3. számú melléklet

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: ELTE) vezetése és az ELTE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, (a továbbiakban: FDSz),mint reprezentatív szakszervezet, összhangban a hatályos törvényi rendelkezésekkel és szabályzatokkal, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 98. § (1) bekezdése és az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 54. §-a alapján Intézményi Érdekegyeztető Tanácsot működtet (továbbiakban: IÉT), amely az SzMR) 54. § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás és a Kollektív Szerződés 8.1. pontja alapján az alábbi ügyrendet alkotja:

1. Az IÉT működésének célja, hogy a szakszervezeti jogok gyakorlása, munkajogi kérdések, ezen belül különösen a foglalkoztatási, bér és egyéb illetmény, valamint szociális jellegű problémák felmerülése esetén döntés előkészítő, és konszenzusos alapon döntést hozó fórum legyen. Hivatott a hatályos törvények, rendeletek és szabályzatok megsértése esetén, az egyetemi Kollektív Szerződés tárgyában, a szakszervezeti jogok érvényesülése körében felvetődő problémák tárgyalásos rendezésére.

2. Az IÉT határozott célja a munkaügyi keresetek, a kollektív munkaügyi vita megelőzése. Ennek elkerülhetetlensége, vagy sztrájkhelyzetben az érdekegyeztető tárgyalások fenntartása.

3. Az IÉT kétoldalú testület, amely egyrészről az intézményi vezetés, másrészről a reprezentatív szakszervezet egyetemi szintű választott tisztségviselőiből áll.

1. Az IÉT ülésein a tárgyaló felek 3-3 fős testülettel képviseltetik magukat. Az intézményi oldal az ELTE rektorának vezetésével, az FDSZ az egyetemi szakszervezeti bizottság elnöke vezetésével vesz részt a tárgyalásokon.

2. Az intézményi vezetés delegációjának állandó tagja az egyetem rektorán kívül az egyetem főtitkára és gazdasági főigazgatója. Az egyetem rektora adott esetben rektorhelyettesi szinten képviselteti magát.

3. Az FDSZ képviseletében az ELTE SZB elnökén kívül az IÉT állandó tagja a KT elnöke - amennyiben az FDSZ tagja - és a legnagyobb létszámú alapszervezet titkára, mint az SZB tagjai.

4. A felek legfeljebb két-két fő tanácsadót, vagy szakértőt meghívhatnak az IÉT ülésére.

1. Az IÉT szükség szerint, de legalább egy alkalommal minden tanulmányi félévben ülésezik. Az IÉT ülését az őszi szemeszterben november 15-ig, a tavaszi szemeszterben május 15-ig össze kell hívni.

2. Az IÉT összehívását bármelyik fél kezdeményezheti, és azt a lehető legrövidebb időn belül, de az írásbelis kezdeményezés átvételétől számítva 8 munkanapon belül össze kell hívni. A kezdeményezés megtételére a küldöttségek vezetői jogosultak.

3. Minden olyan témában, mely előre látható és várható, a két félnek kölcsönösen törekedni kell arra, hogy a tárgyalások hatékonysága és eredményessége érdekében javaslatát, a tárgyaláshoz szükséges érdemi adatokat idejében juttassa el a másik félhez.

1. Az IÉT ülésének összehívásáról, a tárgyalás napirendjéhez szükséges dokumentumok küldöttség tagjaihoz történő eljuttatásáról az ELTE főtitkára gondoskodik.

2. A meghívókat elektronikus úton, visszaigazolás kéréssel kell a tagok részére elküldeni, úgy, hogy a kézbesítés és az ülés között legalább 8 napnak kell eltelnie.

1. Az IÉT ülése határozatképes, mindkét oldal részéről legalább két fő jelen van.

2. Ha az IÉT ülése nem határozatképes, legfeljebb 8 napon belül az ülést változatlan napirenddel újra össze kell hívni. A megismételt ülés határozatképességére az (1) bekezdés szabályai alkalmazandók.

1. Az IÉT minden tagját egy szavazat illeti meg.

2. Az IÉT konszenzussal hozza döntéseit. Az IÉT döntése során a tagok "igen", "nem", "tartózkodom" szavazatot adhatnak le.

3. Az IÉT állásfoglalásait levélszavazás formájában is megteheti. Levélszavazás tartásáról a rektor és az ELTE SZB elnöke együttesen dönt. Ebben az esetben az ELTE főtitkára postai küldeményként, faxon, vagy e-mail-ban ismerteti a tagokkal az állásfoglalás tárgyát, valamint a szavazás leadásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint három és nem lehet több, mint 8 nap. Az ELTE főtitkára a szavazás határidejét követő munkanapon összesíti a leadott szavazatokat. Ha nem mindegyik tag szavazott, a szavazás érvénytelen, újabb szavazás a kérdésben csak ülésen tartható. Ha a levélszavazás érvényes (valamennyi tag leadta szavazatát), a szavazás eredményére a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Az IÉT ülésének megnyitása, levezetése és berekesztése az IÉT elnökének feladata. Az IÉT üléseinek esetenkénti elnöki teendőit - megállapodás szerint - valamelyik fél vezetője látja el.

2. Az IÉT ülései során bármely fél kérheti a tárgyalás legfeljebb egy órás megszakítását vagy egy napon belüli folytatását.

3. Az IÉT üléséről írásbeli emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztető elkészítéséről az ELTE főtitkára gondoskodik.

4. Az emlékeztetőt az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni.

5. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell

   1. az ülés összehívásának szabályszerűségére való utalást,

   2. az ülés helyét, kezdetének és befejezésének időpontját,

   3. az elnök megnevezését,

   4. a megjelentek, a magukat kimentők és a távolmaradók nevét,

   5. az elfogadott napirendet,

   6. a javaslatokat, azok elfogadásának módját, az előterjesztett módosító indítványokat, a hozzászólókat, a javaslatok, a módosító indítványok elfogadásának módját, a határozathozatal eredményét és a meghozott állásfoglalást (határozatot),

   7. minden egyéb, az ülés lefolytatásával kapcsolatos lényeges körülményt.

6. Az emlékeztetőt a rektor és az ELTE SZB elnöke írja alá.

7. Az ELTE főtitkára az emlékeztetőt az elkészítését követően 5 napon belül a tagoknak megküldi. Az emlékeztetőt az ELTE honlapján közzé kell tenni.

8. A tárgyalások eredménytelensége esetén mindkét félnek joga van álláspontjáról az egyetem polgárait tájékoztatni. E tájékoztatás során a másik fél személyiségi jogait tiszteletben kell tartani, és a titokvédelmi és adatvédelmi szabályokat be kell tartani.