iridium (77) |
Ir-192 |
1x1010 |
Tallium(81) |
Tl-204 |
1x1011 |
Rádium (88) |
Ra-226b |
2x109 |
Plutónium (94) |
Pu-238a |
1x1011 |
Amerícium (95) |
Am-241b |
1x1011 |
Kalifornium (98) |
Cf-252 |
5x108 |
a Az aktivitás-szint
magában foglalja a 10 napnál rövidebb felezési idejű származék nuklidok
aktivitását is.
b Berilliumos
neutronforrásokat tartalmaz.