2. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez

I. Dóziskorlátok, radon-koncentrációk munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjei

1. Munkavállalókra vonatkozó dóziskorlátok

1.1. Foglalkozási sugárterhelésnek kell tekinteni bármilyen olyan sugárterhelést - amelyet a munkavállaló, a munkáltató felelősségi köréhez tartozó helyzetekben - munkavégzés folyamán kaphat. A foglalkozási sugárterhelés nem tartalmazza az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozásokból, továbbá az olyan természetes forrásokból származó sugárterheléseket, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá vagy a szabályozás alól kivételek.

1.2. 18 éven aluli személyek foglalkozási sugárterheléssel járó munkát nem végezhetnek.

1.3. A foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállaló munkavégzés során, az alkalmazott mesterséges és fokozott sugárterhelést eredményező természetes forrásokból származó, külső és belső sugárterhelés együttesen, egymást követő 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 mSv effektív dóziskorlátot. Az effektív dózis egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 mSv értéket.

Tekintet nélkül az effektív dózisra megszabott fenti korlátra, a szemlencsére vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 150 mSv. A bőrre - bármely 1 cm² területre átlagolva -, továbbá a végtagokra vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 500 mSv.

1.4. A terhes nőkre, szoptató anyákra és az anyatejet adó nőkre vonatkozó foglalkoztatási tilalmat külön jogszabály állapítja meg.

1.5. Ha a sugárveszélyes létesítmény üzemeltetése vagy ellenőrzése során - a baleset következményeinek elhárításával járó veszélyhelyzetet kivéve - különleges körülmények következtében nem kerülhető el az 1.3. pontban meghatározott dóziskorlátok túllépése, az engedélyes által megnevezett önkéntes személyek számára az esetekre egyedileg meghatározott besugárzási szintek figyelembevételével az OTH különleges sugárterhelést engedélyezhet. A különleges sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 50 mSv effektív dózist.

Különleges sugárterhelés időszakosan és csak a következő feltételek fennállása esetén engedélyezhető:

1.5.1. különleges sugárterhelést csak a IV. pont 1.2. alpontjában meghatározott, „A” besorolású személy kaphat;

1.5.2. a különleges sugárterhelés engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év, ugyanazon személyre nem ismételhető;

1.5.3. a munkáltatónak vagy engedélyesnek a különleges sugárterhelést előre indokolnia kell, ezt az érintett munkavállalóval közölni kell, továbbá a Sugáregészségügyi Decentrumnak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, valamint az OSSKI-nak be kell jelenteni;

1.5.4. a munkáltató köteles gondoskodni a különleges sugárterheléssel járó műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről, továbbá a kockázat mértékét köteles ismertetni az érintett munkavállalókkal; a különleges sugárterhelés ellenőrzésére külön dózismérőt is lehet igényelni;

1.5.5. a különleges sugárterhelés nem engedélyezhető fogamzóképes nőkre, tanulókra, illetve gyakornokokra;

1.5.6. a különleges sugárterhelést kapott személy ez ok alapján - beleegyezése nélkül - eredeti munkaköréből nem vonható ki és más munkakörbe nem helyezhető át.

1.6. Veszélyhelyzetben a baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 mSv effektív dózist. Az érintettek körén belül kivételt képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a sugárterhelés a 100 mSv effektív dózist, az életmentésben részt vevő személy sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg.

1.6.1. A munkáltató köteles gondoskodni az elhárítási műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről.

1.6.2. Az elhárításba fogamzóképes nő, tanuló, illetve gyakornok nem vonható be.

2. Munkavállalók radontól származó sugárterhelése

2.1. Ha a munkavállaló a munkavégzés következtében szükségszerűen radon okozta sugárterhelésnek van kitéve, a foglalkozási sugárterhelésre az 1.3. pontban megállapított dóziskorlátokat a radontól származó dózishányad figyelembevételével kell alkalmazni.

2.2. A 2.1. pontban meghatározott feltételektől eltérő körülmények között a természetes forrásoktól származó munkahelyi sugárterhelést szabályos körülmények mellett tartósan fennálló sugárterhelésnek kell tekinteni, amelyre a beavatkozásokkal szemben támasztott követelmények érvényesek. Az ilyen esetekre vonatkozó cselekvési szint 1000 Bq*m^-3 radon-koncentráció a levegőben, éves átlagban.

3. Tanulók, gyakornokok

3.1. A 18. életévüket betöltött tanulók, illetve gyakornokok oktatási célból származó, külső és belső összes sugárterhelésének korlátozására az 1.3. pontban meghatározott dóziskorlátokat kell alkalmazni.

A 16. életévüket betöltött, de 18 év alatti tanulók, illetve gyakornokok oktatásból származó összes sugárterhelésének évi effektív dóziskorlátja 6 mSv. Tekintet nélkül az effektív dózisra vonatkozó korlátra, a szemlencsére vonatkozó egyenérték dóziskorlát évi 50 mSv, a bőrre - bármely 1 cm² területre átlagolva - és a végtagokra vonatkozó egyenérték dóziskorlát évi 150 mSv.

3.2. A 3.1. pontban fel nem sorolt tanulók, illetve gyakornokok sugárterhelésének korlátozására a lakosság tagjaira vonatkozó évi effektív, illetve egyenérték dóziskorlátokat kell alkalmazni.

4. A lakosság tagjai

4.1. A lakosság tagjait érő sugárterhelés minden mesterséges forrásból származó, nem foglalkozási és nem orvosi eredetű sugárterhelés.

4.2. A lakosság tagjainak mesterséges forrásokból származó, külső és belső sugárterhelésének összege - az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem foglalkozásszerű betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelésen kívül - nem haladhatja meg az évi 1 mSv effektív dóziskorlátot.

Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan, az OTH ennél nagyobb effektív dóziskorlátot is engedélyezhet, feltéve, hogy a megnevezett évtől kezdődő 5 egymást követő év folyamán az átlagos egyéni sugárterhelés nem haladja meg az évi 1 mSv effektív dózist.

Tekintet nélkül az egésztestre vonatkozó évi effektív dkorlát évi 15 mSv, a bőrre vonatkozóan - bármely 1 cm² területre átlagolva - 50 mSv.

II. Dózismegszorítás

Annak érdekében, hogy egy adott tevékenységből származó, adott és ellenőrzés alatt tartott forrásból eredő foglalkozási vagy a lakosság tagjaira vonatkozó sugárterhelés az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintet jelentősen ne haladja meg, a forrásra vonatkozóan dózismegszorítást kell alkalmazni. Ennek - a dóziskorláton belüli - értékét (a munkavállalókra vonatkozóan tartományát, a lakosság egy csoportjának számára az effektív dózis évi felső határát) az adott forrásra, foglalkozási területre és lakossági csoportra vonatkozóan - a sugár-egészségügyi helyzet figyelembevételével - az OTH határozza meg.

III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek

1. E rendelet alkalmazása során, veszélyhelyzetben (rendkívüli esemény által kiváltott állapot vagy a rendkívüli eseményt követő, tartósan fennálló sugárterhelési körülmények) a lakosság tagjai sugárterhelésének növekedését elhárító vagy csökkentő intézkedéseknek a beavatkozási szintekhez (dózis), illetőleg a cselekvési szintekhez (aktivitás koncentráció) kell igazodniuk. Az intézkedések mértékének és végrehajtásának eldöntése során azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy a sugárzás okozta egészségkárosodás kellő mértékű csökkentése igazolja a beavatkozás során keletkező károkat és költségeket. A beavatkozás módját, méreteit és időtartamát a lehető legkedvezőbben kell megválasztani.

2. A veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szinteket az 1. számú függelék tartalmazza, az élelmiszerek és ivóvíz aktivitás-koncentrációira vonatkozó cselekvési szinteket külön jogszabály határozza meg.

3. Az atomenergia alkalmazójának felelősségi köréhez tartozó területen bekövetkező baleset elhárítására, illetve a következmények csökkentésére irányuló intézkedéseket - amennyiben azok az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladják - a munkahelyi baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A nukleáris és radioaktív anyagok vagy radioaktív hulladékok szállítása során bekövetkező rendkívüli esemény következményeinek az elhárítására, illetve csökkentésére irányuló intézkedéseket a külön jogszabályban előírt baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A BEIT-eket az MSSZ-ben vagy külön jogszabályban meghatározott időközönként felül kell vizsgálni, továbbá a végrehajtásba bevont személyekkel a teendőket gyakoroltatni kell.

4. A lakosság tagjai életének és egészségének védelme érdekében indokolt a sugárzási viszonyoknak megfelelő intézkedések foganatosítása, ha előre láthatóan a legfeljebb 2 nap alatti sugárterhelés előre jelzett, az egésztestben vagy a csontvelőben elnyelt dózisa meghaladja az 1 Gy szintet, vagy a szemlencsében elnyelt dózis a 2 Gy, vagy a bőrben vagy ivarmirigyekben a 3 Gy, vagy a pajzsmirigyben az 5 Gy, vagy a tüdőben a 6 Gy szintet.

5. A 4. pontban meghatározott értékeknél alacsonyabb dózisszintek mellett a beavatkozás csak akkor indokolt, ha az attól várható dóziscsökkenés (elkerülhető dózis) és a vele arányos, sugárzás okozta egészségkárosodás csökkenése elegendően nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a beavatkozással járó károkat és költségeket. Az 1. számú függelékben szereplő beavatkozási dózisszintek (elkerülhető dózisok) esetében az intézkedés általában indokolt és optimális. Alkalmazásuk során célszerű figyelembe venni a baleset vagy veszélyhelyzet súlyosságát, a foganatosítás lehetőségeit, a fennálló időjárási körülményeket, útviszonyokat, valamint a várható következményeket.

IV. A sugárterhelés ellenőrzése

1. Foglalkozási sugárterhelés

1.1. Az atomenergia alkalmazójának kötelessége a foglalkozási sugárterhelésnek a sugárzás forrása, a munkavégzés körülményei és az előírások szerinti ellenőrzése.

1.2. A sugárveszélyes munkahelyek munkavállalóit sugárterhelésük ellenőrzése szempontjából két osztályba kell sorolni. Az „A” besorolású munkavállalók azok, akiknél fennáll a lehetősége annak, hogy az évi effektív dózisa meghaladhatja a 6 mSv értéket, vagy az I. pont 1.3. alpontjában meghatározott szervdózis korlátok bármelyikének 3/10 részét. „B” osztályba kell sorolni minden egyéb munkavállalót.

1.3. Az engedélyes az 1.2. pont alapján sorolja osztályokba a munkavállalókat.

1.4. Az „A” besorolású munkavállalók külső forrásból eredő sugárterhelésének személyi dozimetriai ellenőrzése kötelező, és azt a 2. számú függelékben meghatározott előírások szerint kell végezni.

Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülésének lehetősége vagy ennek gyanúja esetén az érintett munkavállalók belső sugárterhelését ellenőrizni kell. Az ellenőrzés kötelezettségét a Sugáregészségügyi Decentrum állapítja meg. Az eredmények nyilvántartásának és jelentésének módját, illetve gyakoriságát az MSSZ-ben kell rögzíteni, és az ellenőrzés módját és eredményeit az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálatnak (OSSKI) kell megküldeni.

1.5. Olyan munkahelyen, amelynek jellegzetessége vagy elhelyezkedése alapján felmerül a gyanú arra, hogy a természetes sugárforrások jelenléte a munkahelyen vagy annak közvetlen környezetében a munkavállalók sugárterhelésének jelentős növekedéséhez vezet, a radon levegőben mért aktivitás-koncentrációjának, illetve a külső forrásokból származó környezeti dózisegyenérték teljesítménynek a meghatározását a munkáltató elvégezteti. Az ebben különösen érintett munkahelytípusokat és tevékenységet a 2. számú függelék tartalmazza.

1.6. Amennyiben a sugárzási szint mértéke indokolja, a természetes forrásokból származó fokozott sugárterheléssel járó munkahelyeken (2. számú függelék) az OTH elrendeli az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározza annak módját.

1.7. Olyan létesítményekben, ahol béta- és neutronsugárzásból eredő sugárhatás léphet fel, az érintett munkavállalóknak ebből származó sugárterhelése rendszeres ellenőrzésének kötelezettségét a megyei intézet állapítja meg.

1.8. Engedélyezett különleges sugárterhelésben, sugárbaleset következményeinek elhárításában (veszélyhelyzet) érintett, illetve az ebből eredő, tartósan érvényesülő sugárterhelésnek kitett személyeket személyi dozimetriai ellenőrzés alá kell vonni.

2. A lakosság sugárterhelése

2.1. A lakosság kijelölt vonatkoztatási csoportjában az OTH által előírt gyakorisággal meg kell határozni a sugárterhelés mértékét.