50. § (1) A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.

(2) A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról.

A Munka tv. a jelöltállítás jogát nem korlátozza. Mint láttuk önálló jelöltet állíthat a szakszervezet, a választásra jogosult munkavállalók 10%-a, vagy legalább 50 választásra jogosult munkavállaló. Így előfordulhat, hogy egy személy több jelöltet is ajánl, illetve jelölt lehet valaki például - egy 150 fős telephely esetében - akár 15 munkavállaló, vagy 50 munkavállaló ajánlása alapján is. A jelölést a támogató munkavállalóknak alá kell írniuk és eljuttatni a választási bizottsághoz.

A választási bizottság feladata a megküldött jelölések alapján, - ha a jelölést tartalmazó iraton nem szerepel - a jelöltek nyilatkoztatása a jelölés elfogadása felől. Ezt követően azt is meg kell vizsgálnia, hogy a jelöltállítás érvényes volt-e, azaz legalább annyi jelöltnek kell lenni, ahány tagot az üzemi tanácsba választani kell. Ha nincs elegendő jelölt, akkor a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani, ügyelve arra, hogy a választást egyébként a tervezett időpontban meg lehessen tartani.

A jelöltállítás érvényességének megállapítása után gondoskodnia kell a szavazólapok előállításáról, amelyen a szakszervezet jelöltjének neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni, hisz a későbbiekben ez alapján állapítható meg az adott szakszervezet reprezentativitása, kollektív szerződéskötési jogosultsága.

A szavazás technikai lebonyolításához létre kell hozni a szavazatszedő bizottságot, akiknek a választás alatti jogosultságait célszerű előre szabályozni. Rendelkezésükre kell bocsátani a szavazásra jogosultak listáját, hogy ellenőrizni tudják a szavazók személyazonosságát, illetve nyomon követhessék, kik adták már le szavazatukat. Amennyiben megoldható, javasolt, hogy a szavazatszedő bizottság munkájában (garanciaként) a választási bizottság egy tagja is részt vegyen.

51. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.

(2) A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni.

(3) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem az 50. § (1) bekezdése szerinti szavazólapon adták le;

b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le;

c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.

(4) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 45. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

(5) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 45. § (1) bekezdése által meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben előírt mértéket. Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

(6) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak.

(7) Ha az 51/A. § (2)-(3) bekezdése szerint megismételt választást, továbbá, ha az eredménytelen választás miatt új választást tartanak, akkor a (6) bekezdéstől eltérően a póttagsághoz szükséges, az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát e választáson kell a jelöltnek megszereznie.

A választási bizottságnak a munkáltató közreműködésével kell megteremtenie a titkos és közvetlen választás körülményeit.

A közvetlenség azt jelenti, hogy a választók csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, más személy még meghatalmazás alapján sem szavazhat a távollévők helyett.

A titkos szavazás azt jelenti, hogy a szavazás szavazólapon történik, melyet lezárt urnákba kell leadni (és nem nyílt, ahol például kézfelemeléssel történik a voksolás, vagy e-mail-en keresztül) és ügyelni kell arra, hogy ne tudják beazonosítani, ki, milyen szavazatot adott le.

A szavazólapon a választani kívánt személy neve mellé egyértelmű jelet kell rakni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a szavazólapon adták le, ha a jelölés módja miatt nem állapítható meg kire adták le a szavazatot (pl. áthúzták a nevet, vagy senkire nem tettek jelölést). Érdemes ezért a szavazólapot úgy elkészíttetni, hogy a jelölést is megkönnyítse (név mellé kör, amibe lehet tenni a jelölést). Érvénytelen továbbá a szavazat, ha több személyt jelöltek, mint amennyit egyébként az adott üzemi tanácsba megválasztani lehet.

Az üzemi tanács megválasztott tagjának azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezte. Ha több jelölt szerezte meg a tagsághoz szükséges mértéket, mint amennyi tagja lehet az üzemi tanácsnak, akkor a leadatott szavazatok száma, illetve szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál (önálló részlegnél) fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni a tagság elnyeréséhez.

Eredménytelen a választás, ha nem sikerült a fenti szavazatszámok és szavazatarányok elérésével az üzemi tanács összes tagját megválasztani. Azok a jelöltek, akik elérték a szükséges mértéket, azok az üzemi tanács tagjai lesznek, a még üres helyekre új választást kell kiírni. Ha egyes jelöltek nem kapták meg a szükséges mértéket, akkor tehát nem az egész üzemi tanácsot kell újraválasztani, hanem csak a fennmaradó helyekre kell 30 napon belül új választást tartani. A 30 napon belül tartandó új választásra a választást megelőző 15 napig új jelölteket is lehet állítani.

Az üzemi tanács tevékenységének folyamatos ellátása érdekében bevezetésre került a póttagság intézménye. Póttagok azok a személyek lesznek, akik az érvényes szavazatok 20%-át megszerezték. Kiemeljük, hogy üzemi megbízott esetében e szabályok nem érvényesülnek (pót üzemi megbízottat nem lehet választani). Ha a választás érvénytelensége, vagy eredménytelensége miatt új választást tartanak, akkor az üzemi tanács póttagjának az tekinthető, aki ezen az új választáson megszerzi az érvényes szavazatok legalább 20%-át.

A választás lebonyolításával kapcsolatban szabályok kialakításában segítséget jelenthet a Választási eljárásról szóló törvény, de rendelkezéseit az üzemi tanács választása esetén nem kell alkalmazni, arra a Munka tv. jelen szakaszai az irányadóak.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1997. évi C. törvény - a választási eljárásról

51/A. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

a) keresőképtelen beteg,

b) szülési vagy a 138-140. §-ban meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van,

c) sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá

d) egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van,

feltéve, hogy a választáson nem vett részt.

(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.

(3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérően - akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.

Az előző szakasz a választás eredménytelenségét részletezi (mely akkor állapítható meg, ha nem sikerült az üzemi tanács valamennyi tagját megválasztani), jelen paragrafus a választás érvényességét. Természetesen először a választás érvényességét kell megállapítani, utána kerülhet sor az eredményesség megállapítására.

A választás akkor érvényes, ha azon a választársa jogosultak 50%-a+1 fő részt vett. A részvételi arány megállapításakor nem kell figyelembe venni, az ún. tartósan távollévőket, akiknek a törvényben felsorolt okok, körülmények miatt munkaviszonyuk szünetel, illetve ténylegesen nem végzenek munkát az adott szervezeti egységnél. Ha azonban a keresőképtelen állapot, a fizetés nélküli szabadság, a szolgálatteljesítési kötelezettség, vagy a kiküldetés ellenére a választásra jogosult munkavállaló mégis elmegy szavazni, erre lehetősége van. Ebben az esetben viszont a részvételi arány meglétének vizsgálatakor e személyeket is hozzá kell számítani a választásra jogosultakhoz.

Amennyiben a választás az alacsony részvétel miatt nem volt érvényes, akkor az érvénytelen választást követő 30 nap és 90 nap közötti időtartamban új választást kell tartani.

A megismételt választás esetén a törvény már nem követel meg olyan magas részvételt az érvényességhez, hanem elegendő, ha a választásra jogosultak egyharmada részt vesz a választáson. Az üzemi tanácsi tagság megszerzésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az első választáskor, a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át kell megszerezni. A megismételt választás során létrejött üzemi tanács megbízatása két évre szól.

Ha a megismételt választáson sem sikerült a választás érvényességéhez szükséges minimális részvételi arányt elérni, akkor a megismételt választástól számított egy év múlva kell újabb üzemi tanácsi választást tartani.

52. § (1) A munkáltatónál a szavazóurnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után, azonos helyen és időpontban bonthatók fel.

(2) A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzéteszi a választás eredményét, továbbá erről tájékoztatja a munkáltatót is.

A választási bizottság egyik fontos feladata, hogy több helységben, vagy több telephelyen történt szavazás esetén a választás befejezése után gondoskodjék a lezárt szavazóurnák egy helyre történő szállításáról, azok megfelelő tárolásáról, és ha valamennyi beérkezett, akkor azok felbontásának jogszerű körülményeiről.

A választás érvényességéről, a szükséges részvételi arány (50% + 1 fő) meglétéről már ekkor információval rendelkezik a választási bizottság, hiszen a választás során a választásra jogosultak jegyzéke és az átadott szavazólapok alapján ez megállapítható.

A szavazóurnák felbontása után kerülhet sor a leadott szavazatok megszámolására, melynek - ha csak a szavazólapot el nem vitte a választó - egyeznie kell a választáson megjelent, szavazólapot átvett, ténylegesen szavazó munkavállalók számával.

Ezek után kerülhet sor annak megállapítására, hogy mennyi a leadott érvényes, illetve érvénytelennek tekintendő szavazólapon száma. Az érvényesen leadott szavaztok alapján a bizottság megállapítja, hogy melyik jelölt hány szavazatot kapott, az a leadott szavazatok hány százalékának felel meg. Ennek alapján tudja megállapítani a választás eredményét, hogy ki lett az üzemi tanács új tagja, megválasztásra került-e az üzemi megbízott, kell-e a fennmaradó helyekre újabb választást kiírni, vagy a választást megismételni.

A választási bizottság kötelezettsége a választási jegyzőkönyvben foglaltak alapján a választás eredményének megállapítása, melyről az érintetteket, a munkavállalókat, a munkáltatót is tájékoztatnia kell.

53. § (1) A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen:

a) a szavazóurnák felbontásának körülményeit,

b) a választás helyét és időpontját,

c) az 51/A. § (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát,

d) a szavazáson résztvevők számát,

e) az összes leadott szavazatok számát,

f) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,

g) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

h) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,

i) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést.

(2) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig az üzemi tanács őrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartama a következő üzemi tanács megválasztásáig tart.

(3) A Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségekkel egyetértésben rendeletben határozza meg az üzemi tanács választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása érdekében az ágazati (szakágazati), területi és országos szavazatösszesítés módját és rendjét.

Az üzemi tanács legitimitása szempontjából döntő jelentőségű a választás tisztasága, ezért a Munka tv. részletesen szabályozza a jegyzőkönyv tartalmi elemeit, és az időtartam megjelölésével előírja megőrzésének kötelezettségét.

Lényeges, hogy a jegyzőkönyvben a tényadatokon (pl. szavazásra jogosultak száma, az egyes jelöltekre leadott szavazatok száma) túl rögzíteni kell a szavazóurnák felbontásának a körülményeit is, amelybe beletartozhat például, hogy hány urnába adták le voksaikat a választók, valamennyi urna sértetlenül érkezett-e meg a választási bizottsághoz felbontásra, azonos időpontban, mikor kerültek felbontásra, kik voltak ekkor jelen a választási bizottság, illetve a szavazatszedő bizottság tagjai közül, minden urnában megtalálható volt-e az ún. ellenőrző szelvény stb.

A jegyzőkönyv törvényben felsorolt kötelező tartalmi elemein kívül más fontos választással kapcsolatos adatot, tényt is lehet a jegyzőkönyvben rögzíteni. A választással összefüggő vitás ügyek súlya természetesen nagyon eltérő lehet, de a későbbi vitás kérdések, esetleg a választás érvényességének megkérdőjelezése érdekében célszerű valamennyi esetet és az azzal kapcsolatban hozott döntést a jegyzőkönyvbe foglalni.

A választás érvényességi kelléke a jegyzőkönyv megléte, a jelen szakaszban előírt valamennyi jegyzőkönyvi adat jegyzőkönyvben történő rögzítése és az, hogy a választási bizottság minden tagja a jegyzőkönyvet aláírja.

A választási bizottság feladata arról gondoskodni, hogy a jegyzőkönyvet a munkáltatónál szokásos módon közzétegyék, hogy azt valamennyi munkavállaló megismerhesse.

A létrehozott üzemi tanács legitimitását a jegyzőkönyvben foglalt adatok bizonyítják, ezért saját érdeke és a törvény által előírt kötelezettsége is, hogy azokat megbízatásának megszűnéséig megőrizze. Érvénytelen választás esetén a választási bizottságnak a jegyzőkönyvet a munkáltatónak kell átadnia, aki azt a következő üzemi tanács megválasztásáig köteles megőrizni.

54. § Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz.

EBH2001. 461. Az üzemi tanácsi választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos vita esetére megállapított eljárási határidőket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult az üzemi tanács létrehozásának lehetőségét vitatja (Mt. 54. §).

EBH2000. 350. Több üzemi tanács esetén csak a munkahelyi üzemi tanács választásával kapcsolatban lehet bírósághoz fordulni, a magasabb szintű üzemi tanács megalakításának jogszerűségét a bíróság akkor sem vizsgálhatja, ha annak tagjait - eltérően a jogszabálytól - választották [Mt. 44. § (1) és (2) bek., 54. §, 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat].

BH2001. 553. Anyagi jogszabály által megállapított perindítási (nemperes eljárás-indítási) határidő az utolsó napon minden körülmények között lejár. Abban a kérdésben, hogy a keresetlevelet (kérelmet) a meghatározott időpontig benyújtották-e, annak a tényleges helyzetnek van jelentősége, hogy mikor érkezett a bírósághoz az eljárást megindító beadvány. Elkésettség esetén a bíróságnak az eljárást a határidő elmulasztására tekintettel meg kell szüntetnie [Mt. 54. §, Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. a) pont, 1999. évi C. tv., 1/1999. MJE].

BH2001. 548. Az üzemitanács-választásnál eljárók és szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerű legyen minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak - és kizárólag azok - választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következően azt kell vizsgálni, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Ha a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a tényleges részvétel még közelítő pontossággal sem állapítható meg, illetőleg lényeges különbséget mutató eredmény megállapítására alkalmas, a választás nem tekinthető szabályosnak [Mt. 54. §, 1997. évi C. tv., 1/1999. MJE].

BH1996. 65. II. Üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. A perlés jogosultsága megilleti a munkáltatót is (1992. évi XXII. törvény 54. §).

BH1995. 61. Az üzemitanács-választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos vita esetén a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ez ellen nyolc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. Ez a jogosultság megilleti a munkáltatót is. A bíróság három napon belül, nem peres eljárásban határoz (1992. évi XXII. törvény 54. §).

BH1993. 583. Az üzemitanács-választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, a jogvitában a munkaügyi bíróság jár el [1992. évi XXII. tv 42. §, 54. §, 199. § (1) bek., 1972. IV. tv 23. § (1) bek.].

KGD1993. 273. Az üzemi tanács választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, a jogvitában a munkaügyi bíróság jár el [1992. évi XXII. törvény 54. § és 199. § (1) bek., 1972. évi IV. törvény 23. § (1) bek.].

Az üzemi tanácsi választások tisztaságának garanciáját biztosítja, hogy a választással kapcsolatos vitás kérdésekben, annak érvényességével összefüggésben az érintettek végső jogorvoslatként bírósághoz fordulhatnak.

Az üzemi tanács, vagy megbízott megválasztásával összefüggő bármelyik sérelmes eljárással szemben (mely keletkezhet a jelöléssel, a választás lebonyolításával, eredményével kapcsolatban) keletkezett vita során egyeztetést kezdeményezhet a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság.

Első lépésként egyeztetni kell a felek között, melyben a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet vesz részt, és az egyeztetés kezdeményezésétől számított öt napon belül kell határozniuk az ügyben.

Az egyeztetés eredménytelensége, vagy ha a szakszervezet és a választási bizottság közösen meghozott határozatát nem fogadja el az érintett, akkor a határozat közlésétől, valamint az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított öt napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A rövid határidőkre tekintettel, a szakszervezet és a választási bizottság határozatának közlését, átvételét dokumentálni kell, továbbá az egyeztetés eredménytelenségének megállapítását is indokolt írásban rögzíteni, hogy a bírósági eljárás megindítására nyitva álló rövid, ötnapos határidő betartása ellenőrizhető legyen.

Az üzemitanács-választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, a jogvitában a munkaügyi bíróság jár el.

1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat: - az üzemi tanács választásával kapcsolatban

BH2001. 553. - bírósági eljárás megindítására nyitva álló határidő számítása

BH2001. 548. - a választás szabálytalansága, a tényleges részvétel megállapíthatóságának hiányában

EBH2001. 461. - az üzemi tanács létrehozása jogszerűségének vitatása

EBH2000. 350. - központi üzemi tanács megalakítása bíróság előtt nem támadható

BH1996. 65. - a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek között pertársaság jön létre

BH1995. 61. - a munkáltató perlési jogosultsága

BH1993. 583. - üzemi tanács választással kapcsolatos vitában munkaügyi bíróság jár el

55. § (1) Az üzemi tanács megszűnik, ha

a) a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,

b) megbízatási ideje lejárt,

c) visszahívják,

d) tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökkent,

e) a munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent,

f) több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több üzemi tanács működne, továbbá

g) a munkáltató vagy telephely szétválása esetén, valamint

h) az 56/B. § (6) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) Az üzemi megbízott megbízatása az (1) bekezdés a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott esetben megszűnik. Az üzemi megbízott megbízatása ezen túlmenően akkor is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma 15 fő alá csökken, vagy ha az üzemi megbízott három hónapot meghaladóan feladatát akadályoztatása miatt nem tudja ellátni.

(3) Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka - írásban - indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.

(4) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.

(5) Az üzemi tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

BH2001. 192. III. Ha a munkáltató a rendes felmondás jogát csak az üzemi tanács egyetértésével gyakorolhatta, annak egyetértése nélkül nem mondhatta fel a munkavállaló munkaviszonyát, kivéve azt az esetet, amikor az üzemi tanács a felmondás időpontjában már nem működött [Mt. 55. § (1) bek. d) pont].

Jelen szakasz azokat a körülményeket sorolja fel, amelyek bekövetkeztekor az üzemi tanács és az üzemi megbízott megbízatása megszűnik.

Ha jogutód nélkül megszűnik a munkáltató, vagy az adott telephely, akkor a munkavállalók hiányában az üzemi tanács is automatikusan megszűnik.

Megszűnik abban az esetben is, ha megbízatása lejár, azaz a megválasztásától számított három év múlva, vagy megismételt választás esetén két év múlva.

Megszűnési ok, ha a választásra jogosult munkavállalók visszahívják az üzemi tanácsot. Ehhez az szükséges, hogy a választásra jogosult munkavállalók legalább 30%-a ezt írásban indítványozza. Ezt követően szavazást kell tartani, mely akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók 50%-a +1 fő részt vett, és az általuk leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada a visszahívás felől döntött. Ha a szavazás nem érte el célját, a visszahíváshoz nem volt meg a szükséges támogatottság, akkor a visszahívásra vonatkozó újabb kezdeményezés a visszahívásra vonatkozó eredménytelen szavazás megállapítását követő egy éven belül ismételten nem indítható.

Az üzemi tanács taglétszámának, vagy a munkavállalók létszámának csökkenése szintén az üzemi tanács megszűnését eredményezi.

Megszűnik az üzemi tanács továbbá, ha több munkáltató, illetve telephely összevonása vagy egyesülése eredményeként az adott munkáltatónál vagy az érintett telephelyen több üzemi tanács működne. A munkáltató vagy a telephely szétválása szintén az üzemi tanács megszűnését vonja maga után.

BH2001. 192. - üzemi tanács működésének időtartama

55/A. § (1) Ha az üzemi tanács tagjának a megbízatása megszűnik, a kieső tag helyére az üzemi tanácsba a megválasztott póttagok közül megfelelő számban üzemi tanácstagot kell behívni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kieső tag helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső üzemi tanácstag tagja volt. Ha a kieső üzemi tanácstag nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező póttagok közül (független póttag) kell az üzemi tanácsba tagot behívni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a szakszervezet póttaggal nem rendelkezik, illetve független póttag nincs, a delegálás sorrendjét a póttagok között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.

Ha a üzemi tanács tagjának bármely okból megszűnik a tagsága, a megüresedett helyre nem kell újabb választást tartani, hanem az e szakaszban meghatározott sorrendben póttag behívására kerül sor.

A tag megbízatása megszűnhet azért, mert lemondott a tagságról, vagy mert visszahívták, vagy megszűnt a munkaviszonya.

Megszűnik továbbá a tagság akkor is, ha már nem rendelkezik a tag a tagsághoz szükséges törvényi feltételekkel, mert pl. cselekvőképessége megszűnt, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogkört gyakorol, vagy a munkáltató (annak vezetője) közeli hozzátartozójává vált.

56. § Ha az üzemi tanács az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott ok miatt megszűnik, a megszűnéstől számított három hónapon belül üzemi tanácsot kell választani. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az üzemi megbízott megbízatása szűnik meg.

Abban az esetben, ha az üzemi tanács visszahívás, vagy a tagjainak, vagy a munkavállalók létszámának csökkenése, vagy a munkáltató (telephely) egyesülése, vagy szétválása miatt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított 3 hónapon belül új üzemi tanácsot (vagy üzemi megbízottat) kell választani.

56/A. § (1) Ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során az üzemi tanács (üzemi megbízott megbízatása) az 55. § (1) bekezdés f)-g) pontja alapján megszűnik, az egyesülést (összevonást), illetve szétválást követően létrejött munkáltatónál az üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb a megszűnéstől számított hat hónapig az üzemi tanács 65. §-ban előírt jogosítványait ideiglenes üzemi tanács (ideiglenes üzemi megbízott) gyakorolja.

(2) Az ideiglenes üzemi tanácsba a megszűnés időpontja előtt minden megszűnő üzemi tanács - ideértve a központi üzemi tanácsot is - egy-egy tagot delegál.

(3) Ha a munkáltatónál üzemi megbízott működött, a munkáltató egyesülése (összevonása) esetén az ideiglenes üzemi tanácsban az üzemi megbízott vesz részt. A munkáltató szétválása esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogosítványokat az üzemi megbízott, illetve - a szétválással létrejött további szervezeti egységnél - az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes üzemi megbízottként gyakorolja.

(4) Az ideiglenes üzemi tanács tagjaira és működésére, az üzemi tanács tagjára és az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes üzemi megbízottra az üzemi megbízottra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlások (egyesülés, vagy szétválás) esetében kell alkalmazni az 56/A-56/B. §-ok rendelkezéseit, amelyek biztosítják a munkavállalói részvételi jogok folyamatos gyakorlását.

Jelen szakasz alapján a munkáltató egyesülése, vagy szétválása miatti új üzemi tanács vagy üzemi megbízott megválasztásáig (de legfeljebb a megszűnéstől számított 6 hónapig) az üzemi tanácsi jogosítványokat az ideiglenes üzemi tanács (vagy megbízott) gyakorolja.

Az ideiglenes üzemi tanácsba minden megszűnő üzemi tanács (a megszűnés előtt) egy-egy tagot delegál.

Ha a munkáltatónál üzemi megbízott működött, akkor az ő további, illetve az általa kijelölt ideiglenes üzemi megbízott működését a Munka tv. 56/A. § (3) bekezdése szabályozza.

Az ideiglenes üzemi tanácsra, illetve üzemi megbízottra az üzemi tanácsra (megbízottra) egyébként vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

56/B. § (1) A jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalóinak részvételi jogát a jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében való részvétel útján biztosítani kell, ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás következtében a jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalói által választott üzemi tanács (üzemi megbízott megbízatása) megszűnik, de a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott üzemi tanács (üzemi megbízott) működését nem érinti.

(2) A jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében részt vevő személyt (a továbbiakban: delegált tag) legkésőbb a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd munkáltatónál működő üzemi tanács jelöli ki a jogutódlással érintett tagjai, ilyen tag hiányában a jogutódlással érintett munkavállalók közül. A jogelőd munkáltató üzemi tanácsa írásban tájékoztatja a jogutód munkáltató üzemi tanácsát és a jogutód munkáltatót a delegálásról.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jogutódnál központi üzemi tanács működik, a delegált tag a központi üzemi tanácsban vesz részt. Ha a jogutódnál üzemi megbízott működik, az üzemi megbízott és a delegált tag együtt jogosultak a 65. §-ban előírt jogok gyakorlására azzal, hogy az együttdöntési és a véleményezési jog gyakorlásához egyhangú döntés szükséges.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jogelődnél központi üzemi tanács működik, a delegálás jogát a központi üzemi tanács gyakorolja, kivéve, ha a jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi tanács működik. Ha a jogelőd munkáltatónál, illetve a jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi megbízott működik, a delegált tag kijelölésére az üzemi megbízott jogosult.

(5) A delegált tag a jogutód munkáltató üzemi tanácsának teljes jogú tagja. A delegált taggal az üzemi tanács 45. §-ban meghatározott taglétszáma kibővül. A delegált tagra az üzemi tanács tagjára - ha a delegált tag üzemi megbízottal együtt jár el, az üzemi megbízottra - vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A delegált tag megbízatása a jogutód munkáltató üzemi tanácsának (üzemi megbízottjának) a megbízatásáig tart.

(6) Ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, az üzemi tanács (az üzemi megbízott) legfeljebb a jogutódlás bekövetkezésétől számított egy évig működhet az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint. Ha ezen időtartam alatt új üzemi tanács (üzemi megbízott) megválasztására nem kerül sor, az üzemi tanács (üzemi megbízott) megbízatása a jogutódlástól számított egy év elteltével megszűnik.

A Munka tv. 56/B. §-a azt a másik esetet szabályozza, amikor a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott üzemi tanács (vagy megbízott) működését nem érinti.

Ilyen esetben is biztosítani kell a jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalóinak a részvételi jogát a jogutód munkáltatónál meglévő üzemi tanács működésében, ha a jogutódlás miatt a jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalói által választott üzemi tanács (v. megbízott) megbízatása egyébként megszűnik. A jogutódlással érintett munkavállalók képviseletét a jogutód munkáltató meglévő üzemi tanácsában az ún. delegált tag biztosítja.

A delegálásra vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdések határozzák meg. A delegált tag a jogutód munkáltató üzemi tanácsának teljes jogú tagja, megbízatása a jogutód munkáltató üzemi tanácsának megbízatásáig tart, és ebben az esetben az üzemi tanács tagjainak számára vonatkozó - a Munka tv. 45. §-ában meghatározott - korlát nem érvényesül, a delegált taggal az üzemi tanács létszáma kibővül.

Amennyiben a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma (a jogutódlás időpontjában) eléri a jogutód munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók létszámának 20%-át, akkor a fenti szabályok szerinti delegált taggal működő üzemi tanács legfeljebb a jogutódlástól számított 1 évig működhet. Ezen időbeli korlát meghatározása azt célozza, hogy a jogutód munkáltatónál a tényleges munkavállalói létszámhoz igazodó üzemi tanács jöjjön létre. Ha a jogutódlástól számított 1 éven belül a jogutód munkáltatónál új üzemi tanács megválasztására nem kerül sor, az üzemi tanács megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.

57. § (1) Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással;

b) visszahívással;

c) cselekvőképességének elvesztésével, továbbá

d) ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá;

e) ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik [139. § (2) bekezdés];

f) az üzemi tanács megszűnésével;

g) munkaviszonya megszűnésével.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az üzemi megbízott megbízatása akkor is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma legalább hat hónapon át tizenöt fő alá csökken.

(3) Ha az üzemi tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt az üzemi tanács tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek.

(4) Ha az üzemi megbízott munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, megbízatása megszűnik, és helyette új üzemi megbízottat kell választani.

BH1994. 574. Szándékos bűncselekményt is megvalósító károkozás esetén a károkozó munkavállaló kártérítési kötelezettségét nem csökkenti, ha a munkáltató az érintett harmadik személy magatartása folytán nem fizetett vagy fizet a saját követelésének megfelelő kártérítést [Mt. 57. § (3) bek.].

A Munka tv. részletesen meghatározza, mely esetekben szűnik meg az üzemi tanács, valamint az üzemi tanács tagjának megbízatása.

Az üzemi tanács tagja bármikor lemondhat tagságáról. Ezt célszerű az üzemi tanács elnökének benyújtani, amelyhez a Munka tv. szerint külön elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

Megszűnteti a tagságot, ha a választásra jogosult munkavállalók visszahívják az üzemi tanács tagját. Ehhez az szükséges, hogy a választásra jogosult munkavállalók legalább 30%-a ezt írásban indítványozza. Ezt követően szavazást kell tartani, mely akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók 50%-a + 1 fő részt vett, és az általuk leadott érvényes szavazatok 50%-a + 1 a visszahívás felől döntött.

Megszűnik a tagság a cselekvőképesség elvesztése esetén is. Erre akkor kerülhet sor

- ha a bíróság a nagykorú személyt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezi;

- ha a bíróság a nagykorú személyt, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi.

A munkáltatói jogok megszerzése a tagsághoz kötődő jogok szünetelését vonja maga után, a munkáltatói jogok hat hónapon túli gyakorlása pedig a tagság megszűnését eredményezi.

Ha az üzemi tanács tagja a munkáltató, vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik vagy ha a munkavállaló a munkaviszonyát megszünteti az szintén a tagság megszűnésével jár (ez utóbbi alatt értendő az is, ha az önálló részlegnél lévő üzemi tanács tag munkavégzésének helye megváltozik, más részleghez kerül).

Az üzemi megbízott megbízatása a munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultságtól kezdődően azonnal megszűnik, és helyette új üzemi megbízottat kell választani. Ebben az esetben ugyanis nincs lehetőség arra, hogy az üzemi megbízotti tisztség szüneteljen, - mint az üzemi tanács tagjának hasonló esetben -, mert a megbízott helyett nincs más megválasztott személyt, aki a feladatot elláthatná. Az üzemi megbízott megbízatása megszűnésével jár, ha a munkavállalók létszáma tartósan, legalább hat hónapon át 15 fő alá csökken.

58. § (1) Az üzemi tanács tagjának visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. Az üzemi tanács tagjának visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.

(2) Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető.

(3) Az üzemi tanács tagjának visszahívására - egyebekben - a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

BH1993. 331. Ha az anyagbeszerző foglalkozású munkavállaló a munkáltató által rendelkezésére bocsátott nagy összegű pénzt hagy a gépkocsiban, amelyet egyébként a kiszálláskor - terjedelménél fogva - a ruházatában is elhelyezhetett volna, és azt a pénzt - a gépkocsi feltörésével - eltulajdonították, a perben nem állapítható meg, hogy a munkáltató kára elháríthatatlan ok miatt következett be, és a munkavállaló emiatt mentesülhetne a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól [Mt. 58. § (1) bek. ].

Az üzemi tanács tagjának visszahívására eltérő szabályok vonatkoznak, mint az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott visszahívására.

A visszahívásról mindhárom esetben szavazást kell tartani akkor, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább 30%-a kezdeményezi és akkor tekinthető a szavazás érvényesnek, ha azon a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.

Az üzemi tanács, megbízott visszahívásához a leadott érvényes szavazatok kétharmada szükséges, az üzemi tanács tagjának visszahívásához elegendő a szavazatok több mint fele. Visszahívásra általában akkor kerül sor, ha a munkavállalók úgy érzik, az üzemi tanács, megbízott, illetve a tanács tagja nem látja el megfelelően feladatait, nem képviseli következetesen érdekeiket.

A visszahívás eredménytelensége esetén - elfogadva a munkavállalók ilyen irányú döntését - a törvény időkorlátot szab az újabb visszahívás kezdeményezésére, mely szerint üzemi tanács visszahívására vonatkozó indítványt egy éven belül, üzemi tanácstag visszahívására irányuló kezdeményezést hat hónapon belül nem lehet megismételni.

59. § (1) Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül.

(2) Az üzemi tanács első ülésén - tagjai közül - elnököt választ.

Az üzemi tanács és tagjainak megválasztására vonatkozó tájékoztatót a választási bizottság teszi közzé. Törvényi kötelezettsége az új üzemi tanácsnak, hogy a megválasztást követő 15 napon belül összeüljön és a tagok maguk közül elnököt válasszanak.