50.
§ (1) A
választási bizottság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a
szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben
kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett
a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.
(2)
A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő
bizottságok összeállításáról.
A Munka tv. a jelöltállítás jogát nem
korlátozza. Mint láttuk önálló jelöltet állíthat a szakszervezet, a választásra
jogosult munkavállalók 10%-a, vagy legalább 50 választásra jogosult
munkavállaló. Így előfordulhat, hogy egy személy több jelöltet is ajánl,
illetve jelölt lehet valaki például - egy 150 fős telephely esetében - akár 15
munkavállaló, vagy 50 munkavállaló ajánlása alapján is. A jelölést a támogató
munkavállalóknak alá kell írniuk és eljuttatni a választási bizottsághoz.
A választási bizottság feladata a megküldött
jelölések alapján, - ha a jelölést tartalmazó iraton nem szerepel - a jelöltek
nyilatkoztatása a jelölés elfogadása felől. Ezt követően azt is meg kell
vizsgálnia, hogy a jelöltállítás érvényes volt-e, azaz legalább annyi jelöltnek
kell lenni, ahány tagot az üzemi tanácsba választani kell. Ha nincs elegendő
jelölt, akkor a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani, ügyelve arra,
hogy a választást egyébként a tervezett időpontban meg lehessen tartani.
A jelöltállítás érvényességének megállapítása
után gondoskodnia kell a szavazólapok előállításáról, amelyen a szakszervezet
jelöltjének neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni, hisz a
későbbiekben ez alapján állapítható meg az adott szakszervezet
reprezentativitása, kollektív szerződéskötési jogosultsága.
A szavazás technikai lebonyolításához létre kell
hozni a szavazatszedő bizottságot, akiknek a választás alatti jogosultságait
célszerű előre szabályozni. Rendelkezésükre kell bocsátani a szavazásra
jogosultak listáját, hogy ellenőrizni tudják a szavazók személyazonosságát,
illetve nyomon követhessék, kik adták már le szavazatukat. Amennyiben
megoldható, javasolt, hogy a szavazatszedő bizottság munkájában (garanciaként)
a választási bizottság egy tagja is részt vegyen.
51.
§ (1)
Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.
(2)
A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni.
(3)
Érvénytelen a szavazat, ha
a)
azt nem
az 50. § (1) bekezdése szerinti szavazólapon adták le;
b)
nem
lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le;
c)
a
szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.
(4)
Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 45. § (1) bekezdésében meghatározott
számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a
legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség
esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe
venni.
(5)
Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 45. § (1) bekezdése által
meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben előírt mértéket.
Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért
jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó
helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a
választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.
(6)
Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott
szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet
alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat
választanak.
(7)
Ha az 51/A. § (2)-(3) bekezdése szerint megismételt választást, továbbá, ha az
eredménytelen választás miatt új választást tartanak, akkor a (6) bekezdéstől
eltérően a póttagsághoz szükséges, az érvényes szavazatok legalább húsz
százalékát e választáson kell a jelöltnek megszereznie.
A választási bizottságnak a munkáltató
közreműködésével kell megteremtenie a titkos és közvetlen választás
körülményeit.
A közvetlenség azt jelenti, hogy a választók
csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, más személy még meghatalmazás alapján
sem szavazhat a távollévők helyett.
A titkos szavazás azt jelenti, hogy a szavazás
szavazólapon történik, melyet lezárt urnákba kell leadni (és nem nyílt, ahol
például kézfelemeléssel történik a voksolás, vagy e-mail-en keresztül) és
ügyelni kell arra, hogy ne tudják beazonosítani, ki, milyen szavazatot adott
le.
A szavazólapon a választani kívánt személy neve
mellé egyértelmű jelet kell rakni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a
szavazólapon adták le, ha a jelölés módja miatt nem állapítható meg kire adták
le a szavazatot (pl. áthúzták a nevet, vagy senkire nem tettek jelölést).
Érdemes ezért a szavazólapot úgy elkészíttetni, hogy a jelölést is megkönnyítse
(név mellé kör, amibe lehet tenni a jelölést). Érvénytelen továbbá a szavazat,
ha több személyt jelöltek, mint amennyit egyébként az adott üzemi tanácsba
megválasztani lehet.
Az üzemi tanács megválasztott tagjának azt kell
tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a
szavazatok 30%-át megszerezte. Ha több jelölt szerezte meg a tagsághoz
szükséges mértéket, mint amennyi tagja lehet az üzemi tanácsnak, akkor a
leadatott szavazatok száma, illetve szavazategyenlőség esetén az adott
munkáltatónál (önálló részlegnél) fennálló hosszabb munkaviszonyt kell
figyelembe venni a tagság elnyeréséhez.
Eredménytelen a választás, ha nem sikerült a
fenti szavazatszámok és szavazatarányok elérésével az üzemi tanács összes
tagját megválasztani. Azok a jelöltek, akik elérték a szükséges mértéket, azok
az üzemi tanács tagjai lesznek, a még üres helyekre új választást kell kiírni.
Ha egyes jelöltek nem kapták meg a szükséges mértéket, akkor tehát nem az egész
üzemi tanácsot kell újraválasztani, hanem csak a fennmaradó helyekre kell 30
napon belül új választást tartani. A 30 napon belül tartandó új választásra a
választást megelőző 15 napig új jelölteket is lehet állítani.
Az üzemi tanács tevékenységének folyamatos
ellátása érdekében bevezetésre került a póttagság intézménye. Póttagok azok a
személyek lesznek, akik az érvényes szavazatok 20%-át megszerezték. Kiemeljük,
hogy üzemi megbízott esetében e szabályok nem érvényesülnek (pót üzemi
megbízottat nem lehet választani). Ha a választás érvénytelensége, vagy
eredménytelensége miatt új választást tartanak, akkor az üzemi tanács
póttagjának az tekinthető, aki ezen az új választáson megszerzi az érvényes
szavazatok legalább 20%-át.
A választás lebonyolításával kapcsolatban
szabályok kialakításában segítséget jelenthet a Választási eljárásról szóló
törvény, de rendelkezéseit az üzemi tanács választása esetén nem kell
alkalmazni, arra a Munka tv. jelen szakaszai az irányadóak.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1997. évi C. törvény - a választási eljárásról
51/A.
§ (1) A
választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt
vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult
munkavállalót, aki a választás időpontjában
a)
keresőképtelen
beteg,
b)
szülési
vagy a 138-140. §-ban meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van,
c)
sor-
vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá
d)
egy
hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van,
feltéve, hogy a
választáson nem vett részt.
(2)
Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell
ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.
(3)
A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérően - akkor kell
érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada
részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell
tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a
szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács
megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51. § (5)-(6)
bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás
érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.
Az előző szakasz a választás eredménytelenségét
részletezi (mely akkor állapítható meg, ha nem sikerült az üzemi tanács
valamennyi tagját megválasztani), jelen paragrafus a választás érvényességét.
Természetesen először a választás érvényességét kell megállapítani, utána
kerülhet sor az eredményesség megállapítására.
A választás akkor érvényes, ha azon a
választársa jogosultak 50%-a+1 fő részt vett. A részvételi arány
megállapításakor nem kell figyelembe venni, az ún. tartósan távollévőket,
akiknek a törvényben felsorolt okok, körülmények miatt munkaviszonyuk szünetel,
illetve ténylegesen nem végzenek munkát az adott szervezeti egységnél. Ha
azonban a keresőképtelen állapot, a fizetés nélküli szabadság, a
szolgálatteljesítési kötelezettség, vagy a kiküldetés ellenére a választásra
jogosult munkavállaló mégis elmegy szavazni, erre lehetősége van. Ebben az
esetben viszont a részvételi arány meglétének vizsgálatakor e személyeket is
hozzá kell számítani a választásra jogosultakhoz.
Amennyiben a választás az alacsony részvétel
miatt nem volt érvényes, akkor az érvénytelen választást követő 30 nap és 90
nap közötti időtartamban új választást kell tartani.
A megismételt választás esetén a törvény már nem
követel meg olyan magas részvételt az érvényességhez, hanem elegendő, ha a
választásra jogosultak egyharmada részt vesz a választáson. Az üzemi tanácsi
tagság megszerzésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az első
választáskor, a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a
szavazatok 30%-át kell megszerezni. A megismételt választás során létrejött
üzemi tanács megbízatása két évre szól.
Ha a megismételt választáson sem sikerült a
választás érvényességéhez szükséges minimális részvételi arányt elérni, akkor a
megismételt választástól számított egy év múlva kell újabb üzemi tanácsi
választást tartani.
52.
§ (1) A
munkáltatónál a szavazóurnák csak a választási bizottság által és a választás
befejezése után, azonos helyen és időpontban bonthatók fel.
(2)
A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján
haladéktalanul megállapítja és közzéteszi a választás eredményét, továbbá erről
tájékoztatja a munkáltatót is.
A választási bizottság egyik fontos feladata,
hogy több helységben, vagy több telephelyen történt szavazás esetén a választás
befejezése után gondoskodjék a lezárt szavazóurnák egy helyre történő
szállításáról, azok megfelelő tárolásáról, és ha valamennyi beérkezett, akkor
azok felbontásának jogszerű körülményeiről.
A választás érvényességéről, a szükséges
részvételi arány (50% + 1 fő) meglétéről már ekkor információval rendelkezik a
választási bizottság, hiszen a választás során a választásra jogosultak
jegyzéke és az átadott szavazólapok alapján ez megállapítható.
A szavazóurnák felbontása után kerülhet sor a
leadott szavazatok megszámolására, melynek - ha csak a szavazólapot el nem
vitte a választó - egyeznie kell a választáson megjelent, szavazólapot átvett,
ténylegesen szavazó munkavállalók számával.
Ezek után kerülhet sor annak megállapítására,
hogy mennyi a leadott érvényes, illetve érvénytelennek tekintendő szavazólapon
száma. Az érvényesen leadott szavaztok alapján a bizottság megállapítja, hogy
melyik jelölt hány szavazatot kapott, az a leadott szavazatok hány százalékának
felel meg. Ennek alapján tudja megállapítani a választás eredményét, hogy ki
lett az üzemi tanács új tagja, megválasztásra került-e az üzemi megbízott,
kell-e a fennmaradó helyekre újabb választást kiírni, vagy a választást megismételni.
A választási bizottság kötelezettsége a
választási jegyzőkönyvben foglaltak alapján a választás eredményének
megállapítása, melyről az érintetteket, a munkavállalókat, a munkáltatót is
tájékoztatnia kell.
53.
§ (1) A
választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia
kell különösen:
a)
a
szavazóurnák felbontásának körülményeit,
b)
a
választás helyét és időpontját,
c)
az
51/A. § (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát,
d)
a
szavazáson résztvevők számát,
e)
az
összes leadott szavazatok számát,
f)
az
érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,
g)
az
egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
h)
a
megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,
i)
a
választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos
döntést.
(2)
A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a
munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet a megbízatásának
megszűnéséig az üzemi tanács őrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség
a munkáltatót terheli, és annak tartama a következő üzemi tanács
megválasztásáig tart.
(3)
A Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő országos
szakszervezeti szövetségekkel egyetértésben rendeletben határozza meg az üzemi
tanács választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti
reprezentativitás megállapítása érdekében az ágazati (szakágazati), területi és
országos szavazatösszesítés módját és rendjét.
Az üzemi tanács legitimitása szempontjából döntő
jelentőségű a választás tisztasága, ezért a Munka tv. részletesen szabályozza a
jegyzőkönyv tartalmi elemeit, és az időtartam megjelölésével előírja
megőrzésének kötelezettségét.
Lényeges, hogy a jegyzőkönyvben a tényadatokon
(pl. szavazásra jogosultak száma, az egyes jelöltekre leadott szavazatok száma)
túl rögzíteni kell a szavazóurnák felbontásának a körülményeit is, amelybe
beletartozhat például, hogy hány urnába adták le voksaikat a választók,
valamennyi urna sértetlenül érkezett-e meg a választási bizottsághoz
felbontásra, azonos időpontban, mikor kerültek felbontásra, kik voltak ekkor
jelen a választási bizottság, illetve a szavazatszedő bizottság tagjai közül,
minden urnában megtalálható volt-e az ún. ellenőrző szelvény stb.
A jegyzőkönyv törvényben felsorolt kötelező
tartalmi elemein kívül más fontos választással kapcsolatos adatot, tényt is
lehet a jegyzőkönyvben rögzíteni. A választással összefüggő vitás ügyek súlya
természetesen nagyon eltérő lehet, de a későbbi vitás kérdések, esetleg a
választás érvényességének megkérdőjelezése érdekében célszerű valamennyi esetet
és az azzal kapcsolatban hozott döntést a jegyzőkönyvbe foglalni.
A választás érvényességi kelléke a jegyzőkönyv
megléte, a jelen szakaszban előírt valamennyi jegyzőkönyvi adat jegyzőkönyvben
történő rögzítése és az, hogy a választási bizottság minden tagja a
jegyzőkönyvet aláírja.
A választási bizottság feladata arról
gondoskodni, hogy a jegyzőkönyvet a munkáltatónál szokásos módon közzétegyék,
hogy azt valamennyi munkavállaló megismerhesse.
A létrehozott üzemi tanács legitimitását a
jegyzőkönyvben foglalt adatok bizonyítják, ezért saját érdeke és a törvény
által előírt kötelezettsége is, hogy azokat megbízatásának megszűnéséig
megőrizze. Érvénytelen választás esetén a választási bizottságnak a
jegyzőkönyvet a munkáltatónak kell átadnia, aki azt a következő üzemi tanács
megválasztásáig köteles megőrizni.
54.
§ Ha a
jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita
merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés
kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés
során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező
szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve
az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés
kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság
tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz.
EBH2001. 461. Az üzemi tanácsi
választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos vita esetére
megállapított eljárási határidőket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a
jogosult az üzemi tanács létrehozásának lehetőségét vitatja (Mt. 54. §).
EBH2000. 350. Több üzemi tanács esetén
csak a munkahelyi üzemi tanács választásával kapcsolatban lehet bírósághoz
fordulni, a magasabb szintű üzemi tanács megalakításának jogszerűségét a
bíróság akkor sem vizsgálhatja, ha annak tagjait - eltérően a jogszabálytól -
választották [Mt. 44. § (1) és (2) bek., 54. §, 1/1999. Munkaügyi jogegységi
határozat].
BH2001. 553. Anyagi jogszabály által
megállapított perindítási (nemperes eljárás-indítási) határidő az utolsó napon
minden körülmények között lejár. Abban a kérdésben, hogy a keresetlevelet
(kérelmet) a meghatározott időpontig benyújtották-e, annak a tényleges
helyzetnek van jelentősége, hogy mikor érkezett a bírósághoz az eljárást
megindító beadvány. Elkésettség esetén a bíróságnak az eljárást a határidő
elmulasztására tekintettel meg kell szüntetnie [Mt. 54. §, Pp. 130. § (1) bek.
h) pont,
BH2001. 548. Az
üzemitanács-választásnál eljárók és szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel
csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerű legyen
minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak - és kizárólag azok -
választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következően azt kell
vizsgálni, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság
megállapítható-e. Ha a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a
tényleges részvétel még közelítő pontossággal sem állapítható meg, illetőleg
lényeges különbséget mutató eredmény megállapítására alkalmas, a választás nem
tekinthető szabályosnak [Mt. 54. §, 1997. évi C. tv., 1/1999. MJE].
BH1996. 65. II.
Üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a
választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező
szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. A perlés
jogosultsága megilleti a munkáltatót is (1992. évi XXII. törvény 54. §).
BH1995. 61. Az üzemitanács-választás
lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos vita esetén a választási
bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen
határoznak. Ez ellen nyolc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. Ez a
jogosultság megilleti a munkáltatót is. A bíróság három napon belül, nem peres
eljárásban határoz (1992. évi XXII. törvény 54. §).
BH1993. 583. Az
üzemitanács-választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen
bírósághoz lehet fordulni, a jogvitában a munkaügyi bíróság jár el [1992. évi
XXII. tv 42. §, 54. §, 199. § (1) bek., 1972. IV. tv 23. § (1) bek.].
KGD1993. 273. Az üzemi tanács
választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen bírósághoz
lehet fordulni, a jogvitában a munkaügyi bíróság jár el [1992. évi XXII.
törvény 54. § és 199. § (1) bek., 1972. évi IV. törvény 23. § (1) bek.].
Az üzemi tanácsi választások tisztaságának
garanciáját biztosítja, hogy a választással kapcsolatos vitás kérdésekben,
annak érvényességével összefüggésben az érintettek végső jogorvoslatként
bírósághoz fordulhatnak.
Az üzemi tanács, vagy megbízott megválasztásával
összefüggő bármelyik sérelmes eljárással szemben (mely keletkezhet a jelöléssel,
a választás lebonyolításával, eredményével kapcsolatban) keletkezett vita során
egyeztetést kezdeményezhet a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál
képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság.
Első lépésként egyeztetni kell a felek között,
melyben a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező
szakszervezet vesz részt, és az egyeztetés kezdeményezésétől számított öt napon
belül kell határozniuk az ügyben.
Az egyeztetés eredménytelensége, vagy ha a
szakszervezet és a választási bizottság közösen meghozott határozatát nem
fogadja el az érintett, akkor a határozat közlésétől, valamint az egyeztetés
eredménytelenségének megállapításától számított öt napon belül munkaügyi
bírósághoz fordulhat.
A rövid határidőkre tekintettel, a szakszervezet
és a választási bizottság határozatának közlését, átvételét dokumentálni kell,
továbbá az egyeztetés eredménytelenségének megállapítását is indokolt írásban
rögzíteni, hogy a bírósági eljárás megindítására nyitva álló rövid, ötnapos
határidő betartása ellenőrizhető legyen.
Az üzemitanács-választással kapcsolatban
felmerült vitában hozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, a jogvitában a
munkaügyi bíróság jár el.
1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat: - az
üzemi tanács választásával kapcsolatban
BH2001. 553. - bírósági eljárás megindítására
nyitva álló határidő számítása
BH2001. 548. - a választás szabálytalansága, a
tényleges részvétel megállapíthatóságának hiányában
EBH2001. 461. - az üzemi tanács létrehozása
jogszerűségének vitatása
EBH2000. 350. - központi üzemi tanács
megalakítása bíróság előtt nem támadható
BH1996. 65. - a választási bizottság és a
munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek között pertársaság jön
létre
BH1995. 61. - a munkáltató perlési jogosultsága
BH1993. 583. - üzemi tanács választással
kapcsolatos vitában munkaügyi bíróság jár el
55.
§ (1)
Az üzemi tanács megszűnik, ha
a)
a
munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,
b)
megbízatási
ideje lejárt,
c)
visszahívják,
d)
tagjainak
száma bármely okból több mint egyharmaddal csökkent,
e)
a
munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent,
f)
több
munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a
munkáltatónál vagy a telephelyen több üzemi tanács működne, továbbá
g)
a
munkáltató vagy telephely szétválása esetén, valamint
h)
az
56/B. § (6) bekezdésében meghatározott esetben.
(2)
Az üzemi megbízott megbízatása az (1) bekezdés a)-c) és f)-h) pontjában
meghatározott esetben megszűnik. Az üzemi megbízott megbízatása ezen túlmenően
akkor is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma 15 fő alá csökken, vagy ha az
üzemi megbízott három hónapot meghaladóan feladatát akadályoztatása miatt nem
tudja ellátni.
(3)
Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott visszahívása tekintetében szavazást
kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc
százaléka - írásban - indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes
szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a
választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.
(4)
Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.
(5)
Az üzemi tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
BH2001. 192. III. Ha a munkáltató a
rendes felmondás jogát csak az üzemi tanács egyetértésével gyakorolhatta, annak
egyetértése nélkül nem mondhatta fel a munkavállaló munkaviszonyát, kivéve azt
az esetet, amikor az üzemi tanács a felmondás időpontjában már nem működött
[Mt. 55. § (1) bek. d) pont].
Jelen szakasz azokat a körülményeket sorolja
fel, amelyek bekövetkeztekor az üzemi tanács és az üzemi megbízott megbízatása
megszűnik.
Ha jogutód nélkül megszűnik a munkáltató, vagy
az adott telephely, akkor a munkavállalók hiányában az üzemi tanács is
automatikusan megszűnik.
Megszűnik abban az esetben is, ha megbízatása
lejár, azaz a megválasztásától számított három év múlva, vagy megismételt
választás esetén két év múlva.
Megszűnési ok, ha a választásra jogosult munkavállalók
visszahívják az üzemi tanácsot. Ehhez az szükséges, hogy a választásra jogosult
munkavállalók legalább 30%-a ezt írásban indítványozza. Ezt követően szavazást
kell tartani, mely akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók
50%-a +1 fő részt vett, és az általuk leadott érvényes szavazatok több mint
kétharmada a visszahívás felől döntött. Ha a szavazás nem érte el célját, a
visszahíváshoz nem volt meg a szükséges támogatottság, akkor a visszahívásra
vonatkozó újabb kezdeményezés a visszahívásra vonatkozó eredménytelen szavazás
megállapítását követő egy éven belül ismételten nem indítható.
Az üzemi tanács taglétszámának, vagy a
munkavállalók létszámának csökkenése szintén az üzemi tanács megszűnését
eredményezi.
Megszűnik az üzemi tanács továbbá, ha több
munkáltató, illetve telephely összevonása vagy egyesülése eredményeként az
adott munkáltatónál vagy az érintett telephelyen több üzemi tanács működne. A
munkáltató vagy a telephely szétválása szintén az üzemi tanács megszűnését vonja
maga után.
BH2001. 192. - üzemi tanács működésének
időtartama
55/A.
§ (1)
Ha az üzemi tanács tagjának a megbízatása megszűnik, a kieső tag helyére az
üzemi tanácsba a megválasztott póttagok közül megfelelő számban üzemi
tanácstagot kell behívni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kieső tag helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb
szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső üzemi tanácstag
tagja volt. Ha a kieső üzemi tanácstag nem szakszervezeti tag, a
szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező póttagok közül
(független póttag) kell az üzemi tanácsba tagot behívni.
(3)
A (2) bekezdéstől eltérően, ha a szakszervezet póttaggal nem rendelkezik,
illetve független póttag nincs, a delegálás sorrendjét a póttagok között
megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.
Ha a üzemi tanács tagjának bármely okból
megszűnik a tagsága, a megüresedett helyre nem kell újabb választást tartani,
hanem az e szakaszban meghatározott sorrendben póttag behívására kerül sor.
A tag megbízatása megszűnhet azért, mert
lemondott a tagságról, vagy mert visszahívták, vagy megszűnt a munkaviszonya.
Megszűnik továbbá a tagság akkor is, ha már nem
rendelkezik a tag a tagsághoz szükséges törvényi feltételekkel, mert pl.
cselekvőképessége megszűnt, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói
jogkört gyakorol, vagy a munkáltató (annak vezetője) közeli hozzátartozójává
vált.
56.
§ Ha az
üzemi tanács az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott ok
miatt megszűnik, a megszűnéstől számított három hónapon belül üzemi tanácsot
kell választani. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az
üzemi megbízott megbízatása szűnik meg.
Abban az esetben, ha az üzemi tanács
visszahívás, vagy a tagjainak, vagy a munkavállalók létszámának csökkenése,
vagy a munkáltató (telephely) egyesülése, vagy szétválása miatt szűnik meg,
akkor a megszűnéstől számított 3 hónapon belül új üzemi tanácsot (vagy üzemi
megbízottat) kell választani.
56/A.
§ (1)
Ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során az üzemi tanács (üzemi
megbízott megbízatása) az 55. § (1) bekezdés f)-g) pontja alapján
megszűnik, az egyesülést (összevonást), illetve szétválást követően létrejött
munkáltatónál az üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb a megszűnéstől
számított hat hónapig az üzemi tanács 65. §-ban előírt jogosítványait
ideiglenes üzemi tanács (ideiglenes üzemi megbízott) gyakorolja.
(2)
Az ideiglenes üzemi tanácsba a megszűnés időpontja előtt minden megszűnő üzemi
tanács - ideértve a központi üzemi tanácsot is - egy-egy tagot delegál.
(3)
Ha a munkáltatónál üzemi megbízott működött, a munkáltató egyesülése
(összevonása) esetén az ideiglenes üzemi tanácsban az üzemi megbízott vesz
részt. A munkáltató szétválása esetén az (1) bekezdésben meghatározott
jogosítványokat az üzemi megbízott, illetve - a szétválással létrejött további
szervezeti egységnél - az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló
ideiglenes üzemi megbízottként gyakorolja.
(4)
Az ideiglenes üzemi tanács tagjaira és működésére, az üzemi tanács tagjára és
az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az
ideiglenes üzemi megbízottra az üzemi megbízottra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
A munkáltató személyében bekövetkező
jogutódlások (egyesülés, vagy szétválás) esetében kell alkalmazni az 56/A-56/B.
§-ok rendelkezéseit, amelyek biztosítják a munkavállalói részvételi jogok
folyamatos gyakorlását.
Jelen szakasz alapján a munkáltató egyesülése,
vagy szétválása miatti új üzemi tanács vagy üzemi megbízott megválasztásáig (de
legfeljebb a megszűnéstől számított 6 hónapig) az üzemi tanácsi jogosítványokat
az ideiglenes üzemi tanács (vagy megbízott) gyakorolja.
Az ideiglenes üzemi tanácsba minden megszűnő
üzemi tanács (a megszűnés előtt) egy-egy tagot delegál.
Ha a munkáltatónál üzemi megbízott működött,
akkor az ő további, illetve az általa kijelölt ideiglenes üzemi megbízott
működését a Munka tv. 56/A. § (3) bekezdése szabályozza.
Az ideiglenes üzemi tanácsra, illetve üzemi
megbízottra az üzemi tanácsra (megbízottra) egyébként vonatkozó rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell.
56/B.
§ (1) A
jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalóinak részvételi jogát a
jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében való részvétel útján
biztosítani kell, ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
következtében a jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalói által
választott üzemi tanács (üzemi megbízott megbízatása) megszűnik, de a
jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott üzemi tanács (üzemi
megbízott) működését nem érinti.
(2)
A jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében részt vevő személyt (a
továbbiakban: delegált tag) legkésőbb a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig
a jogelőd munkáltatónál működő üzemi tanács jelöli ki a jogutódlással érintett
tagjai, ilyen tag hiányában a jogutódlással érintett munkavállalók közül. A
jogelőd munkáltató üzemi tanácsa írásban tájékoztatja a jogutód munkáltató
üzemi tanácsát és a jogutód munkáltatót a delegálásról.
(3)
Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jogutódnál központi üzemi tanács
működik, a delegált tag a központi üzemi tanácsban vesz részt. Ha a jogutódnál
üzemi megbízott működik, az üzemi megbízott és a delegált tag együtt jogosultak
a 65. §-ban előírt jogok gyakorlására azzal, hogy az együttdöntési és a
véleményezési jog gyakorlásához egyhangú döntés szükséges.
(4)
Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jogelődnél központi üzemi tanács
működik, a delegálás jogát a központi üzemi tanács gyakorolja, kivéve, ha a
jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi tanács működik. Ha a jogelőd
munkáltatónál, illetve a jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi
megbízott működik, a delegált tag kijelölésére az üzemi megbízott jogosult.
(5)
A delegált tag a jogutód munkáltató üzemi tanácsának teljes jogú tagja. A
delegált taggal az üzemi tanács 45. §-ban meghatározott taglétszáma kibővül. A
delegált tagra az üzemi tanács tagjára - ha a delegált tag üzemi megbízottal
együtt jár el, az üzemi megbízottra - vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni. A delegált tag megbízatása a jogutód munkáltató üzemi tanácsának
(üzemi megbízottjának) a megbízatásáig tart.
(6)
Ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma
eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának
húsz százalékát, az üzemi tanács (az üzemi megbízott) legfeljebb a jogutódlás
bekövetkezésétől számított egy évig működhet az (1)-(5) bekezdésben
meghatározott szabályok szerint. Ha ezen időtartam alatt új üzemi tanács (üzemi
megbízott) megválasztására nem kerül sor, az üzemi tanács (üzemi megbízott)
megbízatása a jogutódlástól számított egy év elteltével megszűnik.
A Munka tv. 56/B. §-a azt a másik esetet
szabályozza, amikor a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott
üzemi tanács (vagy megbízott) működését nem érinti.
Ilyen esetben is biztosítani kell a
jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalóinak a részvételi jogát a
jogutód munkáltatónál meglévő üzemi tanács működésében, ha a jogutódlás miatt a
jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalói által választott üzemi
tanács (v. megbízott) megbízatása egyébként megszűnik. A jogutódlással érintett
munkavállalók képviseletét a jogutód munkáltató meglévő üzemi tanácsában az ún.
delegált tag biztosítja.
A delegálásra vonatkozó szabályokat a (2)-(4)
bekezdések határozzák meg. A delegált tag a jogutód munkáltató üzemi tanácsának
teljes jogú tagja, megbízatása a jogutód munkáltató üzemi tanácsának
megbízatásáig tart, és ebben az esetben az üzemi tanács tagjainak számára
vonatkozó - a Munka tv. 45. §-ában meghatározott - korlát nem érvényesül, a
delegált taggal az üzemi tanács létszáma kibővül.
Amennyiben a jogutódlással érintett
munkavállalók létszáma (a jogutódlás időpontjában) eléri a jogutód
munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók létszámának 20%-át, akkor a fenti
szabályok szerinti delegált taggal működő üzemi tanács legfeljebb a
jogutódlástól számított 1 évig működhet. Ezen időbeli korlát meghatározása azt
célozza, hogy a jogutód munkáltatónál a tényleges munkavállalói létszámhoz
igazodó üzemi tanács jöjjön létre. Ha a jogutódlástól számított 1 éven belül a
jogutód munkáltatónál új üzemi tanács megválasztására nem kerül sor, az üzemi
tanács megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
57.
§ (1)
Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a)
lemondással;
b)
visszahívással;
c)
cselekvőképességének
elvesztésével, továbbá
d)
ha hat
hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá;
e)
ha a
munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik [139. §
(2) bekezdés];
f)
az
üzemi tanács megszűnésével;
g)
munkaviszonya
megszűnésével.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az üzemi megbízott megbízatása akkor
is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma legalább hat hónapon át tizenöt fő
alá csökken.
(3)
Ha az üzemi tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik
jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt az üzemi tanács
tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek.
(4)
Ha az üzemi megbízott munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,
megbízatása megszűnik, és helyette új üzemi megbízottat kell választani.
BH1994. 574. Szándékos bűncselekményt
is megvalósító károkozás esetén a károkozó munkavállaló kártérítési kötelezettségét
nem csökkenti, ha a munkáltató az érintett harmadik személy magatartása folytán
nem fizetett vagy fizet a saját követelésének megfelelő kártérítést [Mt. 57. §
(3) bek.].
A Munka tv. részletesen meghatározza, mely
esetekben szűnik meg az üzemi tanács, valamint az üzemi tanács tagjának
megbízatása.
Az üzemi tanács tagja bármikor lemondhat
tagságáról. Ezt célszerű az üzemi tanács elnökének benyújtani, amelyhez a Munka
tv. szerint külön elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
Megszűnteti a tagságot, ha a választásra
jogosult munkavállalók visszahívják az üzemi tanács tagját. Ehhez az szükséges,
hogy a választásra jogosult munkavállalók legalább 30%-a ezt írásban
indítványozza. Ezt követően szavazást kell tartani, mely akkor érvényes, ha
ezen a választásra jogosult munkavállalók 50%-a + 1 fő részt vett, és az
általuk leadott érvényes szavazatok 50%-a +
Megszűnik a tagság a cselekvőképesség elvesztése
esetén is. Erre akkor kerülhet sor
- ha a bíróság a nagykorú személyt cselekvőképességet
korlátozó gondnokság alá helyezi;
- ha a bíróság a nagykorú személyt, akinek az
ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik,
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi.
A munkáltatói jogok megszerzése a tagsághoz
kötődő jogok szünetelését vonja maga után, a munkáltatói jogok hat hónapon túli
gyakorlása pedig a tagság megszűnését eredményezi.
Ha az üzemi tanács tagja a munkáltató, vagy a
munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik vagy ha a munkavállaló a
munkaviszonyát megszünteti az szintén a tagság megszűnésével jár (ez utóbbi
alatt értendő az is, ha az önálló részlegnél lévő üzemi tanács tag
munkavégzésének helye megváltozik, más részleghez kerül).
Az üzemi megbízott megbízatása a munkáltatói
jogkör gyakorlására való jogosultságtól kezdődően azonnal megszűnik, és
helyette új üzemi megbízottat kell választani. Ebben az esetben ugyanis nincs
lehetőség arra, hogy az üzemi megbízotti tisztség szüneteljen, - mint az üzemi
tanács tagjának hasonló esetben -, mert a megbízott helyett nincs más
megválasztott személyt, aki a feladatot elláthatná. Az üzemi megbízott
megbízatása megszűnésével jár, ha a munkavállalók létszáma tartósan, legalább
hat hónapon át 15 fő alá csökken.
58.
§ (1)
Az üzemi tanács tagjának visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha
ezt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka
indítványozza. Az üzemi tanács tagjának visszahívásához a leadott érvényes
szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra
jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.
(2)
Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető.
(3)
Az üzemi tanács tagjának visszahívására - egyebekben - a megválasztására
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
BH1993.
Az üzemi tanács tagjának visszahívására eltérő
szabályok vonatkoznak, mint az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott
visszahívására.
A visszahívásról mindhárom esetben szavazást
kell tartani akkor, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább 30%-a
kezdeményezi és akkor tekinthető a szavazás érvényesnek, ha azon a választásra
jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.
Az üzemi tanács, megbízott visszahívásához a
leadott érvényes szavazatok kétharmada szükséges, az üzemi tanács tagjának
visszahívásához elegendő a szavazatok több mint fele. Visszahívásra általában
akkor kerül sor, ha a munkavállalók úgy érzik, az üzemi tanács, megbízott,
illetve a tanács tagja nem látja el megfelelően feladatait, nem képviseli
következetesen érdekeiket.
A visszahívás eredménytelensége esetén -
elfogadva a munkavállalók ilyen irányú döntését - a törvény időkorlátot szab az
újabb visszahívás kezdeményezésére, mely szerint üzemi tanács visszahívására
vonatkozó indítványt egy éven belül, üzemi tanácstag visszahívására irányuló
kezdeményezést hat hónapon belül nem lehet megismételni.
59.
§ (1)
Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül.
(2)
Az üzemi tanács első ülésén - tagjai közül - elnököt választ.
Az üzemi tanács és tagjainak megválasztására
vonatkozó tájékoztatót a választási bizottság teszi közzé. Törvényi
kötelezettsége az új üzemi tanácsnak, hogy a megválasztást követő 15 napon
belül összeüljön és a tagok maguk közül elnököt válasszanak.