161. § (1) A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja.

(3) Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

A munkabér védelme érdekében a Munka tv. meghatározza a munkabérből való levonás szabályait. A munkabérből levonás csak

a) jogszabály alapján lehet;

- az adót a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékben kell megállapítani és levonni,

- egészségbiztosítási járulék 2008. január 1-jétől 6%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2%,

- kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetén 9,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíj pénztártag esetében 1,5% nyugdíjjárulék, + 8% tagdíjat kell megállapítani és levonni),

- munkavállalói járulék (2006. szeptember 1-jétől a bruttó munkabér 1,5%-a).

b) végrehajtható határozat alapján

A munkabérből levonás eszközölhető bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során, ill. hatósági határozat alapján (pl. tartásdíj levonása).

A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza, milyen sorrendben kell a követeléseket levonni, ill. mely esetben terhelhető a munkabér 33%-a vagy 50%-a levonással. A levonás alapja - eltérő rendelkezés hiányában - a jövedelemadó, a tb-járulék, a munkavállalói járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, ill. a béralap terhére kell kifizetni, továbbá az átlagkeresetbe beszámítható egyéb juttatás. Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének. A nettó munkabérnek legfeljebb az 50%-áig terjedhet a levonás az alábbi követelések tekintetében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Előfordulhat, hogy a munkabér levonással terhelhető része nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, ebben az esetben tekintetbe kell venni a levonás sorrendjére vonatkozó szabályokat: elsőként a gyermektartásdíjat, egyéb tartásdíjat kell levonni, majd a munkabért, és a vele egy tekintet alá eső járandóságot, aztán az állam javára fizetendő egyéb levonásokat.

A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és a letiltásban foglaltak szerint vagy kifizetni a végrehajtást kérőnek vagy átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkáltató a letiltás átvételét követő munkanapon köteles az adóst értesíteni a letiltásról és intézkednie kell a levonás és az összeg kifizetése, átutalása felől. A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel.

c) munkavállaló hozzájárulása alapján

A munkavállaló megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy meghatározott összeget a munkabéréből levonjon és rendelkezésének megfelelő helyre utalja. Ilyen megbízás lehet például a szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozó megbízás.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

- Flt. 40-41. § - a munkaadói, munkavállalói járulék mértékéről

- 1991. évi XXIX. törvény a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről