139.
§ (1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag
harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra)
szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de
legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles
engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni
ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa
igazolja.
(2)
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes
ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó,
a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
BDT2003.
Ha a családban van ápolásra, gondozásra szoruló
közeli hozzátartozó, akkor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a Munka
tv. szerinti időtartamra fizetés nélküli szabadságot
engedélyezni. A fizetés nélküli szabadság alatt a gondozást a munkavállalónak
személyesen kell ellátnia. Nem jogosult e szabadságra, ha ezt fizetett
gondozóval oldja meg. Az ápolás szükségességét bizonyító orvosi igazolást a munkavállalónak
kell a munkáltatóhoz becsatolni.
A Munka tv. a
munkavállaló számára a gondozás miatti fizetés nélküli szabadság kérelemre
történő kötelező engedélyezését tartalmazza. A fizetés nélküli szabadság miatt
a munkavállaló jövedelemben nem részesül, de lehetősége van arra, hogy ápolási
díjat igényeljen. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni
ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
A hozzátartozó fogalma alatt az ápolási díjra való jogosultság szempontjából a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozókat kell érteni
(mely nem teljes mértékben egyezik a Munka tv.-nek a
jelen szakaszban meghatározott közeli hozzátartozói körével). Az ápolási díj
iránti kérelmet az ápolást végző személy lakóhelye
szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. A kérelemhez többek
között csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan
fogyatékos, vagy tartósan beteg és szakvéleményt arra vonatkozóan, hogy az
ápolt önmaga ellátásra képtelen, ezért gondozásra szorul. Az ápolási díj
összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél,
illetve - meghatározott esetben - annak 80%-ánál.
E szabállyal kapcsolatban a Munka tv. felsorolja, hogy e szakasz és a Munka tv. vonatkozásában
kiket kell közeli hozzátartozónak tekinteni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy közeli
hozzátartozókkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz pl.:
- a Munka tv. 57. § (1) bek.
e) pontja ÜT tag megbízatásának megszüntetési
kritériumaként;
- a Munka tv. 107. § b) pontja, amikor mentesül
a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól közeli hozzátartozója
halálakor;
- a Munka tv. 181. § (1) bek., amikor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló
közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát;
- a Munka tv. 191. § (3) bek., amikor meg kell szüntetni a vezető munkaviszonyát, ha a
közeli hozzátartozójával összeférhetetlenségi ok áll fenn.
140.
§ (1) A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés
nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját
részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben
megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs)
igényelheti.
(2)
A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot
a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal előzetesen közölt -
időpontban kell kiadni.
(3)
Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás
ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
Ha a munkavállaló magánerőből saját lakást épít,
akkor ehhez szintén igényelhet fizetés nélküli szabadságot, maximum egy évi
időtartamra, melyet a munkáltató köteles biztosítani. Kérelemre a fizetés
nélküli szabadság egybefüggően és részletekben is kiadható.
A munkáltató akkor köteles a fizetés nélküli
szabadságot biztosítani, ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy saját lakást
épít (erre vonatkozóan bekérhető az építési engedély), vagy az engedély a
házastársa, élettársa részére biztosítja az építkezés megkezdését. Azt
magánerőből építi (becsatolandó a műszaki dokumentáció).
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a
fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló helyére határozott időre más
személyt alkalmazzon.
140/A. § (1) A munkáltató köteles
nyilvántartani a munkavállalók
a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével,
készenlétével,
b)
szabadságának
kiadásával,
c)
egyéb
munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a
munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult
meghatározni.
(3)
Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie
naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a
teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és
befejező időpontjának.
EBH2007.
A munkavállalók védelme érdekében a
munkáltatónak nyilván kell tartania a munkaidőt, a rendelkezésre állás idejét,
a pihenőidőt, ezek kiadását.
A munkáltatók bizonyos részénél ugyanis a Munka
tv. 1992. évi hatálybalépését követően nem vezettek ilyen nyilvántartást, így
teljes mértékben ellenőrizhetetlen volt, hogy valójában milyen időtartamban
foglalkoztatnak egy munkavállalót, illetve betartották-e a túlmunkára vonatkozó
szabályokat, vagy kiadták-e a munkavállaló részére az évi szabadságát.
A munkáltató e szakasz alapján köteles
nyilvántartani a munkavállalók tényleges munkaidejét, a túlórák számát,
ügyeletben, készenlétben töltött órák számát, a szabadság időtartamát, az
igénybe vett betegszabadság napjait, az egyéb munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
A nyilvántartások pontos tartalmát, formáját a
jogalkotó nem határozta meg. 2006. január 1-jétől azonban új követelmény, hogy
a nyilvántartásnak naptári naponként, vagy ha a munkavégzés nem ilyen
beosztásban történik, akkor egybefüggő 24 óránként a rendes, a rendkívüli
munkaidő, az ügyelet, a készenlét kezdő és befejező időpontját tartalmaznia
kell.
A munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok
betartását ugyanis akkor lehet érdemben ellenőrizni, ha ezek nyilvántartásából
a ténylegesen munkában töltött idő megállapítható. Például nem elég a jelenléti
ívet az adott napra csak aláírnia a munkavállalónak, vagy havonta összesíteni a
készenlét időtartamát, hanem pontosan, naprakészen kell vezetni, be kell írni,
hogy a munkavállaló mikor kezdte, mikor fejezte be a munkát.
Felesleges a rendes és rendkívüli munkaidő
nyilvántartása akkor, ha a munkavállaló a munkaidejét szabadon osztja be vagy a
felhasználását önmaga jogosult meghatározni. E körbe tartoznak például a vezető
állású munkavállalók.
A munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli
munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását a területi munkaügyi
felügyelőségek munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A munkaügyi ellenőrzések
során tapasztalt szabálytalanságok esetén számos intézkedést tehetnek, például megtilthatják a munkavállaló további
foglalkoztatását, ha a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató
megsérti, illetve jogosultak munkaügyi bírság kiszabására, amelynek mértéke
2006. január 1-jétől 30 ezer forinttól, maximum 20 millió forintig terjedhet.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1996. évi LXXV. törvény
a munkaügyi ellenőrzésről