107. § Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól

a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti;

b) közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át;

c) ha keresőképtelen beteg;

d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára;

e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;

f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;

g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;

h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján;

i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára.

Indokolt az is, hogy a reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat is az Mt. 107. § alapján a munkavégzési kötelezettség alóli - fizetetlen, ám a munkáltató á1tal kötelezően biztosítandó - mentesülés esetkörébe tartozzon. A felek együttműködési kötelezettségéből levezethetően a munkaidő-kedvezményben való részesülés feltétele a lombikbébi programban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat igazolása a munkavállaló részéről, azonban - tekintettel az ezzel összefüggő információ érzékeny voltára - a munkavállaló mérlegelési körébe tartozik, hogy a lombikbébi programban való részvételét a munkáltató tudomására hozza-e, és igénybe veszi-e a munkaidő-kedvezményt, vagy a távollétet más módon, pl. szabadság kivételével oldja meg.

EBH2007. 1635. Ha a munkavállaló törvényes mentesülési okból, keresőképtelen betegsége miatt nem végez munkát, ugyanezen okból a munkavégzés hiányára a munkáltató a munkaviszonyt felmondó intézkedését nem alapíthatja munkaerő-kölcsönzés esetén sem [1992. évi XXII. törvény 107. §, 193/J. § (3) bekezdés b) pont].

EBH2006. 1538. A keresőképtelenség a munkaköri feladatok ellátására való alkalmatlanságot nem alapozza meg. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt - nem tudja ellátni, Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti [1992. évi XXII. törvény 107. § (1) bekezdés c) pont, 193/J. § (3) bekezdés b) pont, 193/P. § (1) bekezdés].

BH2008. 74. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója október 31-én tudomást szerzett a rendkívüli felmondásban megjelölt indokokról, a november 30-án kelt rendkívüli felmondás elkésett [1992. évi XXII. törvény 96. § (4) bekezdés, 107. § c) pont].

BH2007. 96. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt - nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti [1992. évi XXII. törvény 107. § c) pont, 193/J. §, 193/P. §].

BH2002. 112. A sztrájk alatt - amennyiben az jogszerű - a munkavállalót munkavégzési kötelezettség általában nem terheli. A sztrájkról szóló törvény munkaviszonyra vonatkozó szabály, ebből következően a sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése a Munka törvénykönyvében meghatározott munkavégzés alóli mentesülésnek minősül. A sztrájkban való részvétel miatt kiesett munkaidőt - munkaidőkeret alkalmazása esetén - a munkaidő számítása ezen pontjától figyelembe kell venni, de díjazás - eltérő kikötés hiányában - nem jár a munkavállalónak [Mt. 13. § (5) bek., 107. § h) pont, 1989. évi VII. tv. 6. § (1) és (3) bek.].

A munkavállaló általános munkavégzési kötelezettsége alóli mentesülés lehetséges eseteit nevesíti e paragrafus:

- Állampolgári kötelezettség teljesítésének minősül, például: tanúként bírósági tárgyaláson való megjelenés, katonai sorozáson való részvétel.

- A keresőképtelen betegség tanúsítására orvosi igazolás szolgál, mely alapján mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, függetlenül attól, hogy társadalombiztosítási ellátás megilleti-e vagy sem.

- a kötelező orvosi vizsgálat (pl. tüdőszűrés), külön kiemelve mentesítési okként fogadja el a terhességgel összefüggő vizsgálatot.

- az önkéntes, ill. a létesítményi tűzoltót, tűzoltás, mentés idejére is mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól. (A mentés, tűzoltás stb. időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.)

- A véradások számának csökkenésére tekintettel, különösen fontos érdek fűződik e kedvezőtlen tendencia megfékezéséhez, ezért a véradók ösztönzését szolgálja az f) pont.

- Elháríthatatlan oknak minősül a munkavállaló személyétől függetlenül, objektíve bekövetkezett akadály, pl. árvíz, hóvihar, baleset, vasutassztrájk stb. Ezek általában olyan közismert, vis maior események, amelyek bekövetkeztét nem kell külön a munkavállalónak bizonyítania.

- Munkaviszonyra vonatkozó szabály miatti mentesülés pl. a felmentés időtartama, tanulmányokhoz kötött munkaidő-kedvezmények.

- Az. un. lombikbébi programban részt vevő munkavállaló is mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, amíg az ezzel összefüggő kezelésen vesz részt.

A Munka tv. 107. § a)-b), d)-f) pontjai esetében a munkavállalót a kieső időre távolléti díj illeti meg.

BH2002. 112. - sztrájk miatti munkaidő kiesés munkavégzés alóli mentesülésnek minősül

Kapcsolódó jogszabályok:

- Ebt. tv. - 43-49. § - keresőképtelenség