79.
§ (1)
Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a
munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja,
formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti.
(2)
A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat,
a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív
szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3)
A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott
tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte
előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a
visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás
tekintetében.
A Kjt. előírja, hogy amennyiben a közalkalmazott
által végzett munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy
elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a
munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály
kötelezővé is teheti [Kjt. 79. § (1)] Az e felhatalmazás alapján született
jogszabályi előírások az alábbiakban foglalhatók össze:
a) A gazdasági ágazatban foglalkoztatott
közalkalmazottak esetében a munkáltató köteles munkaruhát, illetve formaruhát
biztosítani a közalkalmazottak számára, amennyiben a munka a ruha nagyfokú
szennyeződésével jár, illetve a munka jellege azt szükségessé teszi [44/1997.
(III. 12.) Korm. rendelet 9. §].
b) A Magyar Honvédségnél a közalkalmazottnak
munkaruhát kell adni, amennyiben a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével
vagy elhasználódásával jár. Formaruha illeti meg a közalkalmazottat, ha a munka
jellege azt megkívánja [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 32. §].
A környezetvédelmi és vízügyi ágazathoz tartozó
költségvetési szerveknél a munkaruhára vagy formaruhára vonatkozó juttatások
feltételeit kollektív szerződésben kell meghatározni [5/1993. (II. 27.) KTM
rendelet 8. §].
d) A közúti közlekedésben dolgozó
közalkalmazottak részére - ahol a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével
és elhasználódásával jár - munkaruha vagy formaruha juttatásról köteles
gondoskodni a munkáltató [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 14. §].
e) A munkaügyi ágazatban a rendelet melléklete
határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben munka- és formaruha juttatást
kell biztosítania a munkáltatónak. Az e juttatásokkal kapcsolatos további
feltételeket a kollektív szerződésben kell megállapítani [1/1993. (IV. 20.) MüM
rendelet 16. §, 3. számú melléklet].
1999. augusztus 17-éig a munka- és formaruha
juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket,
valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződésben kellett
meghatározni. A gyakorlatban többször előfordult, hogy egyes munkáltatóknál
kollektív szerződés hiányában a kérdéskört nem sikerült egyértelműen rendezni.
Ezt figyelembe véve 1999. augusztus 17-től az 1999. évi LVI. törvény
módosításával - kollektív szerződés hiányában - lehetővé teszi a munka- és
formaruha-juttatás részletes feltételeinek munkáltató által történő megállapítását
is [Kjt. 79. § (2)].
Amennyiben a munka- vagy formaruha juttatását
jogszabály kötelezővé teszi, a munkáltató nem adhat a munkaruha vagy formaruha
helyett pénzbeli megváltást, vagyis a munkaruhát természetben és díjtalanul,
elismervény ellenében kell kiadnia.
A munkaruha és formaruha a juttatási idő letelte
előtt a munkáltatóé. utána pedig a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a
közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő előtt megszűnik, a kollektív
szerződés rendelkezései irányadók a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott
részéről történő megváltás tekintetében [Kjt. 79. § (3)].
79/A.
§ (1) A
közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése
a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással,
bankszámla hiányában postai úton történik.
(2)
Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a
postai úton történő illetménykifizetés a közalkalmazott részére
költségtöbbletet nem okozhat.
A Kjt. külön rendelkezéseket tartalmaz a közalkalmazottak
illetményének kifizetési módjára vonatkozóan. E rendelkezések szerint -
amelyeket a Kjt.-t 1996. november 5-étől módosító 1996. évi XXVIII. törvény
iktatott be - a közalkalmazott illetményének kifizetése - a nemzetbiztonsági
szolgálatok személyi állományába tartozó közalkalmazottak kivételével - a
közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla
hiányában pedig postai úton történik [Kjt. 79/A. § (1), 92. § (2)]. E
kifizetési formák mind a munkáltatók, mind az államháztartás részére előnyös
készpénzkímélő fizetési módok, amelyekre legkésőbb 1999 január 1-jéig kellett a
munkáltatóknak áttérniük [Kjt. 92. § (1)].
Ugyanakkor a törvény a közalkalmazottak
védelmében garanciális szabályt is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a
készpénzkímélő formákra való áttérés, valamint az illetmény-kifizetésekhez
közvetlenül kapcsolódó többletköltségek nem terhelhetik a munkavállalókat [Kjt.
79/A. § (2)].
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kormány
rendeletben szabályozta a központi közigazgatási szervek és az állami
költségvetési szervek illetmény kifizetésével kapcsolatos részletes szabályokat
[167/1997. (X. 3.) Korm. rendelet].
79/B.
§ A
felsőoktatási intézményben - e törvény 2. számú mellékletében meghatározott -
oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar
Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is)
tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és
illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak
nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1)
bekezdése tekintetében alkalmazhatók.
79/C.
§ (1) A
felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben
történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre történő
foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási idő csökkentése,
további szakképesítés figyelembevétele, illetménykiegészítés, vezetői pótlékok,
illetménypótlékok) a Kormány határozza meg.
(2)
Tudományos kutatói munkakörként - a felsőoktatási intézmények kivételével -
kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos
munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az e bekezdésben
meghatározott tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a Kormány
határozza meg.
79/D.
§ (1) A
felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai
tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi
költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó,
költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a
tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három fizetési
fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi és a
főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.
(2)
A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél,
illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott
munkakörben - a megbízási jogviszony kivételével - munkavégzésre irányuló
jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam
alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony
vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.
(3)
Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4)
bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési fokozatba
lép
a)
egyetemi
tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott
munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,
b)
egyetemi
docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus,
főiskolai adjunktus az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött
tíz évet követően,
c)
egyetemi
tanársegéd (gyakornok) az előírt feltételek teljesítését követően. A
közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba
besorolni.
(4)
A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a
közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a
munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói
követelménynek.
(5)
A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem
számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a sor-
és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.
(6)
Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési
fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos
fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe
kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal
azonos arányszámot állapít meg.
79/E.
§ A felsőoktatási
intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő
közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint
kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált
illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában.
2001. január 1-jétől a felsőoktatási
intézményben - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési
rendben gazdálkodó intézményeket is - oktató, illetve kutató, valamint akadémiai
kutatóintézetben, illetve a központi költségvetési szervnél foglalkoztatott
kutató közalkalmazottak esetében a közalkalmazotti munkakörök - az e
területekre kiterjedő új illetményrendszer sajátos elveinek megfelelően - az
oktatói, illetve a kutatói munkakörök alapján tagozódnak. Figyelemmel arra,
hogy ez a változás érdemi eltérés a közalkalmazottakra általában vonatkozó
illetményrendszer szerkezetétől, feltételrendszerétől a Kjt. megjelöli azokat a
törvényhelyeket, amelyeket a közalkalmazotti törvényben e személyi kör
tekintetében a munkáltatók nem alkalmazhatnak. Tudományos kutatói munkakörként
kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos
munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az új tagozódást,
valamint az egyetemi tanári munkakörnek a költségvetési törvényben
meghatározott garantált illetményére épülő százalékos arányszámokat a Kjt.
melléklete tartalmazza. A felsőoktatási intézményben kutatói munkakörben
foglalkoztatott közalkalmazottak esetében, ha a felsőoktatási intézmény
szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik a tudományos
segédmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorandusz vagy
doktorjelölt jogviszony. Tudományos munkatárs munkakörben az foglalkoztatható, aki
rendelkezik doktori fokozattal. A tudományos főmunkatárs munkakörben történő
alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és
alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek
tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra,
hogy idegen nyelven előadást tartson. Emellett rendelkezzék megfelelő, az
oktatásban és kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal is. Tudományos
tanácsadó és a kutatóprofesszor munkakörben az alkalmazható, aki rendelkezik
doktori fokozattal, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan
nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve
művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett
tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a
tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának irányítására,
koordinálására. Emellett alkalmas kutatási projektek vezetésére és idegen
nyelven publikál, szemináriumot, előadást is képes tartani.
A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási
követelményrendszerében azt is meg kell határozni, hogy a tudományos
főmunkatárs, a tudományos tanácsadó és kutatóprofesszor munkakörben történő
alkalmazáshoz szükséges feltételek meglétéről a szenátus milyen okiratok
alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. Ennek keretei között
habilitációs eljárás lefolytatását is előírhatja a felsőoktatási intézmény
[53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 13. §].