20. § A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.

Kollektív szerződés kötésére a munkáltató és a szakszervezet jogosult. A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, függetlenül attól, hány szakszervezet, érdekképviseleti szervezet működik. A kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezettel szemben a reprezentativitás kérdésében e törvény szigorú követelményeket határoz meg. Ezek betartása rendkívül fontos, hiszen a megkötött kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül és hatálya kiterjedhet valamennyi alkalmazásban lévő munkavállalóra.

21. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

(2) A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.

(3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani.

(4)

(5) E törvény alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik.

(6) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonását az erre vonatkozó külön törvény alapján végzi.

EBH2005. 1239. II. A véleményeztetési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett intézkedéstervezet pontos megjelölése nem követelhető meg attól a féltől, akinek terhére a mulasztás történt [1992. évi XXII. törvény 21. § (2) bek.].

BH2001. 443. A munkáltatóval - a részlegnél történő üzemitanács-választás esetén - a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a tagjai közül a munkáltatónál vagy a részlegnél az üzemitanács-választásnál [1989. évi II. tv. 3. § (3) bek., Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek.]

BH2001. 242. A munkáltatónál (részlegnél) történő üzemitanács-választás esetén a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál (a részlegnél). Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg [Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek., 1989. évi II. tv. 3. § (3) bek., 1/1999. MJE jogegységi határozat].

E szakasz a munkáltatók, az állami szervek, önkormányzatok számára is a szakszervezetekkel való együttműködési kötelezettséget állapít meg.

Ez egy egyoldalú kötelem, ugyanis a szakszervezet részére a kölcsönösség igénye nem került kimondásra. Kiemeljük azonban, hogy a Munka tv. 3. §-a a munkáltató viszonylatában tartalmazza a munkáltató és a szakszervezet együttműködési kötelezettségét, amelynél a kölcsönösség már elvárás.

A munkáltatón belüli szélesebb körű együttműködés megvalósítását célozzák a munkáltató véleménykérési, tájékoztatási, konzultációs, szakszervezeti tagdíjlevonással kapcsolatos kötelezettségei.

A szakszervezettel előzetesen kell véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érinti intézkedéseket, amelyek a munkáltató működésével (sokszor a munkavállalók rendes felmondását eredményező átszervezéssel, átalakítással) összefüggésben szükségesek. A nagyobb csoport megítélése mindig az adott munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók létszámának függvénye. A véleményezésre a szakszervezetnek 15 nap áll rendelkezésre. Amennyiben e határidő alatt álláspontját nem közli a munkáltatóval, akkor a törvény értelmében ezt úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.

Figyelmet érdemel, hogy az előzetes véleménykérés kötelezettsége a munkáltatót csak azon szakszervezetek vonatkozásában terheli, amelyek a munkáltatónál képviselettel rendelkezőnek minősülnek. Ennek megítélésekor tisztázni kell, hogy a szakszervezet alapszabálya szerint működtet-e az adott munkáltatónál képviselettel rendelkező szervet vagy rendelkezik-e olyan tisztségviselővel, aki a szakszervezet képviseletére jogosult.

A munkáltatónak a szakszervezeti tagdíj levonásával kapcsolatos feladatait külön törvény szabályozza.

BH2001. 443. - a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet

BH2001. 242. - szakszervezeti szövetség jelöltállítási jogosultságának hiánya

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1991. évi XXIX. törvény munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről

22. § (1) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet:

a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint

b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

(3) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

EBH2007. 1633. Nem minősül a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő munkavállalói magatartásnak, ha az üzemi tanács tagjai a dolgozók jóléti céljára rendelt ingatlanok védelme érdekében gyakorolták a törvényben biztosított jogaikat [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bekezdés b) pont, 22. § (1) bekezdés, 22/A. §, 69. §].

A Munka tv. lehetővé teszi a szakszervezet számára a tájékoztatás igénylését, mellyel szemben a munkáltatót az információnyújtás kötelezettsége terheli.

A gazdasági, szociális érdekvédelmi funkciók mellett, - melynek érvényesüléséhez elegendő lehet a megfelelő információáramlás, a kölcsönös párbeszéd - jelentős feladatokat láthat el a szakszervezet a munkavállalók munkakörülményeinek ellenőrzése terén.

A munkavédelmi képviselő mellet, a szakszervezet is ellenőrizheti azt, hogy milyenek a munkakörülmények, megfelel-e az adott jogszabályi előírásoknak. Ha az ellenőrzés során hiányosságot észlel a szakszervezet, a munkáltatónál lévő felelősök figyelmét jogosult felhívni a mulasztásra.

Amennyiben a munkáltatónál kellő időn belül nem teszik meg a javasolt és szükséges intézkedéseket, akkor fordulhat a szakszervezet megfelelő eljárást kezdeményezve, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

Az eljáró hatóság, szerv köteles a Munka tv. - és az eljárási jogszabályok alapján - a bejelentő szakszervezetet tájékoztatni.

A fentiekkel összefüggő munkavédelmi szabályok, illetve egyéb biztonsági, egészségügyi előírások betartására különféle állami szervek jogosultak, mint pl. a regionális munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségek, a Bányahatóság tb.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1996. évi LXXV. törvény - a munkaügyi ellenőrzésről

- 1993. évi XCIII. törvény - a munkavédelemről

22/A. § (1) A szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben.

(2) A szakszervezet, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség a szakszervezet érdekében eljáró személyt megbízatása, illetőleg munkaviszonya megszűnése után a 3. § (6) bekezdésében foglalt megállapodás nélkül is határozatlan időre terheli.

A munkáltató üzleti érdekeit érintő bizalmas információk kezelésével kapcsolatos irányelvi előírás alapján a törvény szerint a munkáltató köteles tájékoztatást nyújtani, illetőleg konzultálni, azonban ehhez szükséges hozzákapcsolni az ezen adatok megismerőit terhelő titoktartási kötelezettséget. A törvény - az európai előírásoknak megfelelően - kiegészíti a munkajogi szabályozást a szakszervezet, valamint a képviseletében meghatalmazás alapján eljáró személyek titoktartási kötelezettségével. Az irányelv ugyanis kimondja, hogy a tájékoztatás és a konzultáció vállalkozási vagy üzemi szinten nem csupán jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent a szociális partnerek számára, ebben a körben a tagállam által előírt titoktartási kötelezettség „az említett képviselők és szakértők esetében tartózkodási helyüktől függetlenül, hivatali megbízásuk lejártát követően is érvényben marad”. Ezen előírásnak megfelelően a titoktartási kötelezettség külön ilyen tartalmú megállapodás hiányában is határozatlan időre terheli a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személyeket a munkaviszony megszűnése után is az ún. „harmadik személyekkel” - vagyis a munkáltatón, valamint a titoktartási kötelezettséggel terhelt körön kívül eső személyekkel - szemben.

Az Mt. 28. § (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, kiküldetéséhez, más munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatásához, átirányításához, rendes felmondásához. Az egyetértés megtagadása a jelenlegi bírói gyakorlat szerint akkor lehetséges, ha a munkáltatói intézkedés megnehezítené a szakszervezet működését, vagy az retorzió-szerű volt. Indokolt ennek a szabálynak - a jogbiztonság érdekében - a törvényszövegben való szerepeletetése. Ez a módosítás a szociális partnerek egyetértésével találkozott.

Emellett a (3) bekezdésben a 3 napos határidő 3 munkanapra való módosítása a közbeeső pihenő- és munkaszüneti napok esetén is lehetővé teszi a szakszervezetjogának gyakorlását.

Maga a 2002/14/EK irányelv is tartalmaz a munkavállalók képviselőinek munkajogi védelmével kapcsolatos előírást. A 7. Cikk értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók képviselői funkciójuk teljesítése során megfelelő védelmet élvezzenek, és megfelelő garanciát kapjanak, amely lehetővé teszi a rájuk ruházott feladatok elvégzését. A pontosítás azt eredményezi, hogy a magyar szabályozás ennek a követelménynek a jelenleginél egyértelműbben felel meg.

BH2007. 310. Az üzemi tanács tagjainak - a munkavállalók jóléti céljára rendelt ingatlanok védelme érdekében megvalósult - joggyakorlása a munkaviszonyuk fenntartását nem teszi lehetetlenné [1992. évi XXII. törvény 22/A. §, 69. §, 96. § (1) bekezdés b) pont].

23. § (1) A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására.

(4) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.

EBH2007. 1631. A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem megsértésével közölt felmentés, mint jogellenes munkáltatói intézkedés ellen a szakszervezet kifogással élhet. A tisztségviselő választásának szabályszerűsége a munkaügyi perben nem vitatható [1992. évi XXII. törvény 23. § (3) bekezdés].

EBH2006. 1533. Ha a munkáltató az általa kollektív szerződéses megállapodásként aláírt és ekként ténylegesen alkalmazott megállapodások alkalmazását azonnali hatállyal mellőzte, ennek jogszerűsége a benyújtott kifogás alapján vizsgálható (1992. évi XXII. törvény 4. §, 23. §, 37. §).

EBH2006. 1450. A kifogás tárgyában indult nemperes eljárásban a kérelem elbírálására előírt rövid határidő és a felek előzetes egyeztetése nem mentesíti a bíróságot az 1952. évi III. törvény 3. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alól, miszerint gondoskodnia kell arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, okiratot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak [1992. évi XXII. törvény 23. § (4) bek.; 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bek.].

EBH2003. 890. I. Az alapító szervnek a költségvetési szervet megszüntető határozatával szemben a szakszervezet kifogással nem élhet, mert az nem munkáltatói intézkedés [Mt. 23. § (1) bekezdés].

EBH2002. 682. Ha a szakszervezet a kifogásban csak általánosságban hivatkozott az ellenőrzési jogának megsértésére, de pontosan nem jelölte meg a munkáltatói utasításnak az e jogát sértő rendelkezését, a kérelemhez kötöttség elvéből következően, a bíróság a kifogásolt utasítást, illetve annak egyes rendelkezéseit nem helyezhette hatályon kívül [Mt. 23. § (4) bek.].

EBH2001. 458. Kifogás esetén a bírósághoz fordulás határidejét az egyeztetés megkezdésétől számított hét nap elteltétől kell számítani, ha addig a tárgyalás eredménytelenség miatt nem fejeződött be, kivéve, ha ezt megelőzően nyilvánvalóvá válik, hogy az egyeztetés eredménytelen [Mt. 23. § (4) bek.].

EBH2000. 352. I. A szakszervezet nem nyújthat be kifogást a munkáltató intézkedése ellen az üzemi tanács együttdöntési jogának megsértése miatt, ha az üzemi tanács kérelmére a bíróság nem állapította meg az intézkedés érvénytelenségét [Mt. 23. § (1) bek., 67. §].

BH2004. 333. A szakszervezeti kifogás jogát a munkáltatóval szemben lehet gyakorolni; a munkáltató részvénytársaság többségi tulajdonosával szemben ez a jogosultság nem áll fenn (Mt. 23. §).

A szakszervezet kifogásolási, ún. vétójogával kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza e szakasz.

A kifogás jogintézménye garanciát jelent mind a munkavállalók, mind a szakszervezet számára a jogellenes munkáltatói intézkedésekkel szemben. A munkavállalók nagyobb csoportját, vagy az érdekeik védelmére létrehozott szakszervezet érintő jogellenes munkáltató intézkedés, vagy éppen mulasztás ellen, a többség képviseletét ellátva, kifogás benyújtására van lehetősé (pl. szakszervezeti véleménykérés elmulasztása miatt).

A kifogást kizárólag a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet terjesztheti elő, melyet írásban célszerű benyújtani a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőhöz. A jogellenes munkáltatói intézkedés ellen a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet illeti meg a vétójog, a reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet, a jogszabályban foglalt rendelkezést sértő munkáltatói intézkedés esetén illeti meg vétójog.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem lehet kifogást benyújtani az olyan munkáltatói intézkedéssel szemben, amikor a munkavállaló önálló jogvitát kezdeményezhet. Ez ugyanis - az Alkotmánybíróság ítéletére utalva - a munkavállaló rendelkezési jogát csorbítaná, azaz esetleg tudta, akarata nélkül kerülhetne sor vétó emelésére.

E szabály alól egy kivétel van: ha a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató nem kérte be a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését, akkor a szakszervezet önálló joga a kifogás előterjesztése. E jog független attól, hogy a tisztségviselő az intézkedéssel szemben kezdeményez e jogvitát, vagy sem.

A vétójog előterjesztésekor ügyelni kell az 5 napos szubjektív, illetve az egy hónapos objektív, jogvesztő határidők betartására.

A kifogással kapcsolatos eljárás menetét gyorsítja, hogy az egyeztető eljárás megkezdésére külön időtartamot jelöl meg. A bírósági eljárás menete is behatárolt, hisz nem peres eljárásban és 15 napon belül köteles a bíróság dönteni.

Lényeges, hogy a kifogásol benyújtásának halasztó hatálya van a megvétózott intézkedés végrehajtására. Ha a munkáltató a kifogásolt intézkedést végrehajtja, szabálysértést követ el, s vele szemben a hatóság bírság kiszabására jogosult.

EBH2003. 890. - munkáltatói intézkedések köre, mely ellen kifogással lehet élni

EBH2002. 682. - a kifogásolt munkáltatói intézkedés pontos meghatározása

EBH2001. 458. - kifogás esetén bírósághoz fordulás határideje

EBH2000. 352. - jogerős bírósági ítéletet követően kifogás nem nyújtható be

Kapcsolódó jogszabályok:

- 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. § - az egyes szabálysértésekről

24. § (1) A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.

(2) A szakszervezet joga, hogy munkaidő után, illetve munkaidőben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.

A szakszervezet működésének megismeréséhez, a munkáltatónál jelenlévő esetleg több érdek-képviseleti szervezet dolgozói megítéléséhez elengedhetetlen a megfelelő propaganda, a munkavállalók folyamatos tájékoztatása.

Ennek kifejtése érdekében a munkáltató köteles biztosítani azt, hogy a szakszervezet tájékoztatóit, vagy felhívásait a munkáltatónál közzétehesse. Ez lehet faliújságszerű hirdetmény, belső újságban való közzétételi lehetőség, vagy a szervezet intranet hálójára való adatfelvitel stb. vagy annak biztosítása, hogy a tájékoztatókat a belső iratkézbesítés útján továbbítsák.

A szakszervezetnek viszont ügyelni kell arra, hogy a közzétett információ személyiségi jogokat ne sértsen, ne tartalmazzon diszkriminatív adatokat, jogai gyakorlása során ne sértse a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

A szakszervezet működésének tárgyi biztosítékát szolgálja a helyiséghasználat joga.

25. § (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.

(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

(3) A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg.

(4) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell.

(5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel.

BH2002. 456. A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezményének indoka az, hogy ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem szakszervezeti tevékenységet lát el, ugyanúgy részesüljön díjazásban, mintha munkát végezne. Ha azonban a tisztségviselő sztrájkban vesz részt, díjazás nem jár a részére, minthogy a szakszervezeti választott tisztségviselői tevékenység hiányában sem járna neki díjazás [1989. évi VII. tv. 6. § (3) bek., Mt. 25. § (1) és (3) bek., 2/1999. MJE].

BH2002. 159. A sztrájkban részt vevő szakszervezeti tisztségviselőnek nem jár a sztrájk miatt kiesett munkaidejére díjazás (Mt. 25. §, 2/1999. MJE határozat).

BH1993. 470. II. Ha a jogutódlás nem állapítható meg, a bizonyítási eljárást arra nézve is le kell folytatni, hogy a kollektív szerződés szabályozta-e a végkielégítésre való jogosultságot [1991. évi XLVIII. tv, Mt. 25. § (3) bek., 27/A. § (1) és (2) bek., MK 147. sz.].

BH1993. 469. II. A munkaügyi bíróság nem pótolhatja a felek megegyezésének hiányát a munkaviszony megszűnésének időpontját illetően, és ezzel összefüggésben nem állapíthat meg felmondási időt [Mt. 25. § (1) bek.].

A szakszervezeti tisztségviselők, továbbá a szakszervezeti tagok részére is biztosít munkaidő-kedvezményt a törvény.

Az érdekképviselettel járó többletfeladatok ellátása érdekében a szakszervezeti tisztségviselőt munkaidő-kedvezmény illeti meg. Több szakszervezet esetén a munkáltatónak valamennyi tekintetében biztosítani kell a kedvezményt.

Kiemeljük, hogy a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény Munka tv.-ben meghatározott mértéke csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó. A munkaidő-kedvezmény mértéke minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. A taglétszámtól függő havi munkaidő-kedvezmény összességében illeti meg adott szakszervezeten belül a tisztségviselőket, annak felosztásáról maguk a tagok döntenek. Elmehetnek például továbbképzésre, más szakszervezetekkel való egyeztető fórumra, tanulmányútra, pozitívum, hogy a saját munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem fogyasztja a rendelkezésre álló munkaidő-kedvezményt. E munkaidő-kedvezmény igénybe vétele esetére a tisztségviselőnek távolléti díj jár.

A szakszervezet kifejezett kérésére a munkaidő-kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a felét a munkáltató köteles pénzben megváltani, mely összeg számításánál az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresetét (és nem távolléti díját) kell bruttó összegben figyelembe venni.

A Munka tv. meghatározza ugyan, hogy a szakszervezet e pénzt kizárólag milyen célra fordíthatja, kérdéses azonban, hogy célszerűtlen felhasználás esetén a jogkövető magatartás nem teljesülésének lehetnek-e (és milyen) jogkövetkezményei.

A szakszervezeti jogosultság igénybevételekor tekintettel kell lenni a munkáltató zavartalan működésére, ezért a tisztségviselő távolmaradását előre be kell jelenteni. A Munka tv. ennek optimális idejét nem határozza meg, de tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, olyan időpontban kell a bejelentést megtenni, hogy a munkáltató a kieső időre az esetleges helyettesítésről gondoskodni tudjon.

Munkaidő kedvezmény nemcsak a tisztségviselőknek jár, hanem a szakszervezeti tagoknak is, akik képzéséhez összességében évente minden tíz szakszervezeti tag után egy nap rendkívüli fizetett szabadság jár, melyet, ha több szakszervezet működik a munkáltatónál szakszervezetenként külön-külön kell megállapítani. Az igénybevételt 30 nappal korábban be kell jelenteni, de ez nem jelenti a munkáltató kvázi engedélyezését.

BH2002. 456. - a tisztségviselő sztrájkban vesz részt, díjazás nem jár a részére

BH2002. 159. - tisztségviselőnek nem jár díjazás, sztrájk miatt kiesett munkaidejére

26. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék.

(2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) A munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.

BH1993. 471. A kollektív szerződésben meghatározott mértékű végkielégítés illeti meg a határozatlan idejű munkaviszonyban állt munkavállalót abban az esetben is, ha a munkáltató a munkaviszonyát szóban, jogellenesen szüntette meg, a dolgozó azonban a szóban közölt és a létszámleépítésre hivatkozó felmondás indokát elismerve - nem kívánta annak helyreállítását [Mt. 26. § (1) és (2) bek.].

BH1993. 329. II. A munkaügyi vita keretén kívül esik az a körülmény, hogy a munkáltató miért az érintett dolgozó munkaviszonyát mondta fel [Mt. 26. § (1) és (2) bek., MK 95. sz.].

BH1993. 266. I. Felmondás esetén nem az a lényeges, hogy annak indokolása részletező vagy összefoglaló jellegű-e, hanem az: a közöltekből megállapítható-e, hogy a munkáltatónál a továbbiakban miért nincs szükség a dolgozó munkájára [Mt. 26. § (2) bek., MK 95. sz.].

A Munka tv. nemcsak a szakszervezet, mint munkavállalói érdek-képviseleti szervezet számára biztosítja a működési feltételeket, jogokat, hanem a törvényi szabályozás szintjén a szakszervezet tagjainak is védelmet nyújt a munkáltató esetleges diszkriminatív intézkedésével szemben.

Így a munkáltató nem követelheti a munkavállalótól, hogy szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. Ellentmond ennek például, hogy a munkaidő-kedvezmény megállapítása során a munkáltatónak elkerülhetetlenül tisztáznia szükséges a szakszervezet létszámát, így ezzel összefüggésben a hovatartozást is. A szakszervezeti hovatartozásról információt nyújt továbbá az is, ha a munkáltató vonja le a szakszervezeti tagdíjat.

Analóg az egyenlő bánásmód, azaz a hátrányos megkülönböztetés generális tilalmának előírásaival, hogy nem lehet a munkavállaló felvételét, vagy jogviszonyának megszüntetését szakszervezeti tagságától függővé tenni. Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a szakszervezeti tag védelmét biztosító szabályokat nem sértette meg.

A jogok megsértése esetén jogorvoslati fórum például az általános szabálysértési hatóság, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

- 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

27. § Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni.

A munkavállalók közötti diszkrimináció mindenfajta formája tilos a munkáltató számára. E szakasz generális tilalmat fogalmaz meg, miszerint nem lehet a szakszervezeti hovatartozástól függővé tenni valamely jogosultságot, vagy juttatást.

Az esélyegyenlőségről szóló törvény alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek az eredményeként egy személy az érdekképviselethez való tartozása miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez képes kedvezőtlenebb bánásmódban.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

- 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása

a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy

b) a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(3) A tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három munkanapon belül köteles közölni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

(5) Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt időtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselőt.

EBH2006. 1435. Ha a munkáltató a közalkalmazotti tanács tagjának közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kívánja megszüntetni, erről a közalkalmazotti tanácsot, az előzetes egyetértése megszerzése érdekében, írásban kell - illetve kellett 2005. március 20. előtt is - tájékoztatnia [1992. évi XXII. törvény 28. § (2) bek.].

EBH2006. 1434. A munkaügyi perben a szakszervezeti szervnél kialakított feladatmegosztás nem bírálható felül, mert a szakszervezet önállóan szervezi a szakszervezeti feladatokat ellátók munkáját [1989. évi II. törvény 25. § (2) bek.; 1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bek.].

EBH2005. 1336. I. A szakszervezet a szervezeti rendjét maga jogosult meghatározni, ez magában foglalja az 1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértési jog gyakorlására jogosult szerv megjelölését is.

EBH2005. 1336. III. A felmentés közlésének időpontja az irányadó a tisztségviselőt megillető védelem fennállása szempontjából [1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bek., 90. § (4) bek.; 1989. évi II. törvény 25. § (2) bek.].

EBH2004. 1147. A szakszervezeti tisztségviselő, üzemi tanács tag munkavállaló munkaviszonya felmondásához a szakszervezet, illetve üzemi tanács részéről megtagadott egyetértés a bíróság ítéletével nem pótolható, ha a munkaviszony megszüntetése bizonyítottan a szakszervezeti, érdekvédelmi tevékenység elnehezülését okozza. Ennek megállapításánál nem kizáró körülmény a szakszervezeti vezetőség nagyobb létszáma [1992. évi XXII törvény 28. §, 62. § (3) bekezdés].

EBH2003. 967. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem rendeltetése a szakszervezet zavartalan működésének biztosítása, a felsőbb szakszervezet az egyetértési jogát rendeltetésszerűen köteles gyakorolni [Mt. 28. § (1) bekezdés, 4. § (1) bekezdés].

EBH2001. 459. A szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének előzetesnek kell lennie [Mt. 28. § (1) bek.].

EBH2000. 240. A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértésre is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Ezért az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog társadalmi rendeltetésével összhangban van (Mt. 28. §).

EBH2000. 239. A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkajogi védelemre nem tarthat igényt, ha a szakszervezet a nyilvántartásba történt bejegyzés ellenére ténylegesen nem működik (Mt. 28. §).

EBH2000. 238. Ha a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértés megadására jogosult szervet a szakszervezet belső szabályzata nem határozza meg, a bíróság jogszerűen vette figyelembe a szakszervezet álláspontját és az általa követett gyakorlatot [Mt. 28. § (1) bek.].

EBH1999. 138. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges előzetes egyetértést megtagadó nyilatkozat jogszerűsége csak a munkáltató által erre irányulóan, a szakszervezet perben állásával előterjesztett kereset alapján bírálható el (Mt. 28. §).

EBH1999. 137. A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem kiterjed a munkavállalónak - a munkáltató által kezdeményezett - más munkahelyre való beosztására is. A szakszervezeti hozzájárulásnak a konkrét intézkedéssel való egyetértést kell tartalmaznia, más ügyben tett, illetve általános nyilatkozat nem vehető figyelembe (Mt. 28. §).

EBH1999. 43. A bíróság a felmondási védettséget élvező személy munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértést [Mt. 28. § (1) bekezdés] a munkáltató kérelmére pótolhatja, ha annak feltételei egyébként fennállnak. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a kiesett időre járó munkabérből csak az a jövedelem vonható le, ami meghaladta a munkavállaló munkaviszony mellett megszerzett jövedelmét.

BH2007. 385. Ha az illetékes szakszervezet és az üzemi tanács a nyolc napos határidőben nem nyilatkozik a munkáltató írásbeli megkeresésére, ez egyetértésnek minősül (1992. évi XXII. törvény 28. §).

BH2007. 134. II. Rendkívüli felmondás esetén a szakszervezettől az előzetes véleménykérés elmaradása nem eredményezi az intézkedés jogellenességét (1992. évi XXII. törvény 28. §).

BH2005. 119. A szakszervezet a szervezeti rendjét maga határozza meg, ez magában foglalja az előzetes egyetértési jog gyakorlására jogosult szerv megjelölését is [1989. évi II. törvény 25. § (2) bekezdés; Mt. 28. § (1) bekezdés].

BH2004. 295. II. A munkáltatónak a szakszervezeti tisztségviselő munkaszerződése módosítására tett ajánlata nem minősül a szakszervezet számára kifogásolási jogot keletkeztető intézkedésként (Mt. 28. §).

BH2003. 210. A törvény a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét biztosító szakszervezeti jogokat differenciáltan szabályozza, ezért az eltérő szabályok megsértésének következményei tekintetében a szakszervezeti jogosultság tartalma az irányadó. A rendes felmondás feltételeként előírt előzetes egyetértés hiánya az intézkedés jogellenességét eredményezi, a rendkívüli felmondás tekintetében szabályozott előzetes véleménykérés elmaradása azonban - a vélemény figyelembe vételének nem kötelező jellegére tekintettel - nem jár ilyen következménnyel [Mt. 28. § (1) bek., 96. §].

BH2001. 492. A szakszervezet az egyetértéssel kapcsolatos jogát nem gyakorolhatja korlátlanul, e vonatkozásban is irányadó a törvényben meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Ebből következően a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog társadalmi rendeltetésével összhangban van, vagyis a munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza [Mt. 28. § (1) bek., 4. §].

BH2000. 509. A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem már a megválasztása időpontjától fennáll, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb került sor. A munkajogi védelmet ugyanis nem érinti a törvény által a társadalmi szerv számára előírt az a kötelezettség, hogy a megalakulását követően nyilvántartásba vételt kell kérnie; ennek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével [Mt. 28. § (1) bek., 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek.].

BH2000. 463. A munkavállalót mind a választott szakszervezeti tisztségviselése, mind az üzemi tanácsi és munkavédelmi bizottsági tagsága alapján az e tisztségviselőknek járó munkajogi védelem illeti meg. Ez a védelem kiterjed az ilyen munkavállalónak a más munkahelyre történő, a munkáltató által kezdeményezett beosztására is [Mt. 28 § (1) bek., 62. § (3) bek., 100. § (5) bek.].

BH2000. 320. I. A szakszervezeti jogok egy része attól függ, hogy az adott szakszervezet valamilyen munkáltatónál működtet-e szervezetet, valamint az üzemitanács-választáson a jelöltjei olyan támogatottságot értek-e el, aminek következtében a szakszervezet reprezentatívnak minősül. Más jogok tekintetében ilyen feltétel nincs, ezért a választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme sem függ attól, hogy a szakszervezet a munkáltatónál működik-e (Mt. 28. §).

BH2000. 320. II. A hatóságok - szorosan vett kivételtől eltekintve - a szakszervezetek működését nem vizsgálhatják. Ettől eltérően azonban a munkaügyi perben vizsgálni lehet, hogy a szabályszerűen létrejött szakszervezet ténylegesen létezik-e, és ennek következtében a megválasztott tisztségviselőt megilleti-e a jogszabály által előírt védelem (Mt. 18. §, 28. §).

BH1999. 385. A szakszervezeti választott tisztségviselő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a szakszervezeti egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a szakszervezet perben állása alapján vizsgálható és bírálható el [1992. évi XXII. törvény 28. § (2) bek.].

BH1998. 608. A munkáltató gazdálkodó szervezet felszámolójának nincs felmondási jogosultsága a cég szakszervezeti tisztségviselőjével szemben, ha erről a szándékáról a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen nem értesíti. A felszámoló szabálytalan felmondásának jogkövetkezményei [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 28. § (1) bek., 100. § (1) és (4) bek., 177. § (2) bek., MK 4.].

BH1998. 300. A szakszervezeti tisztségviselő védelmét szolgáló rendelkezések alkalmazása nem függ attól, hogy az illetékes szakszervezet vagy annak szerve tájékoztatta-e a munkáltatót, kik azok a munkavállalói, akik választott tisztséget töltenek be [Mt. 3. § (1) bek., 28. §, 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 71. § (2) bek.].

BH1997. 607. I. A bíróság a felmondási védettséget élvező szakszervezeti, illetőleg üzemi tanácsi tisztségviselő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltató kérelmére pótolhatja, de csak akkor, ha annak feltételei egyébként fennállnak [1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bek.].

BH1996. 453. III. A választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott felmentéséhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 11. §, 1992. évi XXII. törvény 28. §].

BH1996. 285. Ha a munkavállaló mind a szakszervezet, mind az üzemi tanács választott tisztségviselője, a munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez - a valós indokon és a felmondásra esetleg alkalmazandó más jogszabályban írt feltételeken túl - e szervek testületének a jogszabály szerint meghatározott egyetértése szükséges [1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bek., 24/1990. AB határozat, 1991. évi IV. tv. 23. § (1), (3) bek.].

BH1993. 770. I. A szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére kizárólag a Munka Törvénykönyve által védelemként megjelölt szabályok megtartása mellett kerülhet sor. E védelem a munkáltató szempontjából azt a tilalmat jelenti, hogy az érintett tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése a jogszabály által előírt egyetértés nélkül nem lehetséges [1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bek., 90. §, 100 §, 1992. évi XLVII. tv. 5. § (5) bek.].

BH1993. 202. Határozott időre kötött munkaszerződés esetén a munkáltató csak abban az esetben szüntetheti meg a határozott idő eltelte előtt a munkavállaló munkaviszonyát, ha a munkáját nem végzi megfelelően, vagy annak elvégzésére nem alkalmas (Mt. 28. §).

BH1992. 728. A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem kiterjed a nem saját munkáltatónál működő szakszervezeti testületbe megválasztott tisztségviselőre is [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 4. § (1) bek., 1967. évi II. törvény 16. §].

BH1992. 500. A szakszervezet egyetértési jogának gyakorlása csak a munkáltató konkrét intézkedéséhez kapcsolódhat. Az általános állásfoglalás nem felel meg a tisztségviselőt megillető, a törvényben meghatározott védelem céljainak. A munkaviszony többszöri, különösen eltérően indokolt felmondása esetén az illetékes szakszervezet egyetértését minden esetben ki kell kérni [1967. évi II. törvény 16. §, 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 4. § (3) bek. ].

A szakszervezeti tagok védelmén túl, a tisztségviselők tekintetében további garanciák érvényesülnek. A tisztségviselőket megillető védelem egyben a szakszervezet működését hivatott szolgálni, hiszen a tisztségviselők elmozdításának próbál gátat szabni a azzal, hogy a tisztségviselőt érintő egyes munkáltatói intézkedések előtt a munkáltatónak szükséges a felsőbb szakszervezet előzetes egyetértését, véleményét kikérni, illetve a tervezett intézkedésről köteles előzetesen értesíteni.

Ahhoz, hogy a munkáltató eleget tudjon tenni az előbb felsorolt kötelezettségeinek, szükséges ismernie célszerű informálódnia, hogy munkavállalói közül kik töltenek be szakszervezeti tisztségviselői funkciót. Ismét ellentmondani látszik a szabályozás a Munka tv. 26. §-ban foglaltaknak, de megjegyzendő, hogy - hasonlóan a munkaidő-kedvezmények megszerzéséhez - szintén érdeke a szakszervezetnek a munkáltató ilyen irányú megfelelő tájékoztatása.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a Munka tv. 3. § (1) bekezdése a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során az együttműködési kötelezettséget ír elő a szakszervezet és a munkáltató között is. A jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő együttműködés keretébe beletartozhat az is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők személyéről a munkáltatót a szakszervezet tájékoztassa.

A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt ugyanaz a védelem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt (MK 4. számú állásfoglalás)

Munkáltatói intézkedések köre, amelyhez - ha választott szakszervezeti tisztségviselőt érint - előzetesen ki kell kérni a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését.

a) A szakszervezet előzetes egyetértését igénylő munkáltatói intézkedések:

- az átirányításhoz, ha ez a szakszervezeti tisztségviselő más munkahelyre való beosztásával jár együtt (Munka tv. 83/A. §),

- a tisztségviselő kirendeléséhez (Munka tv. 106. §),

- a tisztségviselő 15 munkanapot elérő kiküldetéséhez (Munka tv. 106. §-a alapján),

- a tisztségviselő más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz, [Munka tv. 150. § (1) bekezdés],

- a tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez (Munka tv. 89. §),

b) A szakszervezet véleményét előzetesen ki kell kérni a következő munkáltatói intézkedésnél:

- a tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató által rendkívüli felmondással történő megszüntetéséhez (Munka tv. 96. §),

c) A szakszervezetet előzetesen értesíteni kell az alábbi munkáltatói intézkedésnél:

- a tisztségviselővel szembeni, Munka tv. 109. §-án alapuló jogkövetkezmény alkalmazásáról,

- a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról.

Tekintettel arra, hogy a törvény a munkáltató előzetes értesítési, illetve vélemény-kérésre vonatkozó kötelezettségére határidőt nem állapít meg, ezért célszerű erről a feleknek például a kollektív szerződésben megállapodniuk.

A szakszervezet az egyetértési jogát nem gyakorolhatja korlátlanul, e vonatkozásban is irányadó a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye.

Ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, Munka tv. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.

MK 4. - kooptált szakszervezeti tisztségviselő védelme

BH2003. 210. - tisztségviselő differenciált munkajogi védelme

BH2001. 492. - szakszervezeti egyetértési jog rendeltetésszerű gyakorlása

EBH2001. 459. - szakszervezet jognyilatkozatát bíróság nem pótolhatja

BH2000. 509. - választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelem kezdete

BH2000. 463. - szakszervezeti, üzemi tanácsi, munkavédelmi bizottsága tag védelme

BH2000. 320. - tisztségviselő munkajogi védelmének feltételei

BH2000. 320. - szakszervezet szabályszerű működésének vizsgálata

EBH2000. 240. - szakszervezeti egyetértési jog rendeltetésszerű gyakorlása

EBH2000. 239. - a tisztségviselőt védelme a szakszervezet működésének függvénye

EBH2000. 238. - az egyetértés megadására jogosult szakszervezet

BH1999. 385. - szakszervezet perben állásának szükségessége

EBH1999. 138. - a szakszervezet perben állásának szükségessége.

EBH1999. 137. - a szakszervezet konkrét intézkedéssel való egyetértési joga

EBH1999. 43. - a szakszervezeti egyetértés bíróság általi pótlásának kérdése

BH1998. 608. - a felszámoló szabálytalan felmondásának jogkövetkezményei

29. § (1) A 23. §-ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 23. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemi tanács választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja.

(3) Reprezentativitás meghatározásánál, ha az üzemi tanács választás az 51. § (5) bekezdése alapján érvénytelen, a választás első fordulóját kell figyelembe venni.

BH1994. 224. I. A felmondást a munkaügyi bíróság hatálytalanítja, ha az abban megjelölt indok valótlan. A perben utólag nincs helye olyan felmondási ok közlésének, amelyet a munkáltató a felmondásban nem jelölt meg [Korábbi Mt. 29. §, Mt. V. 29. § (1) bek. ].

A szakszervezet vétójoga olyan súlyos következménnyel jár, egyrészt, hogy a szakszervezet az egyeztetés eredménytelensége esetén bírósághoz fordulhat, másrészt, hogy a kifogásolt jogellenes munkáltatói intézkedést fel kell függeszteni. Ezért a vétójoggal csak az ún. reprezentatívnak minősülő szakszervezet élhet.

A reprezentatívnak az a szakszervezet tekintendő, amelynek jelöltjei az üzemi tanács-választáson leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerezte. Üzemi tanács választást ott kell tartani, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja.

Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak (mert a munkáltató több telephelyen működik és több üzemi tanácsot kell választani), akkor az egyes üzemi tanács-választásokon elért szakszervezeti eredményeket össze kell számítani és így vizsgálni a reprezentativitáshoz szükséges tíz százalék meglétét. (Ha üzemi tanács választást nem tartottak az adott munkáltatónál, akkor nincs mód a reprezentativitás fentiek szerinti meghatározásához.)

Reprezentatívnak minősül továbbá az a szakszervezet is, amelynek tagja a munkáltatónál azonos szakmában tartozó munkavállalók kétharmada.

Ha a szakszervezet a létszáma miatt nem minősül reprezentatívnak, a kifogás joga csak az olyan munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás esetén illeti meg, amely jogszabályt sért.