123. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Kollektív szerződés - a 127. § (6) bekezdése c) pontjában meghatározott munkavállaló kivételével - az (1) bekezdéstől eltérően legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő

a) a készenléti jellegű munkakörben,

b) a megszakítás nélküli, illetve

c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá

d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

(3) Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.

(4) A pihenőidő mértéke a (2) bekezdésben meghatározott esetben legalább egybefüggő hét óra, ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja annak tartamára esik.

A munkáltatónak a napi munkavégzési időn belül, továbbá a napi munkavégzések között a munkavállaló egészségének, pihenésének biztosítása érdekében az alábbi pihenőidőket kell biztosítani:

- munkaközi szünet, legalább 20 perc, legfeljebb 1 óra (2007. július 1-jétől),

- napi pihenőidő, legalább 11 óra,

- heti pihenőidő, 2 nap,

- munkaszüneti nap.

A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidőnek legalább a 11 órát, de minimum a 8 órát el kell érnie. A napi 8 óra pihenőidőt csak kollektív szerződés írhatja elő (a felek megállapodása nem) és csak a meghatározott munkakörben (készenlét), illetve megszakítás nélküli, illetve többműszakos munkarend, idénymunkát végzők esetében. A napi 8 órai pihenőidő alkalmazására bevezetett korlátozás kedvező a munkavállalók jelentős részének, hiszen ezáltal, általánossá válik a napi 11 óra pihenőidő biztosításának kötelezettsége.

A napi pihenőidő meglétére különösen ügyelni kell rendkívüli munkavégzés elrendelése során, ugyanis a napi pihenőidőt mindig egybefüggően kell kiadni. Ez eddig csak gyakorlat volt, de ezt erősíti meg a 2007. július elsejétől - a 2007. évi LXXIII. törvénnyel hatályba léptetett új rendelkezés - amely egyértelműen kimondja, hogy a napi pihenő időt egybefüggően kell kiadni. Ha a munkáltató a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig az előírt napi pihenőidőt például rendkívüli munkavégzés elrendelése miatt nem biztosította, a munkavállaló csak olyan időpontban köteles munkába állni, ami biztosítja a rá irányadó pihenőidő igénybevételét. Ezáltal a másnapi munkát jogszerűen kezdi meg későbbi időpontban a munkavállaló.

Csak kollektív szerződés írhatja elő, hogy a készenlétet követően a munkavállalónak pihenőidő nem jár.

A (4) bekezdésben foglalt szabály megoldást ad arra a gyakorlati problémára, miszerint a nyári időszámításra történő átállás miatt a munkáltató nem tudta a napi 8 óra pihenő időt biztosítani. A hatályos szabályok szerint megengedett a napi egybefüggő 7 óra pihenőidő akkor, ha - a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, ill. a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló számára - a nyári időszámítás kezdetének időpontja, - az óra átállítása - a pihenőidő tartamára esik.