MT 30.§ - 39.§

III. fejezet

A kollektív szerződés

30. § Kollektív szerződés szabályozhatja:

a) a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;

b) a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.

BH2000. 265. A munkáltató nem hivatkozhat a kollektív szerződés jellegű megállapodással szemben a szakszervezettel szóban kötött olyan megegyezésre, amely ellentétes a kihirdetett és írásban kötött megállapodással [Mt. 30. § a) pont, 36. § (1) és (4) bek., 38. § (1) bek.].

BH1998. 451. A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály, meghatározott körben jogokat és kötelezettségeket keletkeztet mind a munkáltatóra, mind a munkavállalókra, ezért nem lehetséges azt a megkötő felek olyan fenntartása alapján értelmezni, amely a szerződésből egyébként világosan nem tűnik ki (1992. évi XXII. törvény 30. §, 31. §).

A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a Munka tv. tartalmazza, de lehetőség van arra, hogy a munkáltató és a szakszervezet bármely munkaviszonyra vonatkozó kérdést kollektív szerződésben szabályozzon.

A kollektív szerződésben kerülhetnek szabályozásra azok a fontos kérdések, amelyről a Munka tv. nem rendelkezik, hanem a felekre bízza a döntést, vagy megengedett a kollektív szerződésbeli eltérés stb. Így a kollektív szerződés meghatározhatja munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét.

A szabályozás során ügyelni kell arra, hogy a kollektív szerződés e törvénnyel, illetve más jogszabállyal ellentétes rendelkezést ne tartalmazzon, kivéve, a Munka tv. harmadik részében meghatározott szabályokat, melytől a munkavállalóra kedvezőbbet állapíthatnak meg akkor, ha az eltérést a törvény kifejezetten nem tiltja.

Ezen túlmenően kollektív szerződés a Munka tv.-től eltérő szabályokat állapíthat meg (akár kedvezőbbet, akár szigorúbbat) abban az esetben, ha az adott tárgykörben a törvény ezt megengedi, illetve ha a Munka tv. rendelkezései akkor irányadóak, ha kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik [pl. Munka tv. 117. § (1) vagy Munka tv. 83/A. § (3)].

Kollektív szerződés kötése csak azoknál a munkáltatóknál lehetséges, ahol szakszervezet működik, megkötése azonban nem kötelező, a jogszabályi feltételek megléte mellett, a felek szándékától függ.

Kiemeljük továbbá, hogy kollektív munkaügyi vita során a Munka tv. 194-195. §-ában foglaltak szerinti egyeztetés során létrejött megállapodás, valamint a Munka tv. 196-197. §-a alapján igénybe vett döntő bíró döntése kollektív szerződéses megállapodásnak minősül.

A Munka tv. 13. §-a törvény, illetve törvényi felhatalmazás alapján munkaviszonyt rendező egyéb jogszabályokon túl, a kollektív szerződést is munkaviszonyra vonatkozó jogszabálynak ismeri el.

BH2000. 265. - kollektív szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodás hatálya

BH1998. 451. - kollektív szerződés értelmezése

31. § (1) Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet.

(2)-(4)

EBH2006. 1436. Ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet titkára írásbeli nyilatkozatában tudomásul vette, hogy a munkáltató a kollektív szerződés rendelkezésétől eltérően az addig biztosított szociális juttatást a jövőben szünetelteti, a felek egybehangzó nyilatkozatával létrejött megállapodás a kollektív szerződés módosításának minősül [1992. évi XXII. törvény 31. §, 37. § (3) bek.].

BH2000. 172. Az a körülmény, hogy a jogutódnál szakszervezet nem működik, nem értelmezhető akként, mintha a kollektív szerződést a jogelődnél megkötő szakszervezetek jogutód nélkül megszűntek volna. A jogutódlás ténye következtében a jogutódnak mindaddig alkalmaznia kell a jogelőd kollektív szerződését, amíg azt fel nem mondja, illetőleg más tartalmú szerződést nem köt [Mt. 31. §, 39. § (1) bek., 40. § (1) és (2) bek., MK 154.].

E szakasz a kollektív szerződés kötésének lehetséges alanyi körét határozza meg.

Az olyan munkáltatóknál, ahol nincs szakszervezet, ott kollektív szerződés kötésére sincs lehetőség, így a Munka tv. által egyébként megengedett eltérő - a munkáltatónál érvényesülő speciális - szabályok meghatározására sincs lehetőség.

Ágazati, szakmai, illetve munkáltatói szintű kollektív szerződés akkor köthető, amikor a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, vagy több munkáltató megállapodik a szakszervezettel, illetve több szakszervezettel.

Ezek az ún. keretszerződések lehetőséget nyújtanak például az ágazati szintű munkavállalói érdekek és jogok hatékonyabb érvényesítésére, illetve kisebb létszámú szakszervezeteknek az ehhez való csatlakozáshoz.

E szakasz, Munka tv. 31. § (2)-(4) bekezdése alapján - 1999. 08. 17. és 2002. 07. 12. között - mód volt arra, hogy az olyan munkáltatónál, ahol nem volt képviselettel rendelkező szakszervezet, ott az üzemi tanács, - a kollektív szerződésben szabályozható tárgykörökben - üzemi megállapodást kössön a munkáltatóval. A 2002. július 12. előtt megkötött üzemi megállapodás akkor veszti hatályát, ha az üzemi tanács megszűnik, vagy ha a munkáltatóra is kiterjedő hatályú kollektív szerződést kötnek.

BH2000. 172. - jogutódlás esetén a kollektív szerződés alkalmazása

BH1998. 451. - kollektív szerződés rendelkezéseinek értelmezése

Kapcsolódó jogszabályok:

- 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről

32. § Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet, illetve az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai erre felhatalmazzák.

A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektív szerződéskötési jogosultságának érvényességi kelléke, hogy a szerződés kötő másik féllel, azaz a szakszervezettel, vagy szakszervezeti szövetséggel szemben független legyen. Másik feltétel, hogy munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, tagjainak kifejezett felhatalmazása alapján jogosult csak a szerződéskötésre.

A kollektív szerződést kötő feleknek igazolniuk kell, hogy tagjaik a szerződéskötésre felhatalmazták.

33. § (1) A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.

(2) A szakszervezet - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték.

(3) Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét.

(4) Ha a szakszervezetek együttes kollektívszerződés-kötése a (3) bekezdés alapján nem lehetséges, a reprezentatív szakszervezetek [29. § (2) bekezdés] együttesen kötik meg a kollektív szerződést, feltéve, ha e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács választáson együttesen megszerezték a leadott szavazatok több mint felét.

(5) Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson együttesen a leadott szavazatok több mint hatvanöt százalékát megszerezték.

(6) Ha a (2), illetve (3) bekezdésben foglalt esetben a szakszervezet, illetve a szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács választáson a szavazatok több mint felét nem szerzik meg, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz.

(7) A (2)-(5) bekezdésben foglalt támogatottság meghatározásakor a 29. § (2)-(3) bekezdésének előírásait megfelelően alkalmazni kell.

(8) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, és a tárgyalások eredményessége érdekében köteles együttműködni.

EBH2004. 1051. A szakszervezetet az üzemi tanács választáson megillető jelöltállítási jog - önmagában - nem bizonyítja, hogy a szakszervezet a kollektív szerződés kötésére jogosult volt [Mt. 33. § (2)-(5) bek.].

EBH2002. 684. A kollektív szerződés módosítására csak azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektív szerződést kötötték. A szakszervezetnek ezt a jogát nem érinti az, hogy időközi üzemi tanácsválasztás eredményeként már nem minősül reprezentatív szakszervezetnek. Az utóbb reprezentatívvá vált szakszervezet azonban nem jogosult a nem általa kötött kollektív szerződés módosítására, csupán felmondhatja azt [Mt. 33. §, 39. § (5) bek.]

EBH2001. 460. Ha a kollektív szerződéses rendelkezések szerint megkötendő megállapodással a munkáltatói egységnél működő valamennyi szakszervezet egyetértett, a megállapodás aláírásából a nem reprezentatív szakszervezet nem zárható ki [Mt. 33. § (3) bek.].

EBH1999. 139. A kollektív szerződés - az azt megkötő szakszervezetek egyetértése nélkül - nem módosítható (Mt. 33. §).

BH2002. 457. A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvébe ütközik, ha valamelyik érdekképviseleti szerv kizárólag azért nem hajlandó az általa egyébként elfogadott megállapodást aláírni, mert azzal más érdekképviselet - az adott esetben nem reprezentatív szakszervezet - is egyetért. A kollektív szerződésben felhatalmazást lehet adni arra, hogy bizonyos kérdéseket a munkáltató meghatározott részére kiterjedő hatállyal szabályoznak. Azt, hogy az eltérő szabályok - az ún. függelék - megalkotására kik, mely érdekképviseleti szervek jogosultak, a kollektív szerződésben lehet megszabni [Mt. 33. § (3)-(4) bek.].

BH2001. 547. A kollektív szerződés módosítása érvényességének kérdésében előterjesztett kérelem alapján indult eljárásban nem dönthető el a jogvita az eredeti szerződés megkötésében részt vett felek perben állása nélkül. A vita tárgyára tekintettel - kivételes rendelkezés hiányában - a kérelemről nem lehet nemperes eljárásban dönteni, azt keresetként kell elbírálni [Mt. 33. §, 37. § (3) bek., Pp. 3. § (2) bek.].

BH2000. 321. Ha a kollektív szerződésnek a munkáltatónál működő valamely szakszervezet is az alanya, a kollektív szerződés az egyetértése nélkül nem módosítható, illetőleg mondható fel érvényesen. Ha azonban a kollektív szerződést csak a reprezentatív szakszervezetek kötötték meg, az az egyéb szakszervezetek egyetértése nélkül is módosítható [Mt. 33. § (4) és (8) bek., 37. § (4) bek.].

BH1993. 585. II. A kollektívszerződés-kötési szabadságból következik, hogy az Mt. nem tiltja meg ágazati (alágazati) kollektív szerződés hatályossága esetén sem a munkáltatónál kollektív szerződés megkötését, amennyiben a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg [1992. évi XXII. törvény 33. § (1) bek. 41. §].

A kollektív szerződés megkötéséhez az szükséges, hogy a munkáltatónál működjön szakszervezet, tartsanak üzemi tanács választást, ezen szakszervezet szerezze meg az előírt szavazati arányt, és a tagjai a kollektív szerződés kötésére feljogosítsák. (Üzemi tanács választást kell tartani annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt eléri.)

Ha a munkáltatónál egy szakszervezet működik, akkor jogosult kollektív szerződés kötésére, ha jelöltjei az üzemi tanácsválasztáson a leadott szavazatok több mint felét (50%+1) megszerezték. Ha több szakszervezet rendelkezik képviselettel, akkor az üzemi tanács választáson együttesen kell megszerezniük a leadott szavazatok több mint felét, amennyiben ez nem sikerül, akkor a reprezentatív szakszervezeteknek kell együttesen hasonló arányt elérni. Ha reprezentatív szakszervezet sem érték el ezt az arányt, akkor azt a szakszervezetet illeti meg a szerződéskötési jogosultság, amely az ÜT választáson a leadott szavazatok 65%-át megszerezte.

Ha a munkáltatónál több szakszervezet működik, cél, hogy elsősorban a szakszervezetek együttes szerződéskötésére kerüljön sor, de ha ez - a feltételek teljesülésének hiányában nem lehetséges, - akkor a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a munkavállalók jóváhagyása.

A Munka tv. valamennyi szervezet számára biztosítja a jogot, hogy a megkötésre irányuló tárgyalásokon részt vegyenek, és az eredményesség érdekében együttműködési kötelezettséget ír elő számukra.

EBH2002. 684. - az utóbb reprezantatívvá vált szakszervezet felmondási joga

BH2002. 457. - a nem reprezentatív szakszervezet joga a KSZ megkötése során

BH2001. 547. - kollektív szerződés módosításának érvényessége

EBH2001. 460. - a kollektív szerződés aláírására jogosult szakszervezetek

BH2000. 321. - a kollektív szerződés módosítására jogosult szakszervezetek

EBH1999. 139. - a KSZ módosítására a KSZ-t kötő szakszervezetek jogosultak

34. § (1) A kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után - az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak különösen az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet minősül, amely taglétszámánál, gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak különösen az a szakszervezet minősül, amely taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb.

(4) A szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél elsősorban a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál a kollektív szerződés megkötését megelőző utolsó üzemi tanácsi választások eredményét kell figyelembe venni.

(5) Ha a kollektív szerződést több szakszervezet kötötte, hatályának kiterjesztésénél a szakszervezetek reprezentativitását együttesen kell vizsgálni.

(6) A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondását a felmondást gyakorló fél köteles a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek haladéktalanul bejelenteni.

(7) A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondása esetén, továbbá, ha a több szakszervezet által kötött kollektív szerződésnél valamely szakszervezet felmondása következtében a szakszervezetek - (5) bekezdés szerinti - együttes reprezentativitása nem áll fenn, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - hivatalból - a felmondási idő lejártának napjára a kollektív szerződés kiterjesztő hatályát megszünteti.

(8) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja.

Az ágazati szintű kollektív szerződés kötésére jogosultakat, a megkötés feltételeit, annak kiterjesztését is részletes szabályozza a Munka tv.

Az ágazati kollektív szerződések például a munkabérre, juttatásokra, a munkafeltételekre, munkaidőre, rendkívüli munkavégzés felső határára vonatkozóan a munkavállalók és munkáltatók olyan széles körére határozhatják meg a szabályokat, amelyek már nemcsak érdekvédelmi szempontból jelentősek, hanem az ágazat versenyképességet is befolyásolják.

A reprezentatív munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a reprezentatív szakszervezet által kötött kollektív szerződés hatályát részben, vagy egészben kiterjesztheti a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - meghatározott feltételek esetén - az egész ágazatra (pl. sütőiparra).

A kiterjesztés feltétele, a szerződéskötő felek erre irányuló együttes kérelme, valamint, a miniszternek döntése előtt ki kell kérnie azokban az országos munkaadói és munkavállaló érdekképviseleti szerveknek a véleményét, hogy a szerződést kötő szervezetek (mind a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, ill. mind a szakszervezet, vagy több szakszervezet) az adott ágazatban kiemelkedő súlyt képviseljenek, vagyis reprezentatívnak minősüljenek.

A kollektív szerződés kiterjesztése egyes munkáltatókra indokolatlanul nagy terhet jelenthet, illetve a kollektív szerződés betartása lehetetlenné válhat, ezért lehetőség van arra, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a kollektív szerződésnek csak egyes részeit terjessze ki adott munkáltatóra.

Tekintettel arra, hogy a kiterjesztett hatályú kollektív szerződést a felek felmondhatják, illetve a felek reprezentativitása is megdőlhet, ezért a kollektív szerződést felmondó fél e tényt köteles a foglalkoztatáspolitikáért miniszternek bejelenteni. A miniszter a Munka tv. 34. § (7) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a kiterjesztő hatály megszüntetésére.

BH1993. 585. - ágazati, alágazati KSZ és a munkahelyi KSZ érvényessége

Kapcsolódó jogszabályok:

- 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződés bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről

35. § A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat.

A szociális és munkaügyi miniszter, mint államigazgatási szerv vezetője hozza meg a határozatot, így az ellen, bármely érdekelt fél a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósághoz fordulhat.

Erre általában abban az esetben kerül sor, ha a felek együttes kérelme ellenére a miniszter a kiterjesztést elutasítja. Ez adódhat abból, például, hogy nincs meg a kellő reprezentativitás, illetve a szerződés tartalmi elemei jogszabályt sértenek.

A kollektív szerződés kiterjesztésének hatálya mellett azonban lehetséges egy-egy munkáltatónál szűkebb hatályú kollektív szerződés kötése, ez utóbbi azonban a kiterjesztett szerződéshez képest csak kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

36. § (1) A kollektív szerződés hatálya - kiterjesztés (34. §) hiányában - kiterjed arra a munkáltatóra, amely

a) a kollektív szerződést kötötte, vagy

b) a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg

c) később a munkáltatói érdek-képviseleti szervhez csatlakozott.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.

(3) A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.

(4) A kollektív szerződést alkalmazni kell az annak hatálya alá tartozó munkáltató azon munkavállalóira is, akik nem tagjai a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek.

A kollektív szerződés szabályainak érvényesülése szempontjából döntő jelentőségű, hogy személyi hatálya kikre terjed ki, egyrészt mely munkáltatókra, illetve a munkavállalók mely körére.

Alapvetően azokra, akik a kollektív megállapodást kötötték.

Kiterjesztésre vonatkozó miniszteri határozat nélkül is kiterjed a kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra, amely tagja annak a munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek, amely a szerződést kötötte. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kollektív szerződésben pontosan nevesítsék, mely munkáltatók tartoznak hatálya alá.

A munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív megállapodás kiterjed tovább arra a munkáltatóra is, amely a kollektív szerződés megkötését követően lett tagja a munkáltatói érdekvédelmi tömörülésnek, de ennek feltétele, hogy a később csatlakozó munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a kollektív szerződéshez történő csatlakozáshoz hozzájáruljon.

A kollektív szerződés hatálya a törvény erejénél fogva kiterjed azon munkavállalókra is, akik egyébként nem tagjai a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek. A munkáltatónál vezetőnek minősülő személyre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

BH2000. 265. - kollektív szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodás hatálytalansága

37. § (1) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egyik fél sem utasíthatja vissza.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését a munkáltatóra akkor kell alkalmazni, ha az ajánlatot tevő szakszervezet az Mt. 29. § (2) bekezdése szerint reprezentatívnak minősül.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásra is.

(4) A kollektívszerződés-kötési jogosultsággal kapcsolatos vita esetén a szerződéskötésben érdekelt szervezet kérelmére, nemperes eljárásban a bíróság dönt.

(5) A munkáltató - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett - évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.

EBH2006. 1533. Ha a munkáltató az általa kollektív szerződéses megállapodásként aláírt és ekként ténylegesen alkalmazott megállapodások alkalmazását azonnali hatállyal mellőzte, ennek jogszerűsége a benyújtott kifogás alapján vizsgálható (1992. évi XXII. törvény 4. §, 23. §, 37. §).

EBH2002. 685. A kollektív szerződés módosításának jogszerűségét - kivételes rendelkezés hiányában - peres eljárásban kell elbírálni [Mt. 37. § (4) bek.].

A kollektív szerződés létrejötte érdekében az első mozzanat a felek tárgyalása, melynek megkezdésére irányuló javaslatot egyik fél sem utasíthatja vissza. A munkavállalói érdekképviselet részéről azonban megkötés, hogy a javaslatot a szerződéskötési jogosultsággal rendelkező fél tegye. E szabályok irányadóak a kollektív szerződés módosítására irányuló ajánlat tekintetében is. A módosításra csak az eredeti szerződést kötő felek jogosultak, a később szerződéskötésre jogosulttá vált szakszervezetet a kollektív szerződés módosításának joga nem, csak felmondása illeti meg.

Ha a tárgyalási ajánlattétel már megtörtént, a további tárgyalásokon a munkáltatónál képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezet részt vehet, reprezentativitásától függetlenül.

A Munka tv. nem nevesíti, mely kérdések rendezése érdekében kell, illetve célszerű a feleknek tárgyalási ajánlatot tenni, csupán a Munka tv. 37. § (3) bekezdésben határozza meg, még pedig a munkáltató kötelezettségeként, hogy a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződéses rendezésére évente tegyen javaslatot. A munkabér mellett általában a szociális juttatások mértékét is indokolt évente módosítani.

EBH2002. 685. - a ksz módosításának jogszerűségét peres eljárásban kell elbírálni

BH2001. 547. - ksz módosításának érvényességét peres eljárásban kell elbírálni

BH2000. 321. - kollektív szerződés módosítására jogosult reprezentatív szakszervezet

38. § (1) A kollektív szerződés - eltérő megállapodás hiányában - a kihirdetéssel lép hatályba.

(2) A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék.

(3) A munkáltató köteles ellátni a kollektív szerződés egy-egy példányával azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit.

(4)

A kollektív szerződésbeli jogosultságok és kötelezettségek tekintetében fontos, hogy mikortól hatályos a megállapodás. Ezt a felek meghatározhatják a szerződésben is, de ha erre nem térnek ki, akkor a Munka tv. alapján a kihirdetés dátuma az irányadó.

A kihirdetés, azaz a közzététel az adott munkáltatónál általában szokásos módon történhet, például kifüggesztés, osztályokra való megküldés, tanácskozásokon való ismertetés, intraneten történő megjelenítés, melyet a munkáltató köteles elősegíteni. Problémát jelenthet annak értelmezése, hogy kiket lehet abba a kategóriába sorolni, akiknek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés rendelkezéseinek betartása.

Ezek általában az irányító, vezető feladatot ellátó munkavállalók, a humánpolitikai feladatokat ellátó munkatársak (például, ha a KSZ további felmondási védelmet állapít meg, vagy meghatározza, mely munkaköröket kell kizárólag pályázat útján betölteni, így munkájukhoz elengedhetetlen a KSZ ismerete) a bérszámfejtők, mivel a munkabérre vonatkozó kollektív szerződésbeli rendelkezéseket nekik kell alkalmazni.

A kollektív szerződés időbeli hatályáról külön is megállapodhatnak a felek, egyrészt rendelkezhet úgy, hogy a megkötésétől, vagy meghatározott időponttól lép hatályba, és határozott, vagy határozatlan időre szól, vagy például, hogy egyes rendelkezéseit csak a megkötésének évében kell alkalmazni.

BH2000. 265. - kollektív szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodás hatálytalansága

39. § (1) A kollektív szerződést - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja.

(2) A felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.

(3) Ha a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél gyakorolhatja. Ha a kollektív szerződést a 33. § (3) bekezdése szerint több szakszervezet kötötte, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek megállapodnak.

(4) A több munkáltató, illetve a több munkáltatói szervezet által együttesen kötött kollektív szerződés felmondása esetén a kollektív szerződés csak azon munkáltató munkavállalóira nézve veszti hatályát, amely a felmondás jogát gyakorolta.

(5) Ha az újabb üzemi tanács választáson valamely szakszervezet a 33. § (5) bekezdése szerint kollektív szerződéskötésre válik jogosulttá, a kollektív szerződést - a felekre irányadó szabályok szerint - felmondhatja.

EBH2000. 241. A kollektív szerződés - kifejezett eltérő megállapodás hiányában - részlegesen nem mondható fel (Mt. 39. §).

BH2003. 128. A kollektív szerződés módosítására a munkavállalók képviseletében azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektív szerződést megkötötték. A szerződésekre vonatkozó általános elveknek megfelelően a kollektív szerződés módosítására is csak annak van joga, aki annak megkötésében részt vett. [Mt. 39. § (5) bek.].

BH2002. 30. I. A szakszervezet működésének hiánya a jogutódnál nem akadálya a jogelődnél kötött kollektív szerződés alkalmazásának, ha a jogutód a kollektív szerződést a jogelődnél működő szakszervezetnél nem mondta fel [Mt. 39. § (1) bek., 40/A. § (1) bek.].

BH1998. 148. A törvény értelmében a kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél felmondhatja, ettől eltérő megállapodásnak határozatlan időre szóló szerződés esetében csak a három hónapos felmondási idő tekintetében lehet helye [1992. évi XXII. törvény 39. § (1) bek.].

BH1995. 679. A kollektív szerződés felmondásának jogát a felek a törvényben előírt, illetőleg a megállapodásukban meghatározott feltételek mellett gyakorolhatják [1992. évi XXII. törvény 39. § (1) bek.].

A kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél felmondhatja. A felmondással kapcsolatos szabályok egy része megengedő, a felek például a három hónapos felmondási határidejétől eltérhetnek, akár rövidebb, akár hosszabb időtartam megjelölésével.

A felmondási jog gyakorlásának korlátja, hogy a kollektív szerződést a megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem mondhatja fel. Ez garanciát, jogbiztonságot jelent mind a munkáltató, mind a munkavállalók, szakszervezet számára legalább fél évig. A hat hónapos felmondási tilalmat a kollektív megállapodás megkötésétől kell számítani, de a megkötése és esetleges későbbi hatályba lépése miatt előfordulhat, hogy a hat hónapos felmondási tilalom nem eredményezi a kollektív szerződés hat hónapi hatályát.

A hat hónapos felmondási tilalom nem jelenti azt, hogy ilyen időtartamig minimum hatályba kellene lennie egy kollektív szerződésnek, lehetséges, hogy a felek hat hónapnál rövidebb határozott időre kössék a megállapodást.

A felmondás joga kérdéses lehet akkor, ha azt több munkáltató, vagy több szakszervezet kötötte. A felmondás gyakorlásának jogát célszerű a kollektív szerződésben rendezni, ennek hiányában, a törvény értelmében a felmondás jogát bármely szerződő fél gyakorolhatja. Ha a kollektív szerződést több szakszervezet kötötte meg, akkor a felmondás jogának gyakorlása tárgyában is meg kell állapodniuk.

Előfordulhat, hogy a kollektív megállapodást követően, az újabb üzemi tanács választás eredményei alapján, másik szakszervezet válik jogosulttá szerződéskötésre. Ekkor az új szakszervezet is jogosult a felmondásra, annak ellenére, hogy a szerződés megkötésében esetleg nem vett részt.

BH2003. 128. - kollektív szerződés módosítására a megkötésére jogosultak

EBH2002. 684. - a KSZ módosítására az utóbb reprezentatívvá vált szakszervezet nem jogosult

BH2002. 30. - kollektív szerződés hatálya jogutódlás esetén

EBH2000. 241. - a kollektív szerződés részleges felmondásának joga

BH2000. 172. - jogutód munkáltató kötelezettsége a KSZ további alkalmazására

BH1998. 148. - kollektív szerződés felmondásának joga

BH1995. 679. - a KSZ felmondásának jogszerűsége