PTK 301.§

301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

75/2005. Számviteli kérdés Változott-e a közelmúltban a cégek közötti szerződéses viszonyokban alkalmazandó késedelmi kamatra vonatkozó törvényi szabályozás? A kérdés a határidő előtti fizetés esetén adott, nem számlázott engedmény pénzügyi műveletek eredményében elszámolható mértékéhez kapcsolódik.

Igen, a késedelmi kamatra vonatkozó törvényi szabályozás 2004. május 1-jétől több ponton megváltozott. A Ptk. 301. §-ában rögzített alapvető, korábban is érvényes szabály, hogy a pénztartozás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor is kamatozik, ha a tartozás egyébként kamatmentes, illetve a kötelezett késedelmét kimenti. Hazánk uniós csatlakozása előtt a késedelmi kamat mértéke az éves költségvetési törvényekben volt rögzítve, illetve a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében szövegszerűen is szerepelt, hogy a felek ettől a szabálytól eltérően is megállapodhatnak, azaz a kamat mértékét önállóan, szerződéses alapon rögzíthetik vagy attól el is tekinthetnek.

2004. május 1-jétől a késedelmi kamat mértékét a jegybanki alapkamathoz kötötték, egyúttal meghatározták, mely időpontban érvényes jegybanki alapkamat az irányadó. Félrevezető lehet, hogy kimaradt a korábban hatályos szöveghez képest az utalás a felek eltérő megállapodási lehetőségére. Ennek oka: a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályai alapvetően diszpozitívak (eltérést engedők), ezért ezt nem kell ezen a helyen külön is kimondani. Hangsúlyozandó tehát, hogy az új kamatszabályok is diszpozitívak, attól a felek szerződéses viszonyaikban továbbra is eltérhetnek.

A fizetési késedelemről szóló uniós irányelvet átültető szabályok a Ptk. 301/A. §-ában kerültek, speciális rendelkezéseket állapítva meg a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokban a késedelmi kamatra vonatkozóan.

Gazdálkodó szervezetek között a Ptk. 2004. május 1-jétől hatályos 301/A. §-a szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékponttal növelt összege (ez az érték aktuálisan, az alapkamat 2004. június 30-ai mértékét figyelembe véve 14 százalék). A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. A szerződéses felek által az előzőekben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

Látható, hogy a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok változása csak kis mértékben befolyásolja a számviteli törvény szerinti fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedmény pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolható mértékét, azt továbbra is elsősorban a szerződésben kikötött késedelmi kamat mértéke határozza meg. Ha a szerződésben nem határoztak meg késedelmi kamatot, akkor kell a Ptk. ismertetett szabályait alkalmazni a számviteli elszámolásnál.

[2000. évi C. törvény 85. § (3) o), 1959. évi IV. törvény 301-301/A. §]

90/2003. Számviteli kérdés Kérdésünk az, hogy az anyavállalat köteles-e a késedelmi kamatot felszámítani a leányvállalatnak a nem határidőben (késedelmesen) kiegyenlített számlák után?

A kérdés kapcsán előrebocsátjuk, hogy a késedelmi kamat felszámítása elsősorban jogi és nem számviteli kérdés.

A Ptk. 232. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy ha a felek másként nem állapodnak meg - a szóban forgó évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték.

A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján pénztartozás esetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles az azévi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes.

A hivatkozott szabályok az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolatában is érvényesek. A Ptk. előírásaiból következően indokolt, ha a két fél megállapodik a fizetési késedelem idejére fizetendő kamat mértékében. Célszerű, ha e kamat mértékét a pénz jövedelemtermelő képességéhez kötik (az anyavállalat nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe amiatt, mert a leányvállalata nem fizet). Szerződéses megállapodás hiányában az azévi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fel kell számítani, ennek mértéke 2003-ban 11 százalék.

A késedelmi kamatot akkor, azzal az időponttal kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, amikor kiegyenlítették azt a kötelezettséget, amivel kapcsolatosan a késedelmi kamatot fizetni kell, függetlenül attól, hogy a késedelmi kamatot már kifizették-e vagy sem.

Ha a kötelezettséget a szerződésben rögzített időpontig nem egyenlítették ki, s ha a kiegyenlítés a mérlegfordulónapig sem történt meg, akkor a fizetési késedelem mérlegfordulónapig terjedő időtartamára legalább a számított (várható) késedelmi kamattal azonos összegben céltartalékot kell képezni, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 41. §-ának (1) bekezdése alapján.

[1959. évi IV. törvény 232. § (1)-(2), 301. § (1)]

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.

(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

PK 226. szám

A késedelmi kamat a hitelezőt a Ptk. 301. §-a szerint akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezi. A bíróság határozatában meghatározott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot tehát - a hitelező kérelmére - akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha az ítélet erről nem rendelkezik.

EBH2006. 1405. A nem vagyoni kártérítés összegének az elbíráláskori értékviszonyok alapulvételével való megállapítására nem ad alapot önmagában az, hogy a keresetindítás az elévülési idő végéhez közeli időben történt (1959. évi IV. törvény 301. §, 355. §, 360. §).

EBH2003. 961. II. A kamatfizetési kötelezettség független attól, hogy a késedelem a kötelezettnek felróható-e vagy sem (Ptk. 301. §).

EBH2002. 767. Bank kártérítési felelősségének megállapítása, ha az óvást pótló banki nyilatkozatot nem a jogszabályban írt határidőben vette fel, és emiatt a felperes a megtérítési váltóadóssal szembeni megtérítési jogát elvesztette [Ptk. 301. §, 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 360. § (1) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. (Vár.) 44. § (3) bek., 44/A. § (1) bek., 53. § (1) bek.].

EBH2002. 766. Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól (állami gazdaságtól) elvont vagyon erejéig az elvonás arányában fennálló felelősség megállapítása, számítási módja stb. körében irányadó szempontok [Ptk. 273. § (1) és (2) bek., 274. § (1) bek., 301. §, 329. § (1) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (3) bek. a), b), c) és d) pont (4) bek., 62. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 108. § (4) bek., 2000. évi LXXXVIII. tv., 2001. évi LXXXVII. tv. 3. §, 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont].

EBH2002. 646. II. Az ügyleti és késedelmi kamat mérséklése körében irányadó szempontok [Ptk. 232. § (3) bek., 301. § (1) és (3) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet, 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §].

EBH2000. 328. I. A késedelmi kamat az idegen pénz használatáért járó térítés, és mint ilyen a késedelem objektív következménye, azaz akkor is jár, ha az adós késedelmét kimentette (Ptk. 301. §).

EBH2000. 328. II. A késedelmi kamat a törvény által megszabott kárátalány. Annak az elmaradt jövedelemnek a kompenzálására szolgál, amelyet a fél a késedelmesen kifizetett összeg kockázat nélküli befektetésével biztonsággal elérhetett volna. A jogosult azonban bizonyíthatja, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kára keletkezett [Ptk. 301. § (4) bek., Pp. 164. § (1) bek.].

EBH2000. 195. Idegen pénznemben fennálló, meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a nemzetközi pénzpiaci kamatot kell alapul venni [Ptk. 301. § (1) bek.].

EBH1999. 114. Ha a felek a váltó kiállításának alapjául szolgáló jogviszonyban eltérően nem állapodtak meg, a váltóbirtokos a váltó kiállítója ellen indított per befejezése után az alapjogviszonyból eredő, de a váltóperben meg nem ítélt követeléseit külön perben érvényesítheti [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 5. § (1) bek.].

BH2007. 369. Az adós a késedelembeeséstől kezdődően késedelmi kamatot köteles fizetni, mely egyrészt az ügyleti kamatból, másrészt a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatból áll (1959. évi IV. törvény 301. §).

BH2007. 6. A nem vagyoni kártérítés összegének az elbíráláskori értékviszonyok alapulvételével való megállapítására nem ad alapot önmagában az, hogy a keresetindítás az elévülési idő végéhez közeli időben történt (1959. évi IV. törvény 301. §, 355. §, 360. §).

BH2006. 381. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének - az életjáradéki szerződéstől való elállásra vonatkozó - jognyilatkozatát csak az érdekmúlás bizonyítása esetén lehet jóváhagyni (1959. évi IV. tv. 299. §, 300. §, 301. §; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. §).

BH2006. 111. Az idegen pénznemben fizetendő kártérítés - mint tőketartozás - után a kamat is ebben a pénznemben jár, mértékét a teljesítés helyén fizetendő kamat határozza meg [1959. évi IV. törvény 231. § (2) bek., 292. § (1) bek., 301. §].

BH2004. 28. Bizományos felelőssége, ha a végrehajtási lapot nem az ügyben hozott marasztaló határozatnak megfelelően állítja ki [Ptk. 301. § (1) bek., 318. §, 339. § (1) bek., 509. §, 1994. évi LIII. tv. 15. § a) pont].

BH2003. 495. A szavatosság szabályainak alkalmazása a bérbeadó hibás teljesítése esetén [1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés, 423. §, 424. § (1) bekezdés, 428. § (1) bekezdés, 1993. évi LXXVIII. törvény 20. § (1) bekezdés, 36. § (1) bekezdés, 37. § (1) bekezdés].

BH2003. 204. I. A hitelező a kölcsönszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha a kölcsön fedezete megszűnik [Ptk. 232. § (1) bek., 240. § (1) bek., 301. § (2) bek., 321. § (1) bek., 525. § (1) bek. c) és d) pont].

BH2003. 124. A gazdasági társaság vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. 32. § (1) bek., 183. § (2) bek. g) és k) pont, 192. § (1) és (2) bek., 200. § (1) bek., Ptk. 254. § (1) bek., 260. § (2)-(3) bek., 301. § (1) bek., 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 360. § (1) bek., 397. § (2) bek., 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 168. § (2) bek., 169. § (3) és (4) bek.].

BH2003. 123. Nem érvénytelen a felek olyan megállapodása, amely szerint részvények késedelmes kiadása esetére a kötelezett a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni. Az ilyen megállapodás kártérítési átalány fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásnak, és nem kamat fizetésére vonatkozó megállapodásnak minősül [1959. évi IV. törvény 228. § (1) bek., 246. § (1) és (2) bek., 299. §, 301. § (1) bek., 316. §].

BH2002. 404. II. A semmis letéti jegy megfelelhet a betétszerződés érvényességi kellékeinek, amelyért az Országos Betétbiztosítási Alap felelőssége fennáll [Ptk. 234. § (2) bek., 301. §, 530. §, 533-535. §-ai, 1988. évi 18. tvr. (Ltvr.) 3. § (1) bek. b) és c) pont, (2) bek., 1993. évi XXIV. tv. (OBA tv.) 2. § a) pont, b/3. pont, 6. § (1) bek. a) pont és (2) bek., 7. § (1), (2) és (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 1991. évi LXIX. tv. 3. § (2) bek. a) pont, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont].

BH2002. 322. Ha a kölcsönszerződésben a kötelezett teljesítésének időpontja dátumszerűen meg van jelölve, a határidő lejártát követően a kötelezett késedelme - a jogosult felszólítása nélkül is - beáll. A késedelem beálltával érvényesülnek a késedelem jogkövetkezményei, így a késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettség is [Ptk. 207. § (5) bek., 234. § (1) bek., 274. § (2) bek., 276. § (1) bek., 289. § a) pont, 301. § (1) bek., 302. § a), b) és c) pont, 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 337. § (1) bek., 523. § (1) bek.].

BH2002. 318. II. A számla kiállításának elmulasztása jogosulti késedelemnek minősül, amely a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja [Ptk. 301. § (1) és (4) bek., 302. § b) pont és (3) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 43. § (1) bek.].

BH2002. 275. I. Az osztalék megosztására irányuló szerződés értelmezése körében irányadó szempontok [Ptk. 207. § (1) bek., 298. § a) pont, 301. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 266 § (1) bek.].

BH2002. 197. II. Az ügyleti és a késedelmi kamat mérséklése körében irányadó szempontok [Ptk. 232. § (2) és (3) bek., 301. § (1) és (3) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. 39/1984. (XI. 5.) MT r. 12. §].

BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tőke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §].

BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont].

BH2001. 181. III. A kamat mértékére vonatkozó szabályok értelmezése [1959. évi IV. törvény 301. § 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet, 2/1998. PJE határozat].

BH2001. 78. I. A késedelmi kamat az idegen pénz használatáért járó térítés, és mint ilyen, a késedelem objektív következménye, azaz akkor is jár, ha az adós késedelmét kimentette [Ptk. 301. §].

BH2001. 78. II. A késedelmi kamat a törvény által megszabott kárátalány. Annak az elmaradt jövedelemnek a kompenzálására szolgál, amelyet a fél a késedelmesen kifizetett összeg kockázat nélküli befektetésével biztonsággal elérhetett volna. A jogosult azonban bizonyíthatja, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kára keletkezett [Ptk. 301. § (4) bek., 1991. évi LXIX. tv. 4. § (1) bek., Pp. 164. § (1) bek.].

BH2001. 15. I. A nem vagyoni kártérítés címén megállapított marasztalás összege után a károkozó a baleset napjától köteles kamatot fizetni [1959. évi IV. törvény 360. § (1) bekezdés, 301. § (1) bekezdés].

BH2000. 443. Ha az alperesi adóhatóság fizetési kötelezettsége nem törvénysértő adóhatósági határozat következtében keletkezett, hanem a jogszerű határozata végrehajtása során a vele szemben alaposan érvényesített igényper eredményeként, úgy az általános kamatszabályok az irányadóak [1959. évi IV. törvény 301. §, 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdés, 84. § (4) bekezdés, 1952. évi III. törvény 377. § (2) bekezdés, 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés].

BH2000. 259. Kölcsönügylet biztosítására kiállított fedezeti váltó a felek között váltójogviszonyt hoz ugyan létre, ez azonban nem szünteti meg az alapjogviszonyból eredő kötelezettségeket. A jogosultnak ezért választási lehetősége van, hogy az alap- vagy a váltójogviszonyból eredő igényét érvényesíti a kötelezettel szemben. Joga van továbbá a még nem érvényesített részkövetelésének a másik jogcímre alapítva történő érvényesítésére [Ptk. 272. § (1)-(2) bek., 301. § (1)-(2) bek., Pp. 229. § (1) bek., 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 5. § (1) bek.].

BH2000. 157. A lakáshasználati jog ellenértékének megállapításánál irányadó körülmények különvagyoni ingatlan esetén [1952. évi IV. törvény 31/C. § (2), (3) és (5) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés].

BH2000. 154. II. A biztosítási szerződés alapján érvényesített kárigény indokolatlanul késedelmes bejelentése előtti időre késedelmi kamat nem jár [1959. évi IV. törvény 301. § (3) bekezdés, 302. § b) pont, 303. § (3) bekezdés, 544. § (1)-(2) bekezdés, 198. § (1) bekezdés, 277. § (1) bekezdés].

BH2000. 153. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a biztosítási szerződés alapján érvényesített kárigény esetén [1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés, 302. §, 360. § (1) és (2) bekezdés, 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 7. § (6) bekezdés].

BH2000. 99. Felelősségbiztosítási szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségnél a késedelmi kamat általános szabályai az irányadóak [1959. évi IV. törvény 301. § (1) és (4) bekezdés, és a korábban hatályban volt 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés].

BH2000. 69. Az önkormányzati közgyűlés elnöke mind az önkormányzatnak, mind az önkormányzat hivatali apparátusának képviseletére jogosult. Az önkormányzat hivatali apparátusának dolgozóját felhatalmazhatja arra, hogy az önkormányzat nevében harmadik személlyel szerződést kössön. Ilyen felhatalmazás esetén a megbízott által kötött szerződés érvénytelensége - a képviseletre vonatkozó szabályok megsértése miatt - nem állapítható meg [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bek., 219. § (2) bek., 221. § (1) bek., 223. § (1) bek., 237. § (2) bek., 301. § (1) és (4) bek., 389. §, 685. § c) pont, 1991. évi XXXII. tv., 1992. évi XXIII. tv. 21. § (2) bek., 4/1991. (II. 13.) PM r. 3. § (1) bek., 16. §].

BH2000. 26. A műemlék jellegű épület elidegenítéséhez is hatósági hozzájárulás szükséges [Ptk. 215. § (1) bek., 301. § (1) bek., 1964. évi III. tv. (Ét.) 2. § h) pont, 1989. évi XIII. tv. 8. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 109. § 24. pont, 30/1964. (XII. 2.) Korm. r., 11. §, 12. § (2) bek., 13. § (1) bek. a) pont, (3) és (4) bek., 1/1967. (I. 31.) ÉM r. 1. § (3) bek., 2. §, 4. § (1) bek. a) pont, 10. § (1) bek., 20. § (1) bek. a) és d) pont, 6/1992. (III. 21.) KTM r. 1. § (2) bek., 2. § (1) bek., 7. §].

BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.].

BH1999. 467. A feleknek az engedményezés útján keletkezett, egymással szembeni kamatkövetelései beszámíthatók [Ptk. 298. §, 301. § (1) és (3) bek., 303. § (3) bek., 329. § (1) bek., 339. § (1) bek.].

BH1999. 301. Az előzetes letartóztatás miatti kártalanítás esetén a magyar állam kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja [1973. évi I. törvény 384/A. §, 385. § (1) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés, 360. § (1)-(2) bekezdés].

BH1999. 300. A magánszemély javára megítélt kártérítési összeg után a biztosító az általános szabályok szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni [1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés, 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. § 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés].

BH1999. 205. A bíróság határozatában megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot a hitelező kérelmére akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet nem rendelkezett [1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés, 1952. évi III. törvény 217. § (5) bekezdés, 219. § (1) bekezdés, 228. § (2)-(3) bekezdés, PK 226. sz. állásfoglalás].

BH1999. 111. Élettársi vagyonmegosztás keretében érvényesített különvagyoni igény után a késedelmi kamat az életközösség megszakadásától jár [1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdés, 578/G. § (1) bekezdés].

BH1998. 228. Késedelmi kamat felelősségbiztosítási szerződés alapján fizetett kártérítés esetén [Ptk. 301. §, 58/1991. (IV. 13.) Korm. r., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r.].

BH1998. 145. Ha a felszámoló - jogszabályi felhatalmazás alapján - az adós gazdálkodó szervezetet megillető jogosulti igényt érvényesít, a kamatkövetelésnek a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezettel szembeni érvényesítésére vonatkozó, tilalom nem vehető figyelembe [1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) 17. § (1) bek., Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1998. 140. Ha a belföldi gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződés alapján, de nemzetközi fuvarozással végrehajtott fuvarozás díját a címzett - vállalása ellenére - nem fizeti meg, a fuvarozó által a feladó ellen indított perben - kérelemre - a magyar jogszabályok által meghatározott mértékű késedelmi kamat érvényesíthető [1978. évi 8. tvr. 1. § (1) bek., (2) bek. a)-b) pont, 9. §, 1974. évi III. tv. 2. § (1) bek., 1971. évi 3. tvr.-tel kihirdetett Nemzetközi Árufuvarozási Egyezmény (CMR) 1. cikk 1. pont, Ptk. 301. § (1) és (4) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. ].

BH1998. 77. A bíróság határozatában megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot - a hitelező kérelmére - akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet nem rendelkezik [Ptk. 301. § (1) bek., PK 226. sz.].

BH1997. 594. I. A késedelmi kamat a korábban esedékessé vált, de meg nem fizetett ügyleti kamat után is megilleti a jogosultat [Ptk. 301 § (1) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 12. §].

BH1997. 449. Ha az engedményezési szerződés az engedmény összegét meghatározza, de nem szól a már esedékessé vált késedelmi kamatokról, azok összege - a kamat járulékos jellege ellenére - automatikusan nem tárgya az engedménynek [Ptk. 301. § (1) bek., 328. § (1)-(4) bek.].

BH1997. 441. I. A bíróság nem mellőzheti a késedelmi kamatról való rendelkezést, ha a felperes a nem vagyoni kártérítés iránti keresetében ilyen igényt előterjeszt [Ptk. 301. § (1) bek., 360. § (1)-(2) bek.].

BH1997. 285. Az árleszállítás összegének visszafizetésével a kötelezett már a szerződéskötéskor késedelembe esik, ezért ettől az időponttól kezdődően késedelmi kamat fizetésére is köteles [Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1997. 185. I. A kártérítés mértékének meghatározásakor a károsult vagyontárgy ítélethozatalkori értékének alapulvétele akkor indokolt, ha a károsult vagyontárgy értéke lényegesen, a kamatot meghaladó mértékben emelkedett [Ptk. 360. § (1) bek., 301. § (1) bek.].

BH1997. 123. II. A késedelmi kamat iránti igény érvényesítésénél elengedhetetlen a kezdő időpont rögzítése [Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1997. 120. II. A megváltási ár jelentős részének korábban történt felvétele esetén a kamatigény elbírálásának szempontjai [Ptk. 301. § (1) bek., Csjt. 31. § (5) bek.].

BH1996. 485. Ha a fizetésre kötelezett a felszólító levelekre nem jelzi és a beszedési megbízást nem azzal kifogásolja meg, hogy számlát nem kapott, ebből a jogosult joggal arra a következtetésre juthat, hogy a számlája a kötelezetthez megérkezett. A jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségét megszegő kötelezett ezért a beszedési megbízás kifogásolására megállapított határidő utolsó napjától fizetési késedelembe esik [Ptk. 4. §, 277. § (2) bek., 301. § (1) és (4) bek., 303. § (3) bek.].

BH1996. 366. A kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásával válik esedékessé, ezért - pénzben történő kiadás esetén - a kötelezett ezen időponttól kezdődően köteles késedelmi kamatot fizetni [Ptk. 673. § (1) bek., 301. § (1) bek.].

BH1996. 330. Az 1996. január 1. napjáig keletkezett jogviszonyból eredő késedelmikamat-követelésekre a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezéseit 1996. január hó 1. napját követően is alkalmazni kell [Ptk. 301. § (4) bek., 1995. évi CXXI. tv. 79. §, 108. § (4) bek., 109. § (1) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r.].

BH1996. 215. II. Ha a felek a szerződésükben az ügyleti kamatok egyoldalú változtatásának jogában megállapodtak, a szerződés megszűnéséig ennek alapján a pénzintézet az ügyleti kamat mértékét emelheti. Ha a szerződés felmondással megszűnik, a megszűnés időpontjában felszámítható mértékű ügyleti kamatot kell a kölcsönbevevőnek megfizetnie. Ha e kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, a szerződés megszűnésétől kezdődően már nem a szerződésben szereplő ügyleti, hanem késedelmi kamatot tartozik fizetni [Ptk. 301. § (1) bek., 525. § (1) bek. b) pont].

BH1996. 51. II. A nemzetközi árufuvarozási szerződés alapján járó fuvardíj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mértékére nem a CMR, hanem a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók (CMR 27. cikk 1. pont, Ptk. 301. §).

BH1996. 49. Ha a fizetési késedelem szolgál alapul az elállásra, a bíróságnak vizsgálnia kell a jogosult (áru szállítója, szolgáltató) érdekmúlását. Általában a saját szolgáltatását, áruszállítását már teljesítő fél érdekmúlása az ellenszolgáltatás teljesítését illetően nem állapítható meg [Ptk. 300. § (1) bek., 301. § (1) bek., 14/1978. (III. 1.) MT r. 17. § (1) bek.].

BH1996. 31. Az engedményezés után esedékessé váló kamatok az engedményest külön kikötés hiányában is megilletik [Ptk. 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 301. § (1) bek.].

BH1995. 729. A felszámolási eljárásban nem a Ptk. hanem a speciális felszámolási jogszabályok kamatrendelkezései az irányadóak [Ptk. 301. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 82. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (2) bek.].

BH1995. 718. II. Ha a bérlő a fentiek szerint megállapított állagmegóvási munkákat nem végzi el, szerződést szeg, s ez esetben a munkák költségét, ellenértékét köteles megfizetni. A késedelmi kamatokat a bérlő ugyancsak viselni tartozik [Ptk. 4. § (4) bek., 5. § (2) bek., 301. § (1) bek.].

BH1995. 640. II. A kamatfizetési kötelezettség a kötelezett késedelembe esésének időpontjában áll be; a jogosult igényérvényesítésének időpontja közömbös [Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1995. 532. Gazdálkodó szervezettel kötött casco biztosítási szerződés alapján a biztosító a gazdálkodó szervezetekre irányadó mértékű kamatot köteles fizetni a pénztartozása után [Ptk. 301. § (4) bek., 685. § c) pont, 86/1990. (XI. 14.) Korm. r.].

BH1995. 513. Nem jelent önmagában semmis szerződési kikötést, ha a termelő kötelezettséget vállal arra, hogy a megrendelő által a termékértékesítési szerződés teljesítése érdekében igénybe vett hitellel kapcsolatos kamatterheket átvállalja [Ptk. 200. § (2) bek., 207. § (1) bek., 239. §, 277. § (1) bek., 301. §, 528. § (1) bek.].

BH1995. 459. Kamatfizetési kötelezettség érvénytelen szerződés alapján visszajáró előleg után [Ptk. 235. § (1) bek., 298. § a) pont, 301. § (1) bek., PK 32. sz.]

BH1995. 345. II. A károkozó a terhére megállapított kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől köteles kamatot fizetni [Ptk. 301. § (1) bek., 360. § (1)-(2) bek.].

BH1995. 342. Idegen pénznemben történő marasztalás esetén a késedelmi kamat mértékét az adott pénznemre meghatározott pénzpiaci kamat mértékének alapulvételével kell meghatározni [Ptk. 231. § (1)-(2) bek., 301. § (1) bek., 339. § (1) bek., 360. § (1)-(2) bek., 1979. évi 13. tvr. 32. §, 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 1. §].

BH1995. 154. Személygépkocsi hibája miatti elállás esetén a vevőt a visszafizetett vételárösszeg után a gépkocsi vételének időpontjától, a gépkocsi időközbeni áremelkedése folytán keletkezett kárként érvényesített összeg után a károsodás, illetve az áremelkedés bekövetkeztétől illeti meg a késedelmi kamat [Ptk. 301. § (1) bek., 306. § (3) bek., 310. §, 319. § (3) bek.].

BH1994. 681. A szerződésben vállalt kezesség a kötelezettségnek - megállapodás formájában eszközölt szerződésmódosítás útján - hitelszerződéssé történő átalakításával is teljesíthető [Ptk. 240. § (1) bek., 276. § (1) bek., 301. § (1) és (4) bek., 328. § (3) bek.].

BH1994. 551. Kölcsönszerződés esetén a szerződésben kikötött üzleti kamat is tőkésedik, ha azt az esedékességkor nem fizetik ki. Késedelme következményeként az adós az ügyleti kamatösszeg figyelembevételével is a speciális jogszabályban meghatározott mértékű- késedelmi kamatot köteles a kölcsönbeadónak megfizetni [Ptk. 301. § (1) és (4) bek., 523. § (1) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT. r. 12. §].

BH1994. 336. II. A közös vállalatból kilépett tagot a vagyoni része visszatérítésére megállapított időpontig a még vissza nem térített vagyonrész után - arányos mértékű nyereség, ezt követően - a késedelemtó - pedig kamat illeti meg [1988. évi VI. törvény 148. § (3) bek., Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1994. 267. II. Ha a káresemény bekövetkeztének igazolásához a biztosító olyan okirat csatolását - amely a szerződésből nem következik - késve kezdeményezi, a kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja a káresemény bekövetkezéséhez igazodik [Ptk. 301. § (1) és (4) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. 1. § (1)-(2) bek., 1989. évi X. tv. 3. § (1) bek.].

BH1993. 695. I. Ha a felek az adásvételi szerződésben a vételárat az áfa feltüntetésével határozzák meg, ez esetben a vételárral az áfa is esedékessé válik. Nem eredményez jogosulti késedelmet - s ennek megfelelően nem érinti a kötelezett késedelmikamat-fizetési kötelezettségét -, ha a jogosult a számlájában az áfa megfizetésére későbbi időpontot jelöl meg [1989. évi XL. tv. 1. § a) pont, 3. § (1) bek. a) pont, 20. § (1) bek. a) pont, 25. §, 29. § (1) bek., 32. § (1) bek., Ptk. 205. § (1) bek., 280. § (1) bek. a) pont, 301. § b) pont, 302. § b) pont].

BH1993. 682. A tartásdíj-fizetési kötelezettség a teljesítésre megszabott határidő leteltével válik olyan pénztartozássá, amely után a kötelezettet késedelmikamat-fizetési kötelezettség terheli [Csjt. 69/A. § (2) bek., 69/B. §, 69/C. §, Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1993. 447. A tulajdonjog átmeneti időre való fenntartása, illetőleg a vételárnak - a szerződésben megjelölt - későbbi időben történő megfizetése a szerződés adásvétel jellegét nem változtatja meg; ezek folytán a szerződés nem minősíthető atipikus szerződésnek [Ptk. 365. §, 368. § (1) bek., 507. §, 523. § (1) bek., 300. § (1) bek., 301. § (1) bek., 313. §].

BH1992. 459. Kamatszámítás a kijavítás költségének összege után a szavatossági jogok érvényesítése során [Ptk. 301. § (1) bek., 306. § (1) bek., 307. § (1) bek.].

BH1992. 394. Élettársi közös vagyon megosztása esetén az értékkiegyenlítés megfizetésére kötelezett fél csak a jogerős ítéletben megállapított teljesítési határidő lejárta után tartozik késedelmi kamatot fizetni [Ptk. 232. §, 301. § (1) bek., 578/G. § (1) bek.].

BH1992. 262. A kötelezettnek a számlában feltüntetett és általa nem vitatott összeg után a késedelmi kamatot akkor is meg kell fizetnie, ha a számlát helyesbíteni kell [Ptk. 301. § (1) és (4) bek.].

BH1992. 253. Pénztartozás késedelmes megfizetésének esetére a késedelmi kamaton felül kötbér érvényesen nem köthető ki, ezért a bíróság a felek ilyen tartalmú egyezséget nem hagyhatja jóvá [Pp. 148. § (2) bek., Ptk. 247. § (2) bek., 301. §].

BH1992. 247. I. A tartásdíj címén megítélt pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az adóst kamatfizetési kötelezettség terheli [Csjt. 31. § (5) bek., 69/A. § (2) bek., 69/B. §, 69/C. §, 69/D. § (1) bek., Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1992. 185. Ha a felek az áru ellenértékének megfizetésére vonatkozó határidőben nem állapodtak meg, és a megrendelő az ellenértéket a szállító teljesítésével egyidejűleg nem fizette meg, a szállító a teljesítését követő időre jogosult késedelmi kamatot követelni [Ptk. 280. § (1) bek. a) pont, 301. § (1) és (4) bek.].

BH1992. 168. II. A szabadalmi oltalom megadását megelőző időre a találmányi díj fizetésére köteles szabadalmas késedelmét nem lehet megállapítani [Ptk. 298. § a) pont, 301. § (1) bek.].

BH1992. 122. III. A késedelmi kamat után felszámított kamat esedékessége - függetlenül a számla kiállításának keltétől - a felek szerződésében meghatározott időponttól számítható [Ptk. 198. § (1) bek., 301. § (1) bek., GKT. 52/1973. sz.].

BH1991. 283. A pénztartozás kiegyenlítésével késedelemben levő gazdálkodó szervezet (kötelezett) nem, csak a jogosult térhet el a tartozás kiegyenlítésének elszámolására vonatkozó általános szabálytól. Ehhez képest a jogosult - választásától függően - a kötelezett által fizetett, de teljes tartozása és járulékos költségek kiegyenlítésére nem elegendő pénzösszeget először a főtartozás kiegyenlítésére számolhatja el [Ptk. 293. §, 301. §, GKT 52/1973. sz.].

BH1991. 274. II. A kötbér utáni kamat kikötésének tilalma nem jelenti azt, hogy a kötbér-tartozás, mint pénztartozás után nem állapítható meg késedelmi kamat [Ptk. 246. § (1) bek., 301. § (1) bek.].

BH1991. 173. A munkáltató a dolgozóval szembeni tartozása után az 1990. január 1-jét megelőző időre évi 8% kamatot köteles fizetni [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 64. § (3) bek., 142/1989. (XII. 22.) MT r. 6. §, Ptk. 301. § (1) bek., 1989. évi X. tv.].

BH1991. 29. Gazdálkodó szervezetek (gazdasági társaságok) csak az 1989. november hó 10. napja után kötött szerződéssel emelhették fel joghatályosan a jogszabályban meghatározott késedelmi kamat mértékét. A 8%-kal emelt mértékű kamatkövetelés egyébként csak akkor jogos, ha a kötelezettet szerződés vagy jogszabály rendelkezése alapján - már a késedelembeesését megelőzően is terhelte az un. ügyleti kamatfizetési kötelezettség. Ilyen szerződés meglétét a jogosult bizonyítani köteles [Ptk. 301. § (1)-(2) bek., 1989. évi X. tv. 111/1989. (XI. 9.) MT r. 1. § (1) bek., 63/1983. (XI. 30.) PM r. 1. § (1) bek.].

BH1990. 422. Részletfizetést biztosító szerződés esetén a késedelem alakulása [Ptk. 250. § (1) bek., 277. § (1) bek., 298. §, 301. § (1) bek.].

BH1990. 385. Évi 30%-os késedelmi kamat kikötése nem tekinthető túlzottnak [Ptk. 301. § (1), (2), (4) bek., 63/1983. (XII. 30.) PM r. 1. § (1) bek.].

BH1990. 384. Gazdálkodó szervezetek előzetesen megállapodhatnak ugyan a jogszabályban meghatározott mértéken felüli kamatfizetésben, bármelyik fél egyoldalú emelése azonban hatálytalan. Csak a számlában közölt kamatemelés - a kötelezett hallgatása esetén - nem válik a szerződés részévé [Ptk. 301. § (1) bek., 63/1983. (XII. 30.) PM r. 1. § (1) bek.].

BH1990. 383. Gazdálkodó szervezetek kapcsolatában a szerződésszegés miatt fizetendő kötbér után kamat nem jár [Ptk. 301. § (1) bek., Ptké. 52. §].

BH1990. 217. A késedelmi kamatra új végrehajtási lap állítható ki, ha a végrehajtást kérő eredetileg arra nem kért végrehajtást [Pp 225-226. §-ai, 1979. évi 18. tvr. 14. §, 48. §, 114. §, Ptk. 301. §, 324. §, 14/1979. (IX. 17.) IM r. (Vhr.) 2. §, PK 226. sz.].

BH1988. 186. II. A kamat kötelezettség szempontjából közös tulajdon megszüntetése esetén a korábban fennállott tulajdonjogból eredő pénzkövetelés azzal válik esedékessé, hogy a bíróság a közös tulajdont pénzben ellenérték megfizetésére kötelezés mellett szünteti meg [Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1988. 161. Ha a felek a lakásépítés munkáltatói támogatása tárgyában kötött szerződésükben a dolgozó szerződésszegése esetén fizetendő kamat mértékét a jogszabály rendelkezésére utalással határozták meg, a jogszabály megváltozása esetén a szerződés alapján fizetendő kamat mértéke is a jogszabálynak megfelelően változik meg, ehhez nem szükséges a szerződés módosítása [Ptk. 301. § (1) bek., 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 64. § (3) bek., 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM sz. r. 18. §].

BH1988. 153. Ha a megbízó késedelmesen tesz eleget az előzetes átutalási kötelezettségének, az importbizományos csak abban az esetben követelhet kamatot a megbízótól, ha emiatt a saját pénzeszközeiből volt kénytelen a külföldi fél számláját kiegyenlíteni. Amennyiben azonban ez a fizetés bankhitel (kényszerhitel) igénybevételével történt, úgy az ezáltal keletkezett kár - hitelezett összeg és bankkamat - megtérítésén felül a megbízóval szemben kamatigényt nem érvényesíthet [Ptk. 301. § (1) bek., 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 28. §, GKT 3/1977. sz.].

BH1987. 315. A bíróság eljárási szabályt sért, ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperest nem tájékoztatja arról, hogy az okozott kár összegének megtérítése mellett, az az után járó kamatot is igényelheti [Pp. 3., 146. §, Ptk. 360. § (1) és (2) bek., 301. § bek.].

BH1987. 243. Kisajátítási kártalanítási összegnek az államigazgatási szerv részéről történt késedelmes kifejezése olyan kamatfizetési kötelezettségnek szolgálhat alapul, amely nem vonható az államigazgatási jogkörben okozott kár fogalma alá. Ezért a per elbírálása a helyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp 22. §, 23. § (1) bek. b) pont, Ptk 301. § (1) bek., 349. §, PK 42. sz.].

BH1986. 500. A késedelmi kamat mértéke pénztartozás esetén [Ptk. 301. § (1) bek., 1984. évi 33. sz. tvr. 5. §, 28. § (1) bek.].

BH1986. 431. A késedelmi kamat a jogosultat attól függetlenül megilleti, hogy a kötelezett késedelme okozott-e kárt [Ptk. 301. § (2) bek.].

BH1985. 419. III. A magánfél részére kamat csak erre kifejezetten irányuló igény esetén ítélhető meg, a kamat mértéke 1985. január 1. napjáig 5%, ezt követően pedig 8% [Be. 55. § Ptk. 301. § (1) bek., 1984. évi 33. sz. tvr. 5. §].

BH1985. 317. A tévesen átutalt összeget birtokában tartó gazdálkodó szervezet arra az időre is kamatot köteles fizetni, amely alatt a jogosult a felek megállapodása szerinti, átutalást helyettesítő beszerzési megbízás benyújtásával késlekedett [Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1985. 260. I. A szerzői jogi törvény védelme alá tartoznak - egyebek között - a számítógépi program-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver). Az ilyen műre kötött szerződésből eredő jogvita elbírálásánál elsődlegesen a szerzői jogi szabályokat, az ezek által nem rendezett kérdésekben pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. [Ptk. 86. §, 277. § (1) bek., 301. § (1) bek., 315. §, 1969. évi III. tv. 3. §, 29. § (1) bek., 9/1969. (XII. 29.) MM sz. r. 1. §, 23. § (1) bek.].

BH1984. 240. II. A kezest terhelő kamat mértéke nem lehet magasabb a kötelezettet terhelő kamat mértékénél [Ptk. 273. § (1)-(2) bek., 301. § (1) bek.].

BH1984. 18. II. A késedelmi kamat - tekintet nélkül az esetleges jogérvényesítési késedelemre - a kár bekövetkeztének időpontjától igényelhető [Ptk. 360. § (1) és (2) bek., és 301. § (1) bek., PK 50. sz.]

BH1983. 418. Ha az eljárás folyamán az alperes a főkövetelést kiegyenlítette, és a felperes a keresetét a kamatra leszállította, az eljárási illeték alapja ilyen esetben is a főkövetelés összege [Pp. 386. § (1) bek., 25. § (4) bek., 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (1) és (5) bek., Ptk. 301. §].

BH1983. 366. Tartozatlanul kapott összeg után a gazdálkodó szervezet - annak visszafizetéséig - minden egyéb körülménytől függetlenül kamatot köteles fizetni [Ptk. 301. § (1) és (3) bek., 302. § b) pont, 303. § (2) bek. c) pont, 360. § (1) és (2) bek., 361. § (1) bek., 364. §, 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r. 1. § (1) bek., GKT 30/1973. sz.].

BH1982. 253. A jogosult nem követelhet késedelmi kamatot arra az időre, amelynek tartama alatt a szerződésben kikötött beszedési megbízás szabályszerű benyújtásával késlekedik [Ptk. 4. §, 277. § (2) bek., 301. § (1) bek., 303. §. (2) bek. c) pont és (3) bek.].

BH1982. 241. I. Nem vagyoni kárpótlás összege után a károsodás bekövetkeztétől késedelmi kamat jár. A károsodás bekövetkeztének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a társadalmi életben való részvétel vagy az élet tartós, súlyos megnehezedése megkezdődött. Ez az időpont azonban nem esik egybe szükségképpen a károkozó magatartás időpontjával [Ptk. 301. § (1) bek., 354. §, 355. § (1), (2) és (3) bek., 360. § (1) és (2) bek.].

BH1982. 153. A főkövetelést elismerő - fizetési késedelemben levő - kötelezettet a késedelmi kamat megfizetésének kötelezettsége is terheli [Ptk. 301. § (1) bek., GK 19. sz. állásfoglalás 5. pont].

BH1981. 368. Az átvétel igazolásával kapcsolatosan kellékhiányos számla esetében is beáll a fizetési kötelezettség, ha a termék átvételét a megrendelő a saját nyilvántartása alapján is megállapíthatja [29/1978. (XI. 14.) PM r. 5. § (2) bek., Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1981. 155. Ha a kötelezett a hibás szolgáltatás teljes ellenértékét felvette, az utóbb megállapított árleszállítás összege után kamatot kell fizetnie [Ptk. 301. § (1) bek., 306. § (4) bek.].

BH1981. 122. A dolgozó - szerződésszegésének következményeként - a munkáltatójától lakásépítéshez (vásárláshoz) kapott kölcsönnek csak a ki nem egyenlített része után és csak a késedelembe esésétől kezdve köteles kamatot fizetni. Az ezzel ellentétes szerződési kikötés érvénytelen [Ptk. 301. § (1) bek., 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM sz. r. 15. § (1) bek., 18. § (1)-(2) bek.].

BH1979. 423. A gazdasági társulásból kilépő tagnak járó vagyonrész késedelmes visszatérítése kamatfizetési jogkövetkezménnyel jár [9/1978. (II. 1.) MT sz. r. 20. § (1) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r. 1. § (1) bek., 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (1) bek. b) pont és (5) bek., 119/B. § (1) bek. b) pont, Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1979. 364. II. A hibás teljesítés miatt a termék kicserélése a dolog szolgáltatására irányuló kötelezettség körében történik, és a csere e kötelezettséget nem változtatja át kamatfizetési kötelezettséget maga után vonó pénztartozássá [Ptk. 301. § (1) bek.].

BH1979. 299. Ha a gazdálkodó szervezetek valamely létesítményének ellenérték fejében való teljes átadásában, illetőleg átvételében állapodnak meg, de csak egyes vagyontárgyak átadása történik meg, ezt sem részteljesítésnek, sem hibás teljesítésnek nem lehet tekinteni és a teljes terjedelmű szolgáltatásig az átvevő fizetési késedelme sem áll be [Ptk. 365. §, 240. §, 280. § (1) bek., 301. § (1) és (3) bek., 306. § (1) és (5) bek.].

BH1979. 136. Folytatólagosan elkövetett bűncselekménnyel okozott kár esetén a megítélt polgári jogi igényhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a folytatólagos bűncselekmény utolsó részcselekménye megvalósulásának napjával azonos [Be. 14. §, 55. § (2) bek., 56. §, Ptk. 301. § (1) bek., 360. § (1) és (4) bek.].

BH1979. 114. Szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a tulajdonostárs által fizetendő összeget nem határozta meg, és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el [Ptk. 301. § (1) bek., 148. § (2) bek.].

BH1979. 75. Ha más gazdálkodó szervezet részére ideiglenesen átengedett dolgozóra vonatkozólag a felek a munkáltatói jogok gyakorlására nézve nem állapodnak meg, a dolgozó károkozó magatartásáért az általános szabályok szerint az átengedő szervezet felel [Ptk.. 216. § (1) bek., 301. § (1) és (3) bek., Mtv. 42. §, GKT 3/1978. sz. áf-sal módosított GKT 25/1973. sz.].

BH1979. 32. A kötelezettel jogviszonyban álló pénzintézet átutalási késedelmének következményeit a jogosulttal szemben a megbízó köteles viselni [Ptk. 301. § (1) bek., Pp. 97. §].

BH1979. 12. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetén a magánfelet megillető kamat esedékességének kezdő időpontját az utolsó elkövetési részcselekmény megvalósulásának napjában kell meghatározni [Be. 56. §, Ptk. 301. §, 360. §].

BH1978. 484. A felek olyan megállapodását, amely szerint a hibás termék kijavítása iránti igény rendezésével egymás ellen kifogást és költségkövetelést nem érvényesítenek, nem lehet a késedelmesen megfizetett ellenérték után járó kamatról való lemondásnak tekinteni [Ptk. 207. § (2) bek., 301. § (1) és (3) bek.].

BH1977. 273. II. Szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a magáhozváltásí összeget meg nem határozta, és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el (Ptk. 232., 301. §).

BH1976. 505. Ha az eredeti számlát az adós elveszti, a számlamásolat elküldéséig a jogosult nem esik - kamatfizetési kötelezettséget kizáró - késedelembe [Ptk. 302. §, 301. § (1) bek., 303. § (2) bek. c) pont, 303. § (3) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM rendelet 1. §].

BH1976. 459. Ha valamely szocialista szervezet törvényi kezesség folytán dolgozója tartozásáért köteles más szocialista szervezettel szemben helytállni, a kezesi kötelezettség a kamat tekintetében sem lehet terhesebb az eredetinél [Ptk. 273. § (1) és (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 1955. évi 21. tvr. (Vht.) 156. § (1) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM rendelet 1. § (1) bek.].

BH1976. 404. Késedelmi kamat fizetésére köteles, aki a bírósági ítéletben megállapított teljesítési határidőt elmulasztja (Ptk 301. § (1) bek., Vht. 10. § (1) bek., PK 305. sz.).

BH1976. 403. A fizetési késedelemben levő társasház-közösségi taggal szemben a késedelmi kamat törvényes mértékét meghaladó késedelmi pótlék kikötése jogszabályba ütközik. Ezért - tekintet nélkül a társasház közgyűlésének határozatára - a törvénybe ütköző hátrányos kikötés a fizetési késedelemben levő taggal szemben sem hatályosulhat [Ptk. 274. § (2) bek., 301. § (1) bek.].

BH1976. 367. Az a szocialista szervezet, amelynek részére téves átutalás történik, az átutalás okának, illetőleg jogcímének megállapítása végett haladéktalanul intézkedni köteles. A jogtalanul birtokában tartott pénzösszeg után kamatot kell fizetnie [Ptk. 301. § (1) bek., 359. § (1) bek., 361. § (1) bek., 364. §, 60/1970. (XII. 31.) PM rendelet 1. §].

BH1976. 366. Kisajátításra került iroda, raktár és más hasonló helyiség korábbi bérlője (használója) jogcím nélküli használónak nem tekinthető és bérleti díjat köteles fizetni [1965. évi 15. tvr. 12. § (1) bek., 13. § (3) bek., 19. § (2) bek., 8/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 8. §, 12. § (1) bek., 8/1971. (II. 10.) ÉVM rendelet 2. § (1) bek., 8. §, 13. § (1) bek., 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet 73. § (1) bek., 33/1969. (X. 30.) PM-ÉVM-ÁH rendelet 2. § (2) bek. b) pont, Ptk. 301. § (1) bek., Pp. 4. §, 241. §].

BH1976. 70. Ha a károsodás hosszabb időszak alatt folyamatosan következik be és így annak időpontja nem állapítható meg pontosan, a késedelmi kamat kezdő időpontját a per összes körülményeinek mérlegelése alapján úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a fizetési késedelem egész tartamának, illetve annak a követelménynek, hogy a késedelmi kamat gazdasági és jogpolitikai célját betöltse [Ptk. 298. §, 301. § 359. § (1) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM r. 1. § (1) bek., Pp. 206. § (3) bek.].

FPK 1995/46. A casco szerződés késedelmes teljesítése esetén a biztosító a gépkocsi beszerzési árának időközbeni emelkedéséből adódó kárt is köteles megfizetni [Ptk. 301. § (3) bek.], (41. Pf. 24.732/1993/2.)

BDT2007. 1520. Kölcsönszerződés esetében az adós a kölcsöntartozás esedékességének időpontjáig ügyleti, ezt követően pedig késedelmi kamatot fizet. A késedelem idejére ún. vegyes kamatot kell számítani, a késedelmi kamat mértéke ugyanis a szerződésben kikötött ügyleti kamat - mint a kölcsönösszeg használatáért járó ellenszolgáltatás -, másrészt a törvényben meghatározott kamat együttes összege.

BDT2003. 907. A nem vagyoni kártérítés célja, hogy a károsultnak teljes reparációt biztosítson az elszenvedett nem vagyoni sérelmekért. A kártérítés mértékét ezért úgy kell megállapítani, hogy a károkozáskori vagy ítélethozatali ár- és értékviszonyok arányban álljanak a bekövetkezett nem vagyoni károsodással.

BDT2003. 802. A tőkekövetelés után - a jogviszony keletkezésének és a tőkekövetelés esedékessé válásának időpontjától függetlenül - a felek eltérő megállapodásának hiányában 2002. január 1. napjától az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat jár. A kamat esedékessége nem azonos a tőkekövetelés esedékességével: a tőketartozás meghatározott időpontban válik esedékessé - ez a kamatfizetési kötelezettség kezdete -, a kamat azonban ettől kezdődően folyamatosan - naponta - válik esedékessé mindaddig, amíg a kötelezett tartozását maradéktalanul ki nem egyenlíti.

BDT2002. 701. Az ellenszolgáltatás - kivéve, ha a felek külön fizetési határidőben állapodtak meg - a szolgáltatás teljesítésekor (átadáskor) válik esedékessé. A számlázási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását nem érinti, csupán a kötelezett késedelmi kamatfizetési kötelezettségét előidéző egyidejű fizetési késedelmét zárja ki.

BDT2002. 602. A kölcsön összege után számított ügyleti kamat a pertárgy értékének megállapításánál figyelembe veendő.

BDT2000. 303. A késedelmi kamatkövetelés elbírálása körében méltányosságnak helye nincs, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a késedelmi kamat a késedelmes teljesítés gyakorlatilag objektív következménye.

BDT2000. 261. A végrehajtást kérő a végrehajtási lap kibocsátása után az őt megillető késedelmi kamat iránti igényét, mint törvényen alapuló követelést újabb végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelemmel érvényesítheti akkor is, ha annak megfizetésére a bíróság az adóst kifejezetten nem kötelezte. Az önálló bírósági végrehajtó azonban a végrehajtandó követelés felemelésére vagy kiterjesztésére nem jogosult.

BDT2000. 240. Az osztalék kifizetésére közgyűlési határozat alapján kerülhet sor.

BDT1999. 64. Külföldi pénznemben megállapított kártérítési összeg kamatát a kárkori árfolyam figyelembevételével forintban évi 20%-os mértékben kell megállapítani.

A késedelmi kamat mértéke

Ugyancsak a kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezménye pénzkövetelés esetén a késedelmi kamat.

A késedelmi kamat mértékét a törvény az ügyleti kamatra vonatkozó szabályokkal összhangban (Ptk. 232. §) határozza meg, azaz a késedelmi kamat mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg.

A 2004. május 1. napját követően kötött szerződések esetén a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamattal azonos. A törvény meghatározza azt is, hogy a késedelmi kamat mértéke mely időpontban irányadó jegybanki alapkamathoz igazodik (a késedelemmel érintett naptári félév értelmezését lásd a Ptk. 232. §-ához szóló magyarázatban).

Hangsúlyozottan ki kell emelnünk, hogy a törvényi szabály megfogalmazásából is kitűnően a késedelmes kötelezett a késedelembe esésétől kezdődően csak késedelmi kamat, és nem ügyleti és késedelmi kamat megfizetésére köteles.

Olyankor, amikor a kölcsönszerződés ügyleti kamatkikötést is tartalmaz, az esedékességkor meg nem fizetett kamat is tőkeként viselkedik. Ezután tehát a jogosultat a késedelmi kamat megilleti.

Az (1) és (2) bekezdés késedelmi kamatmértékre vonatkozó szabálya nem alkalmazható, ha azt más jogszabály eltérően határozza meg [pl.: 2003. évi CXXVI. törvény 57. § a) pont; 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §, Art. 165. § (1) bekezdés stb.].

A késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja

A kamatfizetési kötelezettség a késedelembe esés időpontjában esedékessé válik. Azt, hogy mikor veszi kezdetét a késedelem, a határidő számításra vonatkozó szabályok előírásain túl a késedelem alapjául szolgáló jogviszony ismeretében válaszolható csak meg (pl. kölcsönszerződés esetén a késedelmikamat-fizetés kezdő napja a kölcsön visszafizetésének napját, azaz a lejáratot követő nappal lesz azonos).

A késedelmi kamat fizetésére nemcsak késedelemre alapított szerződésszegés miatt kerülhet sor. A Ptk. 301. §-ának rendelkezései megfelelően irányadók egyéb jogviszonyokban, illetve akkor is, ha a szerződésből származó jogvita alapja nem a teljesítés késedelme. Így érvényesül kártérítés esetén, a szerződés érvénytelenségének megállapításakor, a szerződés hibás teljesítése miatt indokolt árleszállítás vagy javítási költség megtérítése esetén, a közös tulajdon megszüntetése során, illetőleg a kötelesrész pénzben történő kiadása esetén.

A késedelmi kamatfizetés iránti igény érvényesítése

A bíróság a késedelmi kamat megfizetéséről csak erre irányuló kérelem esetén dönthet. A bíróság a keresetben meghatározott időnél korábbi időponttól késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettséget nem állapíthat meg akkor sem, ha az a jogosultat az anyagi jogszabályok értelmében megilletné.

Azonosan a Ptk. 232. § (3) bekezdésében foglaltakkal, a Ptk. 301. § (3) bekezdése alapján a bíróság a felek által kikötött, túlzott mértékű késedelmi kamatot mérsékelheti. A Pp. 3. § (2) bekezdésében foglalt alapelvből kifolyóan a bíróság e tárgyban hivatalból nem, csak erre irányuló kérelem esetén vizsgálódhat. Mérlegelése során a bíróságnak az adott ügy minden sajátossága mellett értékelnie kell a hasonló ügyekben kialakult szerződéses gyakorlatot is.

A késedelmi kamat követelése nem zárja ki, hogy a jogosult a késedelmi kamatot meghaladó kárát kártérítés címét érvényesítse. Ha azonban a késedelmi kamat összege eléri vagy meghaladja a jogosult kárát, kártérítési igény nem terjeszthető elő.

PK 32. számú állásfoglalás A szerződéskötés előtt fennállott helyzetnek a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésén alapuló visszaállítása

PK 226. számú állásfoglalás (módosította: PK 289. számú állásfoglalás) A hitelezőt megillető késedelmi kamat

EBH2003. 961. II. A kamatfizetési kötelezettség független attól, hogy a késedelem a kötelezettnek felróható-e vagy sem

EBH2002. 646. II. Az ügyleti és késedelmi kamat mérséklése körében irányadó szempontok

EBH2000. 328. I. A késedelmi kamat az idegen pénz használatáért járó térítés, és mint ilyen a késedelem objektív következménye

EBH2000. 328. II. A késedelmi kamat a törvény által megszabott kárátalány, a jogosult azonban bizonyíthatja, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kára keletkezett

EBH2000. 195. Idegen pénznemben fennálló, meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a nemzetközi pénzpiaci kamatot kell alapul venni

BH1997. 594. Késedelmi kamat a korábban esedékessé vált, de meg nem fizetett ügyleti kamat után

BH1997. 449. Az engedményezési szerződés és a késedelmi kamatok

BH1997. 285. Késedelmi kamat fizetése az árleszállítás összegének visszafizetésétől

BH1997. 123. A kezdő időpont rögzítése a késedelmi kamat iránti igény érvényesítésénél

BH1997. 120. A megváltási ár jelentős részének korábban történt felvétele esetén a kamatigény elbírálásának szempontjai

BH1996. 366. A kötelesrész iránti igény esedékessége

BH1996. 31. Az engedményezés után esedékessé váló kamatok

BH1995. 640. A kamatfizetési kötelezettség beálllása

BH1995. 154. Személygépkocsi hibája miatti elállás esetén a vevőt megillető késedelmi kamat

BH1994. 551. Kölcsönszerződés esetén a szerződésben kikötött üzleti kamat tőkésedése

BH1992. 459. Kamatszámítás a kijavítás költségének összege után

BH1992. 394. Késedelmi kamat fizetése az élettársi közös vagyon megosztása esetén

BH1990. 217. Végrehajtási lap kiállítása a késedelmi kamatra

BH1988. 186. Kamat-kötelezettség közös tulajdon megszüntetése esetén

BH1984. 18. A késedelmi kamat igénylése

Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiuma 1995. EL II. E. 12/3. szám 26. jogeset A kamat meghatározása a szerződés megkötésekor hatályos jogszabálynak megfelelő százalékos mértékben

Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiuma 1997. EL. II. E. 64/3. szám 23. jogeset A lejárt és esedékes ügyleti kamattartozás mint az esedékességkor önálló pénzkövetelés

301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

[2000. évi C. törvény 85. § (3) o), 1959. évi IV. törvény 301-301/A. §]

(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

(4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a (4) bekezdés szerinti kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

A törvény az általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítására irányuló közérdekű keresetindítás lehetőségét leszűkítette a fogyasztói érintettségre. Ez azonban az európai közösségi jogi követelmények miatt egy kivételi kör megtartásával tehető csak meg.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (3)-(5) bekezdései ugyanis előírják a tagállamok számára, hogy a fizetési határidőre vagy a késedelmes fizetés következményeire vonatkozó minden olyan megállapodás, amely nem áll összhangban az irányelvben rögzített előírásokkal, ne legyen végrehajtható, vagy arra hivatkozással ne lehessen kártérítési igényt támasztani, amennyiben ez a hitelező számára minden körülményre tekintettel nagymértékben tisztességtelen. A hitelezők és versenytársak érdekében megfelelő és hatékony eszközökkel kell megelőzni a fentiek értelmében nagymértékben tisztességtelen feltételek további alkalmazását. E célból a kis- és középvállalkozásokat képviselő, hivatalosan elismert vagy jogos érdekkel rendelkező szervezetek részére lehetővé kell tenni, hogy eljárást indíthassanak a bíróságok vagy illetékes közigazgatási hatóságok előtt azon a jogcímen, hogy az általános használatra meghatározott szerződéses feltételek nagymértékben tisztességtelenek.

Az irányelv a kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként végrehajtott fizetések tekintetében alkalmazandó, azaz nem fogyasztói szerződésekre. A közérdekű perlésre vonatkozó lehetőség biztosítására a korábbi szabályozásban elegendő volt a Ptké. II. 5. §-a e) pontjának módosítása (a 2002. évi XXXVI. törvénnyel), mely a gazdálkodó szervezet által használt tisztességtelen általános szerződési feltétel Ptk. 209. § (2) bekezdése szerinti megtámadhatóságát a szakmai, illetve gazdasági érdekképviseleti szervezetek számára is lehetővé tette.

A közérdekű keresetindítás lehetőségének a törvény szerinti leszűkítése mellett azonban önállóan biztosítani kell a nem fogyasztói szerződésekben alkalmazott, a 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (3) bekezdésében meghatározott körben tisztességtelennek minősülő általános szerződési feltételek tekintetében is a preventív perlés lehetőségét a „kis- és középvállalkozásokat képviselő, hivatalosan elismert vagy jogos érdekkel rendelkező szervezetek” részére.

A konkrét szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételeknek a kis- és középvállalkozások érdekképviseletei általi megtámadhatósága biztosítását ugyan nem követeli meg az irányelv, azonban a 209/B. §-ban a fogyasztói vonatkozásban alkalmazott konstrukcióra tekintettel indokolt ezt is biztosítani. Mivel nem fogyasztói ügyletekről van szó, megmarad a megtámadhatóság mint érvénytelenségi konstrukció.

A preventív fellépés biztosítását célszerű ugyanúgy megoldani, mint a 93/13/EGK irányelv átültetése céljából a fogyasztói szerződések tekintetében. A megtámadási határidő megnyílásáról e tekintetben nem szükséges külön rendelkezni; konkrét szerződés hiányában a 236. § (2) bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők, így a megtámadási jog határidő nélkül fennáll, mindaddig, amíg az érintett általános szerződési feltétel forgalomban van.

A 2000/35/EK irányelv csak a „kamat körüli” tisztességtelenségnél követeli meg a prevenciós perlés lehetőségének biztosítását. A jogalap ilyen leszűkítése (a késedelmi kamatot az − irányelv kapcsolódó rendelkezéseit átültető − 301/A. § (2) bekezdésében meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben, illetve a késedelmi kamat esedékességének időpontját a 301/A. § (3) bekezdésében meghatározottól eltérően megállapító általános szerződési feltételekre) ugyan mesterkélt, s nehezen illeszkedik a Törvénykönyv rendszerébe, azonban a forgalmi viszonyokba való beavatkozásnak az új Ptk. koncepciójában célul tűzött visszafogása érdekében a törvény mégis ezzel a megoldással él, a szükséges mértékben kielégítve a közösségi jogból adódó kötelezettséget.

Az irányelv 3. cikkének (3) bekezdése nem csak általános szerződési feltételek esetében, hanem bármilyen szerződési kikötés tekintetében kimondja, hogy a fizetési késedelemre vonatkozó irányelvi szabályoktól eltérő megállapodás nem kikényszeríthető vagy kártérítésre ad alapot, amennyiben az nagymértékben tisztességtelen és a tisztességtelenség bírói szerződésmódosítással nem küszöbölhető ki. Ezen irányelvi követelmény kifejezett megjelenítését szolgálja a 301/A. § új (4) bekezdése, amely az − újraszámozás szerinti − (8) bekezdéssel együtt a hatályos szabályozáshoz képest pontosabban tükrözi az irányelv szövegét: a késedelmi kamat mértékére és esedékességére vonatkozó, a Ptk. szabályaitól a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő kikötések megtámadhatóak, illetve a bíróság által módosíthatók.

(7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el.

(8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

A 2002. évi XXVI. törvénnyel beiktatott jelen § a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdésről szóló 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megfogalmazottaknak megfelelően speciális szabályokat nevesít a gazdálkodó szervezetek [fogalmára lásd a Ptk. 685. § c) pontjában foglaltakat] egymás közötti kapcsolataiban alkalmazandó késedelmi kamatot illetően. Azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény ehelyütt eltérő szabályt nem nevesít, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában is az általános, azaz a Ptk. 301. §-ában nevesített rendelkezések az irányadóak.

Az új szabály 2004. május 1. napjával lépett hatályba, és azokat az ezen időpontot követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

A késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjára nézve lásd a fenti irányelv rendelkezéseit.

Mind a késedelmi kamat mértékére, mind pedig annak számítására vonatkozó fenti szabályoktól eltérést más jogszabály csak akként nevesíthet, hogy az az itt szabályozottaknál kedvezőbb rendelkezetést tartalmaz a jogosultra nézve. Természetesen maguk a gazdálkodó szervezetek a szerződéses szabadság általános elve alapján a szerződésükben e szabályoktól szabadon eltérhetnek.

A gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatra is irányadó általános szabályok a következők:

- a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimentette [Ptk. 301. § (1) bekezdés].

- az ügyleti és késedelmi kamat együttesen el kell hogy érje legalább a jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegét [Ptk. 301. § (2) bekezdés és 301/A. § (2) bekezdés],

- a szerződésben túlzott mértékben kikötött késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti,

- a jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát [Ptk. 301. § (3) bekezdés és (4) bekezdés].