MT 200.§ - 209.§

200. §

BH1999. 38. A keresetlevél előterjesztését nem lehet elkésettnek tekinteni, ha a munkáltató a törvényben előírt határidőn túl benyújtott egyeztetési kérelmet elfogadja, és az előterjesztett igény érdemi egyeztetésébe bocsátkozik [1992. évi XXII. törvény 200. § (2) bek.].

BH1998. 54. A rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyvének - külön jogszabályban megjelölt - egyes rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell [1971. évi 10. tvr. 48. § (3) bek., 11/1992. (VIII. 3.) BM r. 1. § (1) bek., 1992. évi XXII. törvény 194-202. §].

BH1997. 307. Ha a felszámolás alatt álló munkáltató a korábban bírói ítélettel megállapított kártérítési járadékfizetési kötelezettségének összegét - a megváltozott körülményekre tekintettel - módosítani akarja, e tárgyban neki kell pert kezdeményeznie [1992. évi XXII. tv. 184. §, 199. § (2)-(3), (5) bek., 200. § (1) bek., 201. §, 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) 4. § (4) bek., 17. § (4) bek.].

BH1996. 618. Az egyeztetés kezdeményezése lehetőségére történő munkáltatói figyelmeztetés hiánya alapot szolgáltat a munkavállaló késedelme kimentésére, és pótolja a késedelem bíróság előtti kimentésének kötelezettségét [1992. évi XXII. törvény 6. § (3) bek., 200. § (2) bek.].

BH1996. 288. Ha a közalkalmazott (munkavállaló) az általa sérelmezett intézkedés ellen a jogszabályban előírt határidőn túl terjeszti elő az egyeztetésre irányuló kérelmét a munkáltatójánál, és e kérelmét a munkáltatója az egyeztetés megtartásával elfogadja, a bíróság elkésettség miatt nem utasíthatja el a keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül, miután maga a munkáltató tekintette a mulasztását - annak elfogadásával - kimentettnek [1992. évi XXII. törvény 200. § (1)-(2) bek. 202. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont].

E paragrafust az 1999. évi LVI. törvény helyezte hatályon kívül. A Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályainak módosításával párhuzamosan 1999. augusztus 17-től hatályon kívül helyezésre került a Munka tv. 199. § (5) bekezdése is.

A Pp. bevezette a bíróság előtti tárgyalást megelőzően lefolytatandó egyeztetést, ezért a Munka tv. szerinti pert megelőző egyeztetési kötelezettség fenntartása az egyeztetés megkettőzéséhez vezetett volna. Ennek elkerülése érdekében hatályon kívül helyezésre került a kereset megindítását megelőző kötelező egyeztetésre vonatkozó szabály.

A hatályon kívül helyezett 200. § a kötelező egyeztetés kezdeményezésére nyitva álló határidőt, valamint e határidő elmulasztásának kimentésére vonatkozó szabályokat tartalmazta.

201. § A kollektív szerződésben, illetve a felek megállapodásában meghatározott békéltetés (199/A. §) eredménytelenségének megállapítását követően - a 202. §-ban foglalt kivétellel - az elévülési időn belül lehet bírósághoz fordulni. A keresetnek az intézkedés végrehajtására - a 23. §, a 67. §, illetve a 202. § (1) bekezdésének d)-f) pontját kivéve - halasztó hatálya nincs.

BH2001. 85. A rendes felmondással kapcsolatos anyagi igényeknek az elévülési időn belül történő érvényesíthetőségét nem zárja ki, ha a munkavállaló egyébként nem kívánta a felmondást jogorvoslati úton megtámadni [Mt. 7. § (1) bek., 11. § (1) bek., 97. § (2) bek., 164. § (1) bek., 201. §]

BH1995. 496. Ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalót az őt érintő intézkedésében a jogorvoslat kezdeményezésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről, vele szemben nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyvében meghatározott határidők elmulasztásának a jogkövetkezményei. Ehhez képest az általa sérelmezett intézkedés ellen az elévülési időn belül nyújthatja be a keresetlevelét a munkaügyi bírósághoz [1992. évi XXII. törvény 6. § (3) bek., 202. § (1) bek., 201. §].

A felek közötti kötelező egyeztetés megszűnt, de megmaradt az a szabály, hogy a felek a munkaügyi jogvita esetére békéltető személyt jelölhetnek ki.

A kollektív szerződésben, illetve a felek megállapodásában meghatározott békéltetés eredménytelenségének megállapítását követően a három éves elévülési időn belül lehet bírósághoz fordulni.

Általánosságban a kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya az intézkedés végrehajtására, kivéve az alábbi eseteket:

- a szakszervezeti kifogás,

- a munkáltatónak az üzemi tanács jogait sértő intézkedése,

- a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmények,

- a fizetési felszólítással, illetve a kártérítésre, a leltárhiány megtérítésére kötelező határozattal kapcsolatos ügyek esetében.

A felsorolt ügyekben a munkáltatói intézkedést a jogerős bírósági döntésig nem lehet végrehajtani.

BH2001. 85. - rendes felmondással kapcsolatos anyagi igények elévülési ideje

BH1997. 307. - a kártérítési járadékfizetési kötelezettség megváltoztatása miatti per megindítására a munkáltató is jogosult

BH1995. 496. - a jogorvoslatról való tájékoztatás elmaradásának következménye

202. § (1) A keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni:

a) a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerződés-módosítással;

b) a munkaviszony megszüntetésével, ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is;

c) a rendkívüli felmondással;

d) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel (109. §);

e) a fizetési felszólítással (162. §), illetve a kártérítésre - ideértve a leltárhiány megtérítésére - kötelező határozattal [173. § (2) bekezdés] kapcsolatban.

(2) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

EBH2006. 1445. I. A közalkalmazott a rendkívüli lemondására alapított anyagi igényeit a 30 napos keresetindítási határidőn belül érvényesítheti [1992. évi XXII. törvény 202. § (1) bek. c) pont; 1992. évi XXXIII. törvény 86. §].

EBH1999. 58. Az Mt. 202. §-ának (1) bekezdésében megállapított keresetindítási határidő olyan eljárásjogi határidő, amelynek elmulasztását nem lehet megállapítani, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján postára adták.

BH2001. 90. Jogellenesnek minősül a törvényben meghatározott követelményeknek meg nem felelő felmentés. Az érvényességi kelléknek nem tekinthető körülmények nem jogszabályszerű megjelölése azonban a felmentést nem teszi jogellenessé, hanem a felmentés tartalmának módosításához, illetve a törvénynek megfelelő kiigazításához vezethet [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (1) bek. d) és e) pont, Mt. 202. §, Pp. 161. § (1) bek.].

BH1999. 334. A jogszabály az egyeztetés eredménytelensége megállapításától számított 15 napon belül teszi lehetővé a keresetlevél előterjesztését. A perindítási határidő tekintetében azonban nem a keresetlevél postára adása időpontjának, hanem a munkaügyi jogvitát megindító beadvány munkaügyi bírósághoz érkezése időpontjának van jelentősége, miután az adott esetben nem perbeli cselekmény teljesítési határidejének betartásáról van szó [1992. évi XXII. törvény 202. § (1) bek., 12. § (5) bek., Pp. 105. § (4) bek., 130. § (1) bek. h) pont].

BH1999. 139. II. Nem vonható az anyagi jogi határidő körébe a munkaügyi jogvitát a bíróság előtt megindító keresetlevél. A Munka Törvénykönyvében meghatározott keresetindítási határidő csak az egyeztetési eljárással indult munkaügyi vita részeként, azzal egységben és annak függvényében vizsgálható. Ebben az esetben a kereset benyújtása eljárási cselekménynek minősül, ezét ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, a határidő elmulasztásának következményei nem alkalmazhatók [1992. évi XXII. törvény 202. § (1) bek., Pp. 105. § (4) bek.].

BH1998. 507. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást elmulasztja, és a felek egyeztetése emiatt marad el, a keresetlevél előterjesztésének határidejére vonatkozó korlátozás nem érvényesül. Ilyen esetben a kereset a hároméves általános elévülési időn belül bármikor, az érvényesíthető jogok korlátozása nélkül benyújtható [1992. évi XXII. törvény 6. § (3) és (4) bek., 11. § (1) bek., 100. § (4) és (5) bek., 202. § (1) és (2) bek.].

BH1997. 49. A törvény a munkavállaló jogorvoslati igényét csak akkor zárja ki, illetve korlátozza, ha azt az abban megállapított határidőn túl érvényesíti [1992. évi XXII. törvény 100. § (1) bek., 202. § (2) bek.].

BH1996. 622. Ha a munkavállaló az egyébként jogellenes felmondást tudomásul vette, és kifejezett nyilatkozata szerint ennek ellenére nem kérte a munkaviszonya helyreállítását, helytálló a bíróságnak az az álláspontja, hogy a felek kölcsönös akarata a munkaviszony felszámolására irányult [1992. évi XXII. törvény 202. § (2) bek.].

BH1996. 402. Az egyetértésre vonatkozó tájékoztatás hiányát akként kell értékelni, hogy a munkáltató elfogadja az egyeztetés kezdeményezésének a törvényben előírt határideje elmulasztását. Ez önmagában pótolja a bíróság előtti kimentés kötelezettségét [1992. évi XXII. tv. (Mt.), 199. § (1) bek., 200. (2) bek., 202. § (2) bek., 6. § (3) bek., Pp. 106. §].

A Munka tv. 202. §-ban meghatározott esetekben nem az általános három éves elévülési időn belül, hanem az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet előterjeszteni.

A keresetlevél benyújtásának 30 napos határideje szempontjából a gyakorlatban nem volt egyértelmű és eltérő bírósági ítéletek is születtek tekintetben, hogy elegendő-e, ha a keresetlevelet a 30. napon postára adják, vagy annak a 30. napon meg kell érkeznie a bírósághoz (ez utóbbi értelmezés szerint ítélkezett a Legfelsőbb Bíróság pl. a BH1999. 334. ügyben).

A 2003. július 1-jétől hatályos új rendelkezés már egyértelmű választ ad a fentiekre, mivel kimondja, hogy megtartottnak kell tekinteni a keresetlevél beadására rendelkezésre álló 30 napos határidőt akkor, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél e határidőt elmulasztja, akkor igazolással élhet.

A keresetlevél alapján a munkaügyi bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő megérkezésétől számított 15 napon belül kell kitűzni, de például a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. Az eljárás a bíróság előtti egyeztetéssel kezdődik, és ha ez eredménytelen, akkor kerül sor azonnal a tárgyalásra.

A munkaviszonyból származó perekben az érintetteket tárgyi költségmentesség illeti meg.

A munkaviszonyból származó igények érvényesítése során is lehetőség van arra, hogy a fél kizárólag pénzkövetelésre alapított igényét fizetési meghagyás útján érvényesítse, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezésével, fennállásával, vagy megszűnésével kapcsolatos.

BH1997. 49. - a törvény a munkavállaló jogorvoslati igényét csak akkor zárja ki, illetve korlátozza, ha azt az abban megállapított határidőn túl érvényesíti

BH1996. 622. - jogellenes felmondást tudomásulvételének jogkövetkezménye

Kapcsolódó jogszabályok:

- 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

203. § (1) E törvény 1992. július 1-jén lép hatályba.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy

a) a bedolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, illetve

c) e törvény hatálybalépése miatt szükséges jogszabálymódosításokról, illetve hatályon kívül helyezésről rendelkezzen,

d) a munkaerő-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait rendeletben meghatározza, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő,

e) a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazására, foglalkoztatására és a szociális foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat megállapítsa,

f) gyermeke születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj állami költségvetés terhére történő folyósítási szabályait megállapítsa.

(3)

(4) E törvény 72. §-ának (7) bekezdésében meghatározott tevékenységek tekintetében felhatalmazást kap

a) a kultúráért felelős miniszter a művészeti,

b) a sportpolitikáért felelős miniszter a sport-,

c) a kereskedelemért felelős miniszter a modell- és hirdetési jellegű munkák körének meghatározására.

BH1996. 669. A gazdasági társaság ügyvezetői munkakörére létesített munkaviszonyt a visszahívás megszünteti. Ha a visszahívás nem tartalmazta annak indokait, vagy az indokok nem feleltek meg a törvény rendelkezéseinek, azt a vagyoni jogkövetkezmények szempontjából jogellenesnek kell tekinteni, és a munkavállalót - a kellő gondosság mellett megkereshetett összeg levonásával - megilleti a határozott időre járó munkabére [Gt. 30. §, 1967. évi II. tv. 28. §, Mt. V. 29. §].

BH1996. 562. A munkáltató kártérítési felelősségét nem a működési területe, hanem a működési körébe tartozó vagy az azon kívül eső ok, továbbá az objektív elháríthatatlanság dönti el (1967. évi II. tv. 62. §, MK 29. sz. ).

BH1996. 560. A választott szakszervezeti tisztségviselőt a munkajogi védelem már a megválasztása időpontjában megilleti, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb került sor. A nyilvántartásba vételnek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével (1967. évi II. tv. 16. §).

BH1995. 740. A munkáltató a munkavállaló üzemi balesete esetén a törvényen alapuló felelőssége alól akkor mentesül, ha a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Utóbbi esetben a felelősség alóli mentesülés alapjául a munkavállaló olyan magatartása szolgálhat, amely a károsodásnak kizárólagos és egyúttal elháríthatatlan oka volt [1967. évi II. tv. 62. § (1) és (2) bek. (régi Mt.)].

BH1994. 289. I. A végkielégítés mértéke legalább 20 év munkaviszonyban töltött idő esetén 5 havi átlagkereset összege. Ez a mérték 3 havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg [1967. évi II. tv. 27/A. § (4) bek. e) pont, (5) bek. ].

BH1993. 771. A munkaviszony fennmarad, ha a munkáltató nem szűnt meg, az általa létrehozott gazdasági szervezetben azonban a munkavállaló foglalkoztatása változatlan feltételek mellett folytatódik. Ehhez képest a munkaviszony annál az új munkáltatónál tart folyamatosan tovább, amely őt - a korábbi munkáltatóval kötött munkaszerződés szerint - foglalkoztatta, és felmondás esetén végkielégítés illeti meg [1991. évi XLVIII. tv. 2. §, 1967. évi II. tv. 27/A. § (4) bek., MK 154. sz.).

BH1993. 709. Ha a munkáltató nem szűnt meg, és a munkavállaló foglalkoztatása egyébként változatlan feltételek mellett tovább folytatódik, a munkaviszony fennmarad, és azzal a munkáltatóval tart folyamatosan tovább, amely - a korábbi munkáltatóval történt megállapodás alapján - a foglalkoztatást a korábbi munkáltató helyében tovább végzi. A munkavállalót ennek figyelembevételével illeti meg a jogszabályban meghatározott végkielégítés (1991. évi XLVIII. tv. 2. §, MK 154. sz.)

BH1993. 708. Üzemnek (üzemrésznek) a munkavállalókkal együttesen történt, megállapodáson alapuló tényleges átvétele esetén az új munkáltató a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek szempontjából a korábbi munkáltatónak - egyetemes jogutódlás hiányában is - különös jogutódja. A munkaviszonyt tehát a munkáltató személyében bekövetkezett különös jogutódlás nem érinti. Erre figyelemmel a dolgozót a jogszabályban előírt végkielégítés illeti meg a munkaviszonyának felmondással történő megszűntetése esetén (1991. évi XLVIII. tv. 2. §).

BH1993. 470. II. Ha a jogutódlás nem állapítható meg, a bizonyítási eljárást arra nézve is le kell folytatni, hogy a kollektív szerződés szabályozta-e a végkielégítésre való jogosultságot [1991. évi XLVIII. tv, Mt. 25. § (3) bek., 27/A. § (1) és (2) bek., MK 147. sz.].

BH1993. 398. A munkáltatónak jogutódlással történő megszűnése (megváltozása) nem vezet a munkaviszony megszűnéséhez, az a jogutód munkáltató és a munkavállaló között változatlanul fennáll. Ehhez képest a munkavállaló munkaviszonyban töltött idejét a végkielégítés szempontjából együttesen kell számítani [1991. évi XLVIII. tv. ].

Jelen szakasz rendelkezik a Munka tv. 1992. július 1-jei hatályba lépéséről, továbbá a Kormány részére ad felhatalmazást arra, hogy például: a bedolgozók foglalkoztatására [24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet], az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra (1997. évi LXXIV. tv.), a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenység feltételeire [118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet] vonatkozó részletes szabályokat megalkossa. Felhatalmazást tartalmaz továbbá, hogy a 15. év alatt foglalkoztatható tanköteles fiatal munkavállalók körét a (4) bekezdésben meghatározott miniszterek határozzák meg. Eddig az ifjúsági és sportminiszter élt e jogkörével [7/2001. (X. 4.) ISM rendelet]. Az új Munka tv. hatályba lépése számos korábbi jogszabály hatályon kívül helyezését tette szükségessé, melyek körét a (3) bekezdés tartalmazza.

Munka tv. 204. § - 206. §-ához:

E szakaszokat az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény, 2007. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

BH1995. 548. - 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság

BH1995. 67. - közalkalmazott jubileumi jutalma

BH1993. 586. - munkaviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) a nyilatkozat megtételekor hatályos jogszabály alapján kell elbírálni.

204-206. §

BH2001. 594. Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének kártérítési felelőssége a polgári jog általános szabályai szerint áll fenn. Ennek megfelelően akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatóság a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott, a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott fokozott gondosságot jelenti [Ptk. 339. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. §, 32. § (1) bek., 44. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 205. § (1) bek., 48/1979. (XII. 1.) Mt. r. 86. § (2) bek., Pp. 164. §].

BH1998. 251. A közalkalmazott jubileumi jutalom kifizetésére irányuló igénye jogszerűségének megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a törvény kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 87. § (2) és (3) bek., 1992. évi XXII. törvény 205. § (1) bek., 209. § (1) bek.].

BH1997. 360. A felszámolási eljárás keretében érvényesített, a munkavállalót ért üzemi baleset után járó kártérítés számításánál a felmondás esetén jogszabály szerint fizetendő végkielégítés összege a kárt csökkentő tényezőként nem vehető figyelembe [1967. évi II. tv. 62. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 95. §, 205. § (1) bek., 26/1980. (XII. 20.) MüM r. 9. §, 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) 30. § (1) bek. a)-c) pont, 31. § (1) bek.].

BH1996. 342. A munkáltató a közlést követően nem vonhatja vissza a már kitűzött és a munkavállalóval közölt olyan prémiumfeladatot, amelynek a teljesítését a munkavállaló már megkezdte [1967. évi II. tv. 46. § (2) bek., 48/1979. (XII. 1.) MT r. 62. § (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek., Legf. Bír. M. törv. I. 10.321/1982. sz.].

BH1995. 548. II. A 30 éves jogviszony alapján csak 1992. július 1-jét követően nyílik meg az igény érvényesítésének lehetősége a jubileumi jutalomra, minthogy a jogszabály nem tartalmaz visszaható hatályú rendelkezéseket [1992. évi XXXIII. tv. 78. § (1) bek., 86. §, 87. § (1) bek., 1992. évi XXII. törvény 205. § (1) bek.].

BH1995. 67. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek (Kjt.) a jubileumi jutalom kifizetésére, illetőleg annak mértékére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható az olyan munkavállaló esetében, akinek a munkaviszonyát még e törvény hatálybalépését megelőzően szüntették meg felmondással, és a felmondási ideje teljes tartamára felmentették a munkavégzés kötelezettsége alól, függetlenül attól, hogy őt a munkaviszonya megszűnésének időpontjában az időközben hatályba lépett Kjt. szerint már közalkalmazottnak kell tekinteni [48/1979. (XII. 1.) MT r. (Mt. V.) 28. §, 63. § (1) és (2) bek., 1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek.].

BH1994. 514. A baleset folytán elhalt munkavállaló jövedelmét a hozzátartozó kártérítési igénye szempontjából nemcsak a munkabére, hanem a külföldi megélhetését is szolgált valutaellátmányból megtakarított valutarész figyelembevételével kell számításba venni [1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek., 26/1980. (XII. 20.) MüM r. 7. § (1) bek. ].

BH1994. 401. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyértelműen határozta meg azokat a Munka Törvénykönyvében szereplő rendelkezéseket, amelyek a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatók. Ehhez képest a munkaviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos jog alapján kell elbírálni [1992. évi XXXIII. tv. 86. §, 1992. évi XXII. tv. 205. § (2) bek.].

BH1994. 56. A közalkalmazottak jogállását rendező törvényben meghatározott, munkaviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalom kifizetésére csak 1992. július 1-jét követően nyilik meg az igény érvényesítésének lehetősége, minthogy a jogszabály nem tartalmaz visszaható hatályú rendelkezéseket [1992. évi XXXIII. tv. 78. § (I) bek., 86. §, 87. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek.].

BH1993. 586. II. A munkaviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) a nyilatkozat megtételekor hatályos jogszabály alapján kell elbírálni (1992. évi XXII. tv. 205. §).

BH1993. 333. II. Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a jogosultat ennek alapján megillető követelés összege tekintetében a jogvita elkülöníthető, a bíróságnak a jog fennállását közbenső ítélettel és nem részítélettel kell eldöntenie [1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek., Pp. 213. § (3) bek., 233. § (1) bek., 349 §].

BH1993. 651. Egy korábbi fegyelmi határozat elbírálása kapcsán a rendkívüli felmondás szabályainak megfelelő alkalmazása esetén a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a fegyelmi határozatban megjelölt magatartás alapul szolgálhatott volna-e a rendkívüli felmondás gyakorlására [1992. évi XXII. tv. 206. § (2) bek., 96. § (1) bek. a), b) pont].

BH1993. 397. Ha a korábban kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetést tartalmazó fegyelmi határozatot - amelyre vonatkozó keresetet a Munka Törvénykönyvéről szóló, 1992. július 1-jén hatályba lépett törvény alapján már a rendkívüli felmondás szabályai szerint kellett elbírálni - a bíróság annak jogellenessége miatt hatályon kívül helyezte, és a munkavállaló ennek ellenére nem kérte az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, őt a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés illeti meg [1992. évi XXII. tv. 100. § (4) bek., 206. § (2) bek.].

BH1993. 128. II. A per tárgyalásának téves felfüggesztése a munkavállaló ellen indított büntetőeljárás jogerős befejezéséig (Pp. 152. §).

207. § E törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésre, illetve megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a megkötéskori, illetve a tanulmányok megkezdésekor hatályos jogot kell alkalmazni.

A korábbi Munka tv. alapján is volt lehetőség tanulmányi szerződés megkötésére. Ezért az ezzel kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza e szakasz.

208. § (1) E törvény rendelkezései nem érintik a hatálybalépése előtt kiadott jogszabály munkaidőre vonatkozó rendelkezését, ha az heti negyven óránál rövidebb törvényes munkaidőt állapított meg.

(2) Ahol jogszabály törvényes munkaidőt említ, azon teljes munkaidőt kell érteni.

Az új Munka tv. napi 8 óra munkaidőt állapított meg, míg a korábbi Munka tv. heti 42 (44) órát. Emellett a régi és az új szabályok alapján is lehetőség volt arra, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály ettől rövidebb teljes munkaidőt írjon elő. Tekintettel arra, hogy ha a korábbi szabályok alapján a dolgozó törvényes munkaideje heti negyven óránál rövidebb időtartamban került rögzítésre, akkor az nem ellentétes az új Munka tv. napi 8 órára (mely heti 40 óra munkaidőnek felel meg) vonatkozó előírásával.

209. § (1) Ha a munkavállaló munkaviszonya e törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, mindaddig míg munkaviszonyát nem szünteti meg - 95. § alkalmazását kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.

(2)

A korábbi Munka tv. ismerte az áthelyezés jogintézményét. Jelenleg a Munka tv. nem, de számos más jogszabály pl. a Ktv, Kjt. rendszerében az áthelyezés lehetősége fennmaradt.

Az új Munka tv.- e szabályokat nem vette át, de a 209. § alapján, az 1992. július 1-je előtt áthelyezéssel létesített jogviszonyokat (ha az új Munka tv. hatályba lépése óta ugyanazon munkáltatónál jelenleg is fennáll a munkaviszony) úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. Az áthelyezéssel létesült munkaviszonyok időtartamának fentiek szerinti összeszámítása irányadó pl. a felmondási idő meghatározása esetén, de a végkielégítés mértékének meghatározásakor nem.

BH1998. 251. - közalkalmazott jubileumi jutalmánál figyelembe vehető időtartamok