MT 40.§ - 49.§

40. § (1) A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a kollektív szerződést több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti hatályát.

(2) A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a kollektív szerződés hatályát nem érinti.

EBH1999. 149. A munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszony megszűnésének időpontja a jogellenességet megállapító jogerős bírósági határozat meghozatalának napja, kivéve ha a munkavállaló ennél korábbi időpont megállapítását kéri. A munkáltatói jogutódlás nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben meghatározott jogokra és kötelezettségekre is kiterjed (Mt. 100. §, 40. §).

EBH1999. 140. Jogutódlás esetén a jogutód munkáltatónak - az Mt. 40/A. §-ának hatálybalépése előtt is - alkalmaznia kellett a jogelőd kollektív szerződését, annak hatálya megszűnéséig (Mt. 40. §).

BH2000. 172. Az a körülmény, hogy a jogutódnál szakszervezet nem működik, nem értelmezhető akként, mintha a kollektív szerződést a jogelődnél megkötő szakszervezetek jogutód nélkül megszűntek volna. A jogutódlás ténye következtében a jogutódnak mindaddig alkalmaznia kell a jogelőd kollektív szerződését, amíg azt fel nem mondja, illetőleg más tartalmú szerződést nem köt [Mt. 31. §, 39. § (1) bek., 40. § (1) és (2) bek., MK 154.].

A kollektív szerződés hatálya megszűnhet a szerződést kötő felek akaratának, döntésének megfelelő időpontban.

Hatályát vesztheti továbbá, valamilyen jogi aktus bekövetkeztével, egyrészt a munkáltató, másrészt a szakszervezet, illetve ha több munkáltató és szakszervezet kötötte, akkor valamennyi jogutód nélküli megszűnése esetén.

A kollektív szerződés hatályát viszont nem érinti a jogutóddal történő megszűnés.

BH2000. 172. - jogutód munkáltató kötelezettsége a KSZ további alkalmazására

EBH1999. 149. - munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés hatálya

EBH1999. 140. - a jogelőd munkáltatónál kötött KSZ alkalmazása

40/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket - a munkarend kivételével - a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében a kollektív szerződésnek a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig vagy a kollektív szerződés hatályának lejártáig, illetve a jogutód munkáltatónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania.

(2) Amennyiben a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételek a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés szerinti munkafeltételeknél a munkavállaló számára kedvezőbbek, a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

EBH2005. 1342. A felek a végkielégítésre való jogosultságot a munkaszerződésben bármely módon meghatározhatják, nem ütközik jogszabályba, ha egy másik munkáltatónál hatályos kollektív szerződés alkalmazásáról állapodnak meg [1992. évi XXII. törvény 13. § (3) bek., 40/A. §, 95. §].

EBH2000. 349. A munkafeltételek körébe nemcsak a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, hanem a kollektív szerződésnek a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogaira és kötelezettségeire - ideértve a díjazásra - vonatkozó valamennyi rendelkezése beletartozik (Mt. 40/A. §, 102. §).

BH2002. 30. I. A szakszervezet működésének hiánya a jogutódnál nem akadálya a jogelődnél kötött kollektív szerződés alkalmazásának, ha a jogutód a kollektív szerződést a jogelődnél működő szakszervezetnél nem mondta fel [Mt. 39. § (1) bek., 40/A. § (1) bek.].

A jogutódlással összefüggésben a kollektív szerződés fenntartásának négyféle lehetséges hatályáról rendelkezik a törvény. Eszerint a jogelődnél kötött kollektív szerződést a jogutód munkáltatónál is alkalmazni kell a kollektív szerződés felmondásáig vagy hatályának lejártáig, vagy az új kollektív szerződés hatályba lépéséig, ezek hiányában legalább egy évig köteles a jogutód munkáltató fenntartani. Lényeges, hogy ez csak a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében irányadó szabály, valamint hogy a jogelőd munkáltatónál érvényes munkarendre vonatkozó rendelkezések jogutódnál történő alkalmazhatósága a fentiek alól kivételt képez.

A jogutódlás során előfordulhat, hogy a jogutód munkáltatóra esetleg több kollektív szerződés hatálya terjed ki. Ezért a munkavállalók érdekében a Munka tv. kimondja, hogy ha a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott feltételek a munkavállalóra kedvezőbbek, akkor ezt kell valamennyi munkavállaló esetében alkalmazni.

BH2002. 30. - a jogelődnél kötött KSZ további alkalmazása szakszervezet hiányában is

EBH2000. 349. - a munkafeltételek körébe a KSZ díjazásra vonatkozó rendelkezése is beletartozik

EBH1999. 140. - a jogelőd munkáltatónál kötött KSZ alkalmazása

41. § A szűkebb hatályú kollektív szerződés a tágabb hatályúhoz képest csak annyiban térhet el, amennyiben az a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

EBH2003. 891. A kollektív szerződés szakterületi függeléke a kollektív szerződés része. Ezért a függelék a hatálya alá tartozó munkavállalókra a kollektív szerződés többi munkavállalóra vonatkozó szabályától eltérő, kedvezőtlenebb szabályt is előírhat (Mt. 41. §).

BH1993. 585. II. A kollektívszerződés-kötési szabadságból következik, hogy az Mt. nem tiltja meg ágazati (alágazati) kollektív szerződés hatályossága esetén sem a munkáltatónál kollektív szerződés megkötését, amennyiben a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg [1992. évi XXII. törvény 33. § (1) bek. 41. §].

A kollektív szerződés rendelkezéseivel szemben támasztott követelmény, hogy a Munka tv. szabályaival ellentétes rendelkezéseket ne tartalmazzon, kivéve ha a munkavállalóra kedvezőbb szabályt állapít meg. A munkaszerződés pedig jogszabállyal és a kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, csak akkor ha a munkavállalóra kedvezőbb szabály állapít meg.

Tekintettel arra, hogy a szociális és munkaügyi miniszter az egyes kollektív szerződéseket a felek együttes kérelmére az egész ágazatra, alágazatra is kiterjesztheti, megkülönböztetünk tágabb, illetve szűkebb hatályú kollektív szerződéseket. A munkavállalók érdekvédelmét szolgálja, hogy az ágazati szinten kötött szerződéseket alacsonyabb szinten nem szigoríthatják.

EBH2003. 891. - kollektív szerződés függeléke

BH1993. 585. - ágazati, és a munkahelyi kollektív szerződés hatálya

41/A. § (1) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés

a) módosítását,

b) felmondását,

c) hatályának a 34. és a 36. §-ban foglaltakat érintő változását, továbbá

d) hatályának megszűnését.

(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát a miniszternél letétbe kell helyezni.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - rendeletben határozza meg:

a) a bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetőleg

b) a kollektív szerződések nyilvántartásának

részletes szabályait.

A kollektív szerződések megkötéséhez, módosításához, felmondásához, hatályának megszűnéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettséget megállapító alaprendelkezések - a Munka tv.-nek 41/A. §-val történő kiegészítése révén - 2004. január 1-jei hatállyal törvényi szintre emelkedtek. A bejelentési kötelezettséget a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter felé kell teljesíteni (jelenleg, 2007-ben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Szociális és Munkaügyi Miniszter).

A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályait a 2004. január 18-án hatályba lépett 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet rögzíti, melynek 1. sz. melléklete a munkáltatónál (gazdálkodó szervezetnél), 2. sz. melléklete a több munkáltatóra kiterjedő, 3. sz. melléklete a költségvetési intézménynél, 4. sz. melléklete a több költségvetési intézményre kiterjedő, 5. sz. melléklete a közszolgálati intézménynél 2004. évben megkötött, módosított vagy megszűnt kollektív szerződések Bejelentő adatlapját és a kitöltési útmutatókat tartalmazza. Az SZMM-hez történő adatszolgáltatásra azok a munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) kötelesek, akik 2004. évben kollektív szerződést kötöttek (ideértve a KSZ módosítását vagy megszűnését is).

Figyelmet érdemel, hogy a bejelentési kötelezettség a feleket együttesen terheli. A kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettséggel összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet bejelentő adatlapra vonatkozó 1-5. mellékleteit a 2/2005. (I. 28.) FMM rendelet, és a 3/2006. (III. 17.) FMM rendelet jelentősen módosította, amelyeket 2006. március 25.-étől kell használni.

IV. fejezet

A munkavállalók részvételi joga

42. § (1) A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét e fejezet rendelkezései szerint illetik meg a részvételi jogok.

(2) A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott gyakorolja.

BH1993. 583. Az üzemitanács-választással kapcsolatban felmerült vitában hozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, a jogvitában a munkaügyi bíróság jár el [1992. évi XXII. tv 42. §, 54. §, 199. § (1) bek., 1972. IV. tv 23. § (1) bek.].

A munkavállalók érdekvédelmét a szakszervezet hivatott ellátni, a dolgozók vezetésben való részvételi jogát az üzemi tanács intézményrendszerének bevezetésével teremtette meg a jogalkotó.

A részvételi jogokat (participációs jogot) a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, mint szervezet, illetve kisebb egység esetében egy személy, az üzemi megbízott gyakorolja.

Az üzemi tanács kettős ún. konfliktus megelőző, ütköztető szerepet tölt be, egyrészt a munkáltató előtt megjeleníti a dolgozók érdekeit, másrészt törekszik a vezetői döntéseket megértetni, elfogadtatni a munkavállalókkal.

Lényeges tisztázni néhány alapvető különbséget a szakszervezetek és az üzemi tanácsok között. Így például:

- A szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége nem korlátozódik csupán egyetlen munkáltatóra, mivel több munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet, több szakszervezettel is köthet kollektív szerződést, illetve ez kiterjeszthető ágazati szintre. Az üzemi tanács viszont csak adott munkáltatón belül működhet.

- A munkáltatón belül a munkavállalóknak joga, hogy munkaszervezeten belül is szakszervezetet hozzanak létre, mely csak lehetőség a munkavállalók számára és nem kötelező. A munkahelyen belüli szakszervezet létrehozása nem függ az alkalmazott munkavállalói létszámától. Ezzel szemben üzemi tanácsot létre kell hozni minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, illetve üzemi megbízottat, ahol a létszám 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja.

- A szakszervezetet a dolgozók érdekvédelme során megilleti a sztrájk jog, ezzel szemben az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, kvázi nem rendelkezik feladatai hatékony ellátásához kényszerítő eszközzel.

Tájékoztatásul felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalókat érintő, más államban hozott döntésekről való megfelelő tájékoztatás érdekében külön törvény szabályozza az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást. Eltérő megállapodás hiányában az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek a közösségi szinten működő vállalkozásnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban működő valamennyi telephelyére, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.

BH1993. 583. - az üzemitanács-választással kapcsolatban felmerült vitában munkaügyi bíróság jár el

Kapcsolódó jogszabályok:

- 2003. évi XXI. törvény - az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról

Az üzemi tanács választása

43. § (1) Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja.

(2) Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma ötvenegy főnél kevesebb, de a tizenöt főt meghaladja.

(3) A munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) csak akkor kell üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat választani, ha a 65. §-ban meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészben megilletik.

(4) Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat három évre választják.

(5) Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül kell az üzemi tanácsot, illetőleg az üzemi megbízottat megválasztani.

(6) Az üzemi megbízottra az üzemi tanács, illetve az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Adott munkáltatón belül, ha annak több telephelye van, egyaránt működhet üzemi tanács és üzemi megbízott is. Ahol az előírt feltételek megvannak, a törvény erejénél fogva jogi kötelezettség üzemi tanács, ill. üzemi megbízott választása.

Tekintettel azonban arra, hogy az üzemi tanács működésének lényege a meghatározott munkáltatói intézkedések kialakításában való munkavállalói részvétel biztosítása, a munkáltatónak, pedig az egyes döntések előtt a munkavállalók támogatásának megszerzése, az üzemi tanács létrehozására vonatkozó törvényi előírás mindkét fél érdeke. E törvényi kötelezettség inkább jelenti az üzemi tanács létrehozására irányuló kezdeményezés elfogadásának kötelezettségét. Az üzemi tanács megválasztásával kapcsolatos feladatok döntően a munkavállalókra, szakszervezetre hárulnak, (a munkáltató a választási bizottság munkájában nem vehet részt), ezért a munkáltató a munkavállalók erre irányuló szándéka, közreműködése nélkül nem tud üzemi tanácsot létrehozni.

Az üzemi tanács létrehozása, és az ezt megelőző választás azért is rendkívül fontos, mert például egy szakszervezet kollektív szerződés kötési jogosultsága attól függ, hogy jelöltjei az üzemi tanács választáson milyen eredményt értek el. A munkáltató jogellenes intézkedése elleni kifogás benyújtására is elsősorban a reprezentatívnak minősülő szakszervezet jogosult. A szakszervezet reprezentativitása szintén az üzemi tanács-választáson elért szavazatok függvénye. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezet csak a jogszabálysértő munkáltató intézkedés ellen nyújthat be kifogást.

Az üzemi tanácsot akkor kell létrehozni, ha erre megvan a szándék, és teljesül a meghatározott munkavállalói létszám és az üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltató jogkör meglétére vonatkozó két törvényi feltétel.

Figyelmet érdemel, hogy önálló telephelyen, részlegnél csak akkor kell üzemi tanácsot, megbízottat választani, ha ezen a helyen a munkáltatói jogkör gyakorlóját megilletik a Munka tv. 65. §-ban meghatározott jogok, vagy legalább azok egy része, vagy legalább azok közül egy jogosultság. Az önálló telephely fogalomkörébe, a szervezetileg elkülönült egységek tartoznak.

Az üzemi tanács mandátuma 3 évre szól, kivéve, ha a választás érvénytelenség miatt megismételt üzemi tanácsválasztást kell tartani, az így megválasztott üzemi tanács megbízatása 2 évre szól. Újonnan létrejövő munkáltatónál - a feltételek megléte esetén - három hónapon belül kell üzemi tanácsot, vagy megbízottat választani.

44. § (1) Ha a 43. § értelmében a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

(2) A 45. § (1) bekezdés rendelkezéseit a központi üzemi tanács létrehozásánál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba.

(3) A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanácstagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

EBH2000. 350. Több üzemi tanács esetén csak a munkahelyi üzemi tanács választásával kapcsolatban lehet bírósághoz fordulni, a magasabb szintű üzemi tanács megalakításának jogszerűségét a bíróság akkor sem vizsgálhatja, ha annak tagjait - eltérően a jogszabálytól - választották [Mt. 44. § (1) és (2) bek., 54. §, 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat].

Amennyiben a munkáltatónál, több telephelyére tekintettel, több üzemi tanács és több üzemi megbízott megválasztására kerül sor, akkor ezzel egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

A központi üzemi tanács tagjait nem közvetlenül választják, ellentétben az üzemi tanács és a megbízott választásával, hanem a már megválasztott üzemi tanács tagjai közül delegálnak tagokat, a munkavállalók létszámának arányában.

Tekintettel arra, hogy a központi üzemi tanácsra és tagjaira is az üzemi tanácsra, illetve tanácstagokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, a központi üzemi tanács tagjainak létszámára is irányadó a legalább 3, legfeljebb 13 fős létszámkorlát, melytől sem kevesebb, sem több nem lehet a tagok száma.

A megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámának arányában delegálhatnak tagot a központi üzemi tanácsba. Az üzemi megbízottról külön nem rendelkezik a törvény, vélhetően, mint az adott részleg képviselője, automatikusan tagja lehet a központi üzemi tanácsnak.

A központi üzemi tanácsba történő delegálás miatt problémát okozhat, hogy ha több önálló részleg működik a munkáltatónál, és ennek megfelelő számú üzemi tanácsot, megbízottat választottak, s e szám meghaladja a központi üzemi tanácsba delegálható tagok számát, akkor hogyan kell eljárni.

Ilyenkor megoldás lehet a többlet létszám elkerülése érdekében, hogy ha több üzemi tanács jött létre, mint a megengedett központi üzemi tanácstagi létszám, akkor az egyes üzemi tanácsok konszenzus alapján együtt delegálnak tagot a központi üzemi tanácsba.

Ugyanez irányadó lehet az üzemi megbízottak esetében is, ha mindegyik a létszámkorlátok miatt nem lehet tagja a központi üzemi tanácsnak, akkor a több üzemi megbízott együttesen delegál tagot a központi üzemi tanácsba.

EBH2000. 350. - a központi üzemi tanácsba történő delegálással kapcsolatos vita nem tartozik a bíróság hatáskörébe (lásd még: 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat)

45. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában

a) a száz főt nem haladja meg, három,

b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt,

c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét,

d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc,

e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,

f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.

(2) Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal - megfelelő számban - új üzemi tanácstagot kell választani.

Az üzemi tanácstagok számát a törvény kógens módon határozza meg, a munkavállalók létszámának figyelembe vételével, melytől sem pozitív, sem negatív irányban eltérni nem lehet. Kivéve egy esetet, amikor jogutódlás miatt a jogelőd munkáltató üzemi tanácsának tagja a jogutód munkáltató üzemi tanácsának delegált tagja lesz, akkor a Munka tv. 56/B. § (5) bekezdése alapján megengedett az üzemi tanács tagjai számának kibővülése.

Az üzemi tanács tagjai létszámának meghatározásakor a munkáltatónál (illetve ha önálló részlegnél történik a választás, a munkáltató önálló telephelyén lévő), a választás időpontjában munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalót figyelembe kell venni. A törvény nem részletezi, hogy kik vehetők figyelembe és kik nem, ezért ideértendő minden munkavállaló, aki munkaszerződése alapján munkaviszonyban áll a munkáltatónál: pl. teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, tartósan távollévő, Gyed-en, Gyes-en lévő, és akinek Munka tv. idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével a munkavégzése helyének az adott telephelyet kell tekinteni. Például ez utóbbi esetben a Munka tv. 76/C. §-a alapján, aki a munkáját a szokásos telephelyen kívül végzi, továbbá a távmunkát végző munkavállaló esetében munkavégzési helyként azt a telephelyet kell érteni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja.

Előfordulhat, hogy időközben a munkavállalók létszáma a választás időpontjában irányadóhoz képest növekszik, és ezáltal legalább hat hónapon át nincs összhangban a tagok száma, a munkavállalók létszámával, akkor új üzemi tanácstagot (és nem az egész üzemi tanácsot) kell választani.

46. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll.

(2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogot gyakorol, aki a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés], továbbá, aki a választási bizottság tagja.

(3) Az újonnan alakult munkáltatónál az üzemi tanácstag munkaviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására (109. §), illetőleg kártérítési felelősség megállapítására [173. § (2) bekezdés] vonatkozó jogosultság.

BH1997. 211. Az üzemi tanács érvényes választásának egyik garanciája, hogy a jelöltlistára csak olyan személyek kerüljenek, akiket egyrészt szabályszerűen jelöltek, másrészt megfelelnek a választhatósági feltételeknek. A választási bizottság tagja nem választható meg az üzemi tanács tagjának [1992. évi XXII. törvény 46. § (2) bek., 48. § (1) bek. b) pont, 49. § (3) és (4) bek.].

BH1997. 154. A munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy e részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegben nincs tagja [1992. évi XXII. törvény 46. § 2, (3) bek., 47. § (2) bek., 49. § (3) bek.].

Az üzemi tanács választásakor eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy ki az, aki választható és ki lehet választásra jogosult munkavállaló.

Az üzemi tanácstaggá választás egyik feltétele a cselekvőképesség. Ezzel kapcsolatban utalunk a Ptk. szabályaira, miszerint cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. (A 14-18. év alatti kiskorú korlátozottan cselekvőképes.) Aki cselekvőképes maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

A választhatóság másik feltétele, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja a munkáltatónál munkaviszonyban álljon. E feltétel nem irányadó akkor, ha az újonnan alakult munkáltatónál kerül sor üzemi tanács választására.

Nem választható az, aki az e szakaszban meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja, aki a munkáltató (magánszemély munkáltató) vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója (vezetőnek minősülő személyeket a Munka tv. 188/A. §-a részletezi), továbbá aki a választási bizottság tagja. A nem választhatók körének meghatározásával a jogalkotó biztosítja, hogy az üzemi tanács munkáltatói befolyástól mentesen tudjon tevékenykedni, valamint a választási bizottság tagjának kizárásával segíti a választások tisztaságának megteremtését. A választási bizottság tagjaivá olyan személyeket célszerű választani, akiket nem kívánnak jelöltnek állítani.

A választhatóság feltételeinek meglétét a jelöltállításkor kell vizsgálni.

Kérdéses lehet, hogy szakszervezeti tisztségviselő választható-e üzemi tanács tagjává. A válasz igen, tekintettel arra, hogy a Munka tv. erre vonatkozólag tiltást nem tartalmaz.

Követelmény, hogy az üzemi tanács tagjai csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók legyenek, hogy önálló, független szervezetként működhessenek.

Az üzemi tanács taggá jelölni kívánt, azaz a választható munkavállalókkal kapcsolatos fenti adatokról, a választható személyek köréről (cselekvőképesség, 6 hónap munkaviszony megléte, az adott telephelyen történő foglalkoztatás) a munkáltató tud adatot szolgáltatni.

BH1997. 211. - a választhatóság feltételeinek megléte

BH1997. 154. - szakszervezet önálló jelöltállítása joga a munkáltató részlegénél

Kapcsolódó jogszabályok:

- Ptk. 11-21. § - cselekvőképesség

47. § (1) Az üzemi tanács tagjának választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult.

(2) A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé.

Az üzemi tanács választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállaló jogosult, nem feltétel a cselekvőképesség (tehát pl. 18 év alatti fiatal munkavállaló is választásra jogosult), továbbá nem releváns az sem, hogy mióta áll a munkavállaló az adott munkáltatónál munkaviszonyban.

A választásra jogosultak körébe beletartoznak a tartósan távollévők, pl. Gyed-, Gyes-en lévők, keresőképtelenek, sorkatonák stb. Megállapítható, hogy csak a munkavállalók jogosultak szavazni, de nem zárja ki a törvény a munkáltatói jogokat gyakorló munkavállalókat, vezetőket sem.

A választások első mozzanataként létre kell hozni a választási bizottságot, akinek feladata a választások jogszerű lebonyolítása. Ahhoz, hogy a választásra jogosultak, és a választhatók jegyzékét össze tudja állítani, a munkáltatónak kell adatot szolgáltatnia, mivel a választhatók és a választásra jogosultak személyét a munkáltatónál meglévő személyügyi nyilvántartásból lehet kétséget kizáróan megállapítani. A munkáltató 5 napon belül köteles a választási bizottság ilyen irányú kérésének eleget tenni, akik a szolgáltatott adatok alapján - figyelembe véve törvényi feltételek meglétét - megállapítják a választhatók és a választásra jogosultak jegyzékét és a bizottság köteles gondoskodni a jegyzék közzétételéről is.

48. § (1) A választási bizottság:

a) meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját,

b) gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, továbbá

c) megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.

(2) A jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. A választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani.

E szakasz a választási bizottság legfontosabb feladatait, jogait és kötelezettségeit részletezi. (A választási bizottság megalakítására vonatkozó szabályokat más szakaszok rendezik.)

A választási bizottság határozza meg a választás időpontját. Ennek során különös gondot kell fordítania arra, hogy ha a munkáltatónál eltérő munkaidőben, műszakban folyik a munkavégzés, több telephelyen, vagy esetleg vannak változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók is, akkor is a választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban tudják megtartani. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy azonos időintervallumon belül, de lehetőleg egy napon belül tartsák meg, tekintettel arra, hogy a szavazóurnákat a választás befejezése után azonos helyen és időpontban kell felbontani.

A választási bizottság feladata továbbá a jelöltállítás határidejének kijelölése is, ügyelve arra, hogy ezt követően legyen kellő idő a szavazólapok elkészítésére.

A választási bizottságfelelős azért, hogy a választások a törvényi előírások szerint zajlódjanak, kötelessége gondoskodni a jelölés és a választás rendjének megőrzéséről.

A választás folyamatában kiemelt jelentősége van a szavazatszámlálás tisztaságának, ezért az erre vonatkozó szabályokat is a választási bizottság jogosult meghatározni.

BH1997. 211. - szabályszerű jelölés és választhatósági feltételek

48/A. § Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke.

A választási bizottságot elsősorban a működő üzemi tanács, ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, vagy a munkavállalók képviselői jogosultak megalakítani, a választása jogosult munkavállalók közül. Nem lehet a választási bizottság tagja az a munkavállaló, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, vagy elnöke. Természetesen, ha a választási bizottság megalakításáig a korábbi üzemi tanácsi tagságát az érintett munkavállaló megszünteti, azaz már nem áll fenn összeférhetetlenség, akkor a választási bizottság tagjává választható.

49. § (1) A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül - legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően - választási bizottságot alakít. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében. A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.

(2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani.

(3) A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet.

(4) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább ötven, választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz.

(5) A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról.

(6) A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás érvényesnek akkor tekinthető, ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani.

BH2001. 443. A munkáltatóval - a részlegnél történő üzemitanács-választás esetén - a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a tagjai közül a munkáltatónál vagy a részlegnél az üzemitanács-választásnál [1989. évi II. tv. 3. § (3) bek., Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek.]

BH2001. 242. A munkáltatónál (részlegnél) történő üzemitanács-választás esetén a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál (a részlegnél). Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg [Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek., 1989. évi II. tv. 3. § (3) bek., 1/1999. MJE jogegységi határozat].

Az üzemi tanács tagjainak jelölésével és megválasztásával kapcsolatos előkészítő, koordináló, a lebonyolítással összefüggő feladatokat a választási bizottságnak kell ellátnia.

Választási bizottságot legalább a választás tervezett időpontja előtt nyolc héttel korábban meg kell alakítani. A megalakításra a meglévő üzemi tanács jogosult, ennek hiányában a szakszervezet, illetve a munkavállalók képviselői.

A választási bizottság tagjai lehetnek a választásra jogosult munkavállalók. Nem kizáró ok, hogy ha az adott munkavállaló egyben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselője is. Két kivétel van: nem lehet a választási bizottság tagja az aki a megalakítása időpontjában üzemi tanács tagja, vagy elnöke, továbbá a munkáltató (magánszemély).

A bizottság létszámára vonatkozóan a törvény előírást nem tartalmaz, célszerű a választásban résztvevők arányának megfelelően kialakítani. Amely munkáltatónál több üzemi tanácsot, megbízottat kell választani, minden egyes részlegnél külön kell a választási bizottságot megalakítani, tekintettel arra, hogy a választásokat lehetőleg egy időben tartsák meg.

A Munka tv. 46. § (3)-(6) bekezdés az üzemi tanácstaggá választható jelöltekkel, azaz a jelöltállítással kapcsolatos szabályokat részletezi.

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. A munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy e részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegben nincs tagja.

Minden esetben az adott munkáltatónál, vagy az adott üzemi tanács választására jogosult önálló telephelye viszonylatában kell vizsgálni a jelöltállítás jogát, összhangban a választhatóságra és választásra vonatkozó rendelkezésekkel. Ha például az önálló telephelyen nem rendelkezik szakszervezet taggal, akkor oda másik telephelyén lévő szakszervezeti tagját nem jelölheti üzemi tanácsi tagságra.

Több önálló telephellyel rendelkező munkáltató esetén, munkáltatón mindig az adott részleget értjük, és nem a munkáltató egészét. Ha ugyanis a munkáltató egészégét értenénk alatta, akkor ennek megfelelően a munkáltató bármelyik munkavállalója a munkáltatónál működő bármelyik üzemi tanács tagjává megválasztható lenne, illetőleg mindenütt választhatna. Ez nyilvánvalóan követhetetlenné tenné a választásokat és ellentmondana a participáció céljának.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes üzemi tanácsok véleményezési joguk gyakorlása során lehet, hogy nemcsak az adott részleg tekintetében befolyásolják majd a munkáltató döntését, hanem véleményük kihat a munkáltató egészére.

A jelöltnek állítani mindig adott részlegben foglalkoztatott munkavállalót lehet.

BH2001. 443. - szakszervezet jelöltállítási joga

BH2001. 242. - szakszervezeti szövetség nem állíthat jelöltet

BH1997. 211. - szabályszerű jelölés, választhatósági feltételek

BH1997. 154. - szakszervezet az adott részlegnél foglalkoztatott tagját jelölheti