10.
§ (1)
Az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell
elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Az érvénytelen megállapodás
alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -, a
munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni.
(2)
A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes
felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
(3)
Ha a feleknek a megállapodás érvénytelenségéből kára származik, annak
megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
EBH2006. 1535. Az érvénytelen
munkaviszony, illetve közszolgálati jogviszony bármilyen módon történő
megszüntetése a jogviszony 1992. évi XXII. törvény 10. §-ának (1) bekezdése
szerinti azonnali hatályú felszámolásának minősül, és ettől eltérő az a kérdés,
hogy az érvénytelenségnek milyen jogkövetkezményei alkalmazhatók [1992. évi
XXII. törvény 10. § (2) és (3) bekezdések].
EBH2005.
EBH2003.
BH2007.
BH2007. 97. Az érvénytelen jogviszony
felszámolásakor a jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek
alkalmazása nem lehetséges [1992. évi XXII. törvény 10. §; 1992. évi XXIII.
törvény 71. § (2) bekezdés a) pont].
BH2004. 332. Munkaviszony nem
létesülhet, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye
azonos. - Munkaviszony hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményei nem
alkalmazhatók (Mt. 74. §, 10. §).
BH1995. 737. Az érvényes
munkaszerződésből eredő jogok pedig - külön jogszabály szerint - azzal szemben
érvényesíthetők, aki a be nem jegyzett társaság nevében eljárt [48/1979. (XII.
1.) MT rend. 16. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 25. § (1) bek.].
BDT2002.
E szakasz a megállapodások, jognyilatkozatok
érvénytelenségének jogkövetkezményeit tartalmazza. Függetlenül attól, hogy maga
a megállapodás valamely oknál fogva utóbb érvénytelennek minősül, a feleket
megillető jogok és terhelő kötelezettségek tekintetében úgy kell eljárni,
mintha a megállapodás érvényes lett volna (pl. az egyébként járó munkabért ki
kell fizetni).
Ha maga a munkaviszony létrejöttét eredményező
megállapodás érvénytelen, - mert például az adott tevékenység ellátására
közszolgálati jogviszonyt kellett volna létesíteni, - akkor a munkáltató
köteles azonnali hatállyal a jogviszonyt megszüntetni. Tekintettel arra, hogy a
munkaviszony létrejötte a munkáltató hibájára vezethető vissza (mivel tévesen
ítélte meg az ellátandó tevékenység jellegét), ezért a jogviszony azonnali
hatályú megszüntetése mellett a rendes felmondás jogkövetkezményeit kell
megfelelően alkalmazni (pl. felmentési időre járó átlagkereset megfizetése).
Hasonlóan kell eljárni akkor, ha például a
munkaszerződés azért érvénytelen, mert 15. életéven aluli fiatalkorú munkavállalóval
kötött munkaszerződést a munkáltató, vagy külföldi állampolgár alkalmazása
esetén nem szerezte be a szükséges munkavállalási engedélyt.
EBH2003. 898. - érvénytelen megállapodásból
eredő jog érvényesítése
BH1995. 737. - a munkáltatói jogokat gyakorló
személy megállapítása
A munkaviszonyból
származó igény elévülése
11.
§ (1) A
munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel
okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési
ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2)
Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését
hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén
visszakövetelni nem lehet.
(3)
Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály
megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az
elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
(4)
Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság
előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés,
valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés
megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős
befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító
eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
MK 93.
szám
Ha az
egészségkárosodással okozati összefüggésben több és egymástól eltérő időben esedékes
elkülönülő járadékigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül,
az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
EBH2002.
EBH2001. 560. Az igény elévülésére
vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a munkaviszony jogellenes
megszüntetése miatt kiesett időre járó munkabérre is [Mt. 11. §, 100. §(6)
bekezdés].
BH2006. 414. Az elévülési idő eltelte
után a követelés érvényesítésére irányuló írásbeli felszólításnak nincs
jelentősége, az elévülés megszakítása fogalmilag kizárt (1992. évi XXII. törvény
11. §).
BH2006. 299. Az elévülés nyugvásának
vizsgálatánál - a tudomásszerzés időpontja tekintetében - irányadó a fél
gondos, körültekintő magatartása [1967. évi II. törvény 5. § (2) bekezdés,
illetve 1992. évi XXII. törvény 11. § (3) bekezdés].
BH2006.
BH2006. 125. Az elévülés nyugvása
mindaddig fennáll, ameddig a károsult nem szerez teljes körűen tudomást azokról
a tényekről, amelyek ismerete nélkül az igényét nem érvényesítheti [1992. évi
XXII. törvény 11. § (3) bekezdés].
BH2005. 161. Állapotrosszabbodás
miatt érvényesített nem vagyoni kártérítés jogalapjaként a
munkaképesség-csökkenés mértéke megváltozásának nincs kizárólagos jelentősége
[1992. évi XXII. törvény 177. § (2) bekezdés, 1992. évi XXII. törvény 11. § (2)
bekezdés].
BH2003.
BH2002.
BH2001.
BH2001.
BH1999. 528. I. A jutalékelőleg
visszakövetelése esetén nem alkalmazható a törvénynek a jogalap nélkül kifizetett
munkabér visszafizetésére vonatkozó szabálya. A jutalékelőleg a hároméves
elévülési időben követelhető vissza [Mt. 162. (1) bek., 11. § (1) bek.].
BH1999.
BH1998. 507. Amennyiben a munkáltató
a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén a jogorvoslatra vonatkozó
tájékoztatást elmulasztja, és a felek egyeztetése emiatt marad el, a
keresetlevél előterjesztésének határidejére vonatkozó korlátozás nem
érvényesül. Ilyen esetben a kereset a hároméves általános elévülési időn belül
bármikor, az érvényesíthető jogok korlátozása nélkül benyújtható [1992. évi
XXII. törvény 6. § (3) és (4) bek., 11. § (1) bek., 100. § (4) és (5) bek.,
202. § (1) és (2) bek.].
BH1998. 397. Az elévülési időt az
igény esedékességétől és nem az arról való tudomásszerzéstől kell számítani
(1992. évi XXII. törvény 11. §).
BH1998.
A munkaviszonyból származó igény érvényesítésére
nyitva álló határidők:
- A munkaviszonyban az általános elévülési idő
három év.
- A Munka tv. azonban meghatározott esetekben
ettől eltérő elévülési határidőket is tartalmaz (pl. az érvénytelen
megállapodás megtámadására rendelkezésre álló objektív határidő 6 hónap vagy a
rendkívüli felmondás jogának gyakorlására az objektív határidő egy év).
- A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló
felelősség öt év alatt évül el.
- Ha a fenti károkozás esetén a büntethetőség
elévülési ideje ennél hosszabb, akkor az ennek megfelelő időtartam alatt évül
el.
E két utóbbi esetben csak akkor lehet a hosszabb
elévülési időt figyelembe venni, ha azt a büntető bíróság ítélete alapozza meg.
Az igényérvényesítésre nyitva álló határidők
szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy az igény elévülése mely
időponttól kezdődik. Az elévülés kezdete az esedékessé válás időpontja, és nem
a sérelmes munkáltatói intézkedés tudomásra jutásának napja. Tehát a sérelmes
intézkedést követő napon kezdődik az elévülés, mulasztás esetén pedig akkor,
amikor a munkáltató legkorábban eleget tudott volna tenni kötelezettségének.
! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2007. április
1-jétől léptek hatályba a szabadság kiadásával kapcsolatos új rendelkezések,
amelyet az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2007. évi XIX. törvény vezetett be. Ezek között a munkavállalók
tájékoztatása érdekében külön is kimondásra került, hogy a szabadság kiadására
vonatkozó igény a munkaviszony - adott munkáltatónál történő - fennállása alatt
nem évül el (függetlenül attól, hogy hány évig dolgozik a munkavállaló
ugyanannál a munkáltatónál). A szabadság megváltására a munkaviszony
megszüntetése esetén kerülhet sor, a megváltásra vonatkozó munkavállalói igény
elévülésének kezdete a törvény értelmében a munkaviszony megszűnésének napja.
(A munkaviszony megszűnésének napjától számított 3 éven belül igényelheti a
munkavállaló a ki nem adott szabadság megváltását.)
Az elévülés hivatalból történő figyelembe vétele
azt jelenti, hogy az igényérvényesítés során az érintett fél kifejezett kérése
nélkül is az eljáró szervnek ügyelni kell a határidőkre, nehogy elévült
követelést ítéljen meg. Az elévülés utáni teljesítést ezen a jogcímen
visszakövetelni nem lehet, de mód van arra, hogy pl. akarathibára hivatkozva
megtámadja a másik fél.
Az elévülés nyugvását eredményezi, amikor a
jogosult igényét alapos, menthető okból nem tudja az elévülési időn belül
érvényesíteni. A menthető okot az erre hivatkozó félnek (aki általában a
munkavállaló) kell bizonyítania. Ilyen esetekben az igényt akár az elévülési
határidő lejártát követően is elő lehet terjeszteni, időbeli korlátja annyi,
hogy az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül kell a követelést
érvényesíteni. A nyugvás időtartamával az elévülési idő meghosszabbodik.
A Munka tv. 11. § (4) bekezdés az elévülés
megszakadásának szabályait tartalmazza. E szerint a megszakítást előidéző
eljárás, például a jogosult teljesítésre vonatkozó felszólítása, vagy a felek
egyezsége, vagy pl. a közvetlen letiltásra vonatkozó megkeresés az elévülést
megszakítja és ekkortól az elévülési határidő újból kezdődik. Bírósági eljárás
kezdeményezése esetén az elévülési idő az eljárás jogerős befejezése után
kezdődik újra.
MK 93. - elévülés kezdetének eltérő időpontjai
egészségkárosodás esetén
BH2003. 341. - jogalapnélküli munkabér, valamint
tartozás visszakövetelésére nyitva álló határidők különbözősége
EBH2002. 681. - átalánytérítés megfizetésére
irányuló igény érvényesítése
EBH2001. 560. - kiesett munkaidőre járó
munkabérigény érvényesítése
BH2001. 244. - szabadság kiadásának elévülése
BH2001. 85. - anyagi igények érvényesíthetősége
rendes felmondást követően
BH1999. 330. - helytelen besorolásból eredő
bérkülönbözetre vonatkozó igény elévülése
BH1999. 131. - elévülés félbeszakítása
BH1998. 249. - tévesen kifizetett munkabér
visszakövetelése
A határidők számítása
12.
§ (1)
Napon - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári
napot kell érteni.
(2)
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő
megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
(3)
A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél
fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő
(időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak
megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4)
Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat,
vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(5)
E törvényben meghatározott határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha e
törvény ezt kifejezetten megengedi.
BH2006.
BH1999.
A Munka tv. számos intézkedés, nyilatkozat,
eljárási cselekmény megtételére határidőt állapít meg, melynek elmulasztása
vagy kimenthető vagy nem, és ezáltal anyagi jogi kihatása van. A határidő
napokban, hetekben, hónapokban, években is meghatározásra kerülhet.
Lényeges, hogy a felek egységesen értelmezzék,
hogy mely nap tekintendő a határidő kezdő, illetve lejárta napjának. Ennek
során a napokban megállapított határidő számítása a kézbesítést (irat
átvételét) követő napon kezdődik. Ha a határidő lejárta szombat, vasárnap, vagy
munkaszüneti napra esik, akkor a nyilatkozat, vagy intézkedés megtételére
nyitva álló határidő az ezt követő munkanapon jár le. Ha viszont a munkaviszony
megszüntetésének időpontja, (például a hónap utolsó napja) esik szombatra, vagy
vasárnapra, akkor a jogviszony e dátummal megszüntethető, munkáltatói
igazolásokat egyébként is az utolsó munkában töltött napon kell kiadni.
A Munka tv.-ben meghatározott határidők egy
része jogvesztő, amelyek lejártát követően a cselekmény pótlására nincs
lehetőség, ezért anyagi jogi jellegűek. Ilyen például a rendkívüli felmondás
gyakorlására nyitva álló 15 napos szubjektív határidő, vagy a jogalap nélkül
kifizetett munkabér visszakövetelésére nyitva álló 60 napos határidő.
A határidők másik része olyan, amelyek a
joggyakorlás időtartamát szintén behatárolják, de a határidő elmulasztásának
kimentése megengedett. Például idetartoznak az elévülés nyugvására,
megszakadására vonatkozó szabályok.
Vannak továbbá olyan határidők, amelyek
meghatározott nyilatkozat megtételére adnak határidőt, és ha erre időben válasz
nem érkezik, akkor a törvény erejénél fogva vélelmezik az érintett
egyetértését, vagy ennek hiányában megjelölik a döntésre jogosult szervet. Az
előbbire példa: ha a szakszervezeti tisztségviselővel szembeni munkáltatói
intézkedéssel kapcsolatban a szakszervezet a véleményét a megadott határidőn
belül nem közli a munkáltatóval, akkor ezt a tervezett intézkedéssel való
egyetértésnek kell tekinteni.
Végül léteznek olyan határidők, amelyek elmulasztása
esetén az általános elévülési időn belül lehet a teljesítést követelni.
Például, ha a munkáltató a munkavállaló szabadságát nem adja ki tárgyévben -
illetve a Munka tv. 134. § (3) bekezdésében előírt határidőben - akkor a
munkavállaló annak kiadását az általános elévülési időn belül kérheti.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 2003. évi CI. törvény a postáról
- 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai
szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről
A munkaviszonyra
vonatkozó szabályok
13.
§ (1) A
munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás
alapján egyéb jogszabály szabályozza.
(2)
Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről
rendelkezhet, de - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogszabállyal
ellentétes nem lehet.
(3)
Kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében
meghatározott szabályoktól - ha e törvény másképp nem rendelkezik - eltérhet.
Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.
(4)
A kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása semmis, ha az a (2)-(3)
bekezdésbe ütközik.
(5)
Ha e törvény munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(2)
bekezdésben foglaltakat kell érteni.
EBH2005.
EBH2005.
EBH2003.
EBH2002.
EBH2001.
EBH2000.
EBH2000.
EBH1999. 145. Felmondási tilalom, vagy
korlátozás munkaszerződésben, illetve annak módosításában is megállapítható
(Mt. 90. §, 13. §).
BH2007.
BH2007.
BH2006.
BH2003.
BH2002.
BH2002.
BH1999.
BH1999.
BH1998. 97. Amennyiben a munkáltató
a végkielégítést a munkavállalókra a törvényesnél kedvezőbb módon rendező
kollektív megállapodást az érvénye lejártát követően is alkalmazza, és annak
módosítása csak későbbi időpontban történik meg, a korábbi kollektív szerződés
előírásai a módosítás időpontjáig kötik a munkáltatót [1992. évi XXII. törvény
13. § (3) bek.].
BH1995.
BH1994.
BH1993.
Az Alkotmány értelmében az alapvető jogokra és
kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. E követelménynek
megfelelően került sor a Munka tv. megalkotására, illetve erre utal a Munka tv.
13. § (1) bekezdése is. Az egyéb állami szervek csak kifejezett törvényi
felhatalmazás alapján hozhatnak munkaviszonyt érintő rendeleteket.
A jogalkotó jelentős szerepet biztosít a
kollektív szerződésnek, ugyanis azt munkaviszonyra vonatkozó szabálynak ismeri
el, de - a Munka tv. Harmadik részének kivételével - előírja, hogy
rendelkezései nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. A Harmadik rész
tekintetében is további kritérium, hogy a jogszabálytól való eltérés akkor
megengedett, ha a kollektív szerződés a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket
állapít meg. (Kivételként megemlítendő pl. a Munka tv. 167. § (3) bekezdése,
amikor a törvényi felhatalmazás alapján, a kollektív szerződés a jogszabálytól
kedvezőtlenebb kártérítési mértéket is megállapíthat a munkavállaló terhére.)
Emellett vannak olyan tárgykörök, amelyek
tekintetében elsősorban a kollektív szerződésben foglalt rendelkezések az
irányadóak, s csak ezek hiányában kell a Munka tv. vonatkozó szabályát
alkalmazni. (Például Munka tv. 83/A. §-a alapján az átirányítás alapján végzett
munka évi maximális mértékére vonatkozó törvényi előírás (44 munkanap/év) csak
akkor irányadó, ha kollektív szerződés erről nem rendelkezik. A kollektív
szerződés a Munka tv.-ben meghatározott évi mértéktől többet és kevesebbet is
előírhat.)
Sajátosan alakul a kollektív szerződés és a
felek megállapodásának egymáshoz való viszonya. A Munka tv.-től eltérést
engedélyező szakaszok esetén a munkaszerződés a kollektív szerződéstől
szigorúbb szabályokat nem állapíthat meg.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a
jogszabályokon túl, nagymértékben segíti a bírósági jogalkalmazás egységét a
Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata, valamint az elvi bírósági határozatok
(EBH). A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben kell közzétenni és
alkalmazása a bíróságok számára kötelező, ezzel szemben a jogegységi tanács
által kiválasztott elvi bírósági határozatok - melyek szintén az elvi kérdések
eldöntése során kialakult ellentétes gyakorlat megszüntetését célozzák - nem
kötelezőek.
BH2003. 513. - kollektív szerződés szabályainak
alkalmazása végkielégítés esetén
EBH2002. 683. - munkaszerződés alapján kollektív
szerződés alkalmazhatósága
BH2002. 412. - többlet-végkielégítés
megállapítása a felek megállapodása alapján
EBH2001. 561. - a törvénytől eltérő feltételeket
csak a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása állapíthat meg
EBH2000. 245. - végkielégítés téves
kifizetésének megítélése
EBH1999. 145. - felmondási tilalom megállapítása
munkaszerződésben
BH1998. 97. - kollektív szerződés időbeli
hatálya
BH1993. 711. - a jövedelemadóval kapcsolatos
jogvita általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik
Kapcsolódó jogszabályok:
- Alkotmány 8. § - általános rendelkezések
- Alkotmány 70/B. § - a munkához való jog
- 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív
szerződések bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről