76. § (1) Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás

a) a magasabb vezető és vezető állású, továbbá

b) a kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására a Munka Törvénykönyve 146-148. §-ban meghatározottaktól magasabb mértéket állapíthat meg.

(3) A miniszter az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátása érdekében a Munka Törvénykönyve 146-149. §-ában meghatározottaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

A Kjt. figyelemmel a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottak átlagosnál jóval magasabb díjazására e körben - fő szabály szerint - kizárja a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazását. Fő szabály szerint ugyancsak nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás azoknak a közalkalmazottaknak, akik munkaidejük beosztásáról, illetve felhasználásáról saját maguk jogosultak dönteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokat a munkaköröket, amelyekben e közalkalmazottak foglalkoztathatók kollektív szerződésben kell meghatározni [Kjt. 76. § (1)].

Ugyanakkor a miniszter, illetve a Kjt. 85. § (4)-(5) bekezdésében megállapított körben a Kormány az előbb említett szabályok alól kivételt állapíthat meg és a Munka tv.-ben meghatározottaknál magasabb mértékben állapíthatja meg a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazását [Kjt. 76. § (2)]. Az e törvényi felhatalmazással kapcsolatos végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze:

a) A közoktatási intézményekben óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Főszabály szerint az óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. Az óradíj számításánál figyelembe kell venni:

- a pedagógus illetményét,

- a gyógypedagógiai pótlékot,

- a gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlékot,

- a nemzetiségi pótlékot,

- a felzárkóztatási pótlékot,

- a kollégiumi pótlékot,

- a különlegesen nehéz körülmények között végzett munka után járó pótlékot,

- az összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlékát.

Az óradíj számításával kapcsolatos további részletszabályokat a végrehajtási rendelet tartalmazza [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §].

b) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben a műszaki munkakört betöltő közalkalmazott részére a túlmunka díja a Munka tv. 147. §-ban meghatározottnál magasabb mértékben a végrehajtási rendeletben meghatározott díjalap (a közalkalmazott illetménye és valamennyi pótlékának együttes összegeinek a kötelező munkaidővel való osztásából eredő szám) legfeljebb 170%-ában is megállapítható.

Azt a közalkalmazottat, aki napi munkaidején felül az intézmény munkatervében, programjában előírt feladat ellátása vagy a kollektív szerződésben előírt módon ügyeletet teljesít, ügyeleti díjban kell részesíteni, melynek mértéke a díjalap legalább 50%-a [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 21. §].

c) A honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazott részére 20%-os éjszakai pótlék jár. Nem jogosult azonban éjszakai pótlékra a közalkalmazott, ha az éjszakai munka időtartamára műszakpótlékban részesül. A műszakpótlék mértéke délutáni műszakban 20%, éjszakai műszakban 46%, az egészségügyi intézményeknél pedig az éjszakai műszakban 50% azon munkakörökben, amelyekben e rendelet hatálybalépése előtt is 50%-os mértékű műszakpótlékot folyósítottak. A Munka tv. többműszakos munkaidőbeosztásra vonatkozó rendelkezései nem érintik a váltásos munkarend szerint foglalkoztatott - különböző munkakörű - azon közalkalmazottak műszakpótlékra jogosultságát, akik e rendelet hatálybalépése előtt is műszakpótlékban részesültek.

Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat a rendes illetménye (illetmény és rendszeres pótlékok) és ezen felül - amennyiben helyileg nem történt olyan szabályozás vagy megállapodás, mely szerint pótlék helyett szabadidő jár - a rendkívüli munka első két órájára 56%-os, további két órájára 75%-os, az ezt meghaladó idő tartamára pedig 100%-os pótlék illeti meg. Amennyiben a munkaidő meghatározása - váltásos munkarend szerinti foglalkoztatás miatt - több havi keretben történt, a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mértéke 90%. A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot a közalkalmazott illetményének a havi munkaidőkeret egy órájára eső része alapulvételével állapítja meg a munkáltató. [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 21-22. § és 26. §].

d) A környezetvédelmi és vízügyi ágazati irányítás alá tartozó költségvetési szervnél a rendkívüli munkaidőben végzett munkaidő díjazására a vízminőségi kárelhárítás terén a közalkalmazottak díjazását a 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet szabályozza [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 7. §, 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet].

A miniszter az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátása érdekében a Munka tv. 146-149. §-ában meghatározottaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. [Kjt. 76. § (3)].