76.
§ (1)
Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás
a) a magasabb vezető és vezető állású, továbbá
b)
a
kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak,
aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
(2)
A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt
tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására a Munka
Törvénykönyve 146-148. §-ban meghatározottaktól
magasabb mértéket állapíthat meg.
(3)
A miniszter az egészségügyi tevékenységre vonatkozó
külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátása
érdekében a Munka Törvénykönyve 146-149. §-ában
meghatározottaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
A Kjt. figyelemmel a
magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottak átlagosnál jóval magasabb
díjazására e körben - fő szabály szerint - kizárja a rendkívüli munkaidőben
végzett munka díjazását. Fő szabály szerint ugyancsak nem jár a rendkívüli
munkaidőben végzett munkáért díjazás azoknak a közalkalmazottaknak, akik
munkaidejük beosztásáról, illetve felhasználásáról saját maguk jogosultak
dönteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokat a munkaköröket, amelyekben e
közalkalmazottak foglalkoztathatók kollektív szerződésben kell meghatározni [Kjt. 76. § (1)].
Ugyanakkor a miniszter, illetve a Kjt. 85. § (4)-(5) bekezdésében megállapított körben a
Kormány az előbb említett szabályok alól kivételt állapíthat meg és a Munka tv.-ben meghatározottaknál magasabb mértékben állapíthatja
meg a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazását [Kjt.
76. § (2)]. Az e törvényi felhatalmazással kapcsolatos végrehajtási szabályok
az alábbiakban foglalhatók össze:
a) A közoktatási
intézményekben óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik,
amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt
kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése
alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető
beosztású közalkalmazottat is. Főszabály szerint az óradíj egy órára eső
összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal
megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott a
beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. Az óradíj számításánál
figyelembe kell venni:
- a pedagógus illetményét,
- a gyógypedagógiai pótlékot,
- a gyakorló óvodai és gyakorló iskolai
pótlékot,
- a nemzetiségi pótlékot,
- a felzárkóztatási pótlékot,
- a kollégiumi pótlékot,
- a különlegesen nehéz körülmények között
végzett munka után járó pótlékot,
- az összevont osztályban, csoportban nevelő és
oktató pótlékát.
Az óradíj számításával kapcsolatos további
részletszabályokat a végrehajtási rendelet tartalmazza [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §].
b) A művészeti, a
közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben a műszaki munkakört betöltő
közalkalmazott részére a túlmunka díja a Munka tv. 147. §-ban
meghatározottnál magasabb mértékben a végrehajtási
rendeletben meghatározott díjalap (a közalkalmazott illetménye és valamennyi
pótlékának együttes összegeinek a kötelező munkaidővel való osztásából eredő
szám) legfeljebb 170%-ában is megállapítható.
Azt a közalkalmazottat, aki napi munkaidején
felül az intézmény munkatervében, programjában előírt feladat ellátása vagy a
kollektív szerződésben előírt módon ügyeletet teljesít, ügyeleti díjban kell
részesíteni, melynek mértéke a díjalap legalább 50%-a [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 21. §].
c) A honvédségnél
foglalkoztatott közalkalmazott részére 20%-os éjszakai pótlék jár. Nem jogosult
azonban éjszakai pótlékra a közalkalmazott, ha az éjszakai munka időtartamára
műszakpótlékban részesül. A műszakpótlék mértéke délutáni műszakban 20%,
éjszakai műszakban 46%, az egészségügyi intézményeknél pedig az éjszakai
műszakban 50% azon munkakörökben, amelyekben e rendelet hatálybalépése előtt is
50%-os mértékű műszakpótlékot folyósítottak. A Munka tv. többműszakos
munkaidőbeosztásra vonatkozó rendelkezései nem
érintik a váltásos munkarend szerint foglalkoztatott - különböző munkakörű -
azon közalkalmazottak műszakpótlékra jogosultságát, akik e rendelet
hatálybalépése előtt is műszakpótlékban részesültek.
Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat
a rendes illetménye (illetmény és rendszeres pótlékok) és ezen felül -
amennyiben helyileg nem történt olyan szabályozás vagy megállapodás, mely
szerint pótlék helyett szabadidő jár - a rendkívüli munka első két órájára
56%-os, további két órájára 75%-os, az ezt meghaladó idő tartamára pedig
100%-os pótlék illeti meg. Amennyiben a munkaidő meghatározása - váltásos
munkarend szerinti foglalkoztatás miatt - több havi keretben történt, a
rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mértéke 90%. A rendkívüli munkavégzésért
járó pótlékot a közalkalmazott illetményének a havi munkaidőkeret egy órájára
eső része alapulvételével állapítja meg a munkáltató. [25/1992. (XI. 25.) HM
rendelet 21-22. § és 26. §].
d) A környezetvédelmi
és vízügyi ágazati irányítás alá tartozó költségvetési szervnél a rendkívüli
munkaidőben végzett munkaidő díjazására a vízminőségi kárelhárítás terén a
közalkalmazottak díjazását a 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet szabályozza [5/1993.
(II. 27.) KTM rendelet 7. §, 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet].
A miniszter az egészségügyi tevékenységre
vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok
ellátása érdekében a Munka tv. 146-149. §-ában
meghatározottaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. [Kjt.
76. § (3)].