A közalkalmazottak jogállásáról 70.§

70. § (1) A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszáz-háromszáz százaléka,

b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a miniszter állapítja meg.

BH2002. 33. Ha a közalkalmazott kinevezéssel intézetvezető-helyettesi tevékenység ellátására kapott megbízást, a vezetői pótlék megfizetése iránt indult jogvita keretein kívül esik annak vizsgálata, hogy a munkáltató a megbízásnak megfelelően foglalkoztatta-e, és a megbízás időtartama alatt ellátott-e és milyen körben vezetőhelyettesi feladatokat [Mt. 11. § (1) és (2) bek., 1992. évi XXXIII. tv. (Ktj.) 70. § (1) bek., 1993. évi LXXIX. tv. 17. § (1) bek. a) pont, 18. § (1) bek., 20. § (1) bek. a) pont, 54. § (1) bek., 55. § (1) bek. a) pont, 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 5. § (1) bek.].

BH1999. 89. Az osztályfőnöki megbízásra tekintettel folyósított illetménypótlék nem tartozik sem a Kjt.-ben, sem más jogszabályban meghatározott kötelező pótlékok körébe. Az ilyen pótlékkal járó feladat visszavonása nem minősül a kinevezés módosításának, ezért arra a munkáltató egyoldalúan jogosult. Ha azonban a munkáltató a megbízást visszavonó intézkedését írásban megindokolta, jogvita esetén köteles az indokolásban megjelöltek valóságát és okszerűségét bizonyítani [1992. évi XXXIII. tv. 70-75. §-ai, 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 15. § (2) bek.].

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

A Kjt. alapján a magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg [Kjt. 70. § (1)]. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztásúak körét - a törvény 23. §-a alapján - kormány, illetve miniszteri szintű végrehajtási rendeletek állapítják meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás elkülönül egymástól. Ennek értelmében a határozott idő letelte, illetve a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat eredeti, ha az nem lehetséges, végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Miután a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás visszavonása nem jelenti a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, így a közalkalmazott a továbbiakban is jogosult a betöltött munkaköre alapján járó illetményére, azonban a magasabb vezetői, illetve vezetői pótlékra már nem.

A pótlék mértéke magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 200-300%-a, vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 100-200%-a [Kjt. 70. § (2)].

A Kjt. hatálybalépésekor a pótlék mértékét 200-300, valamint a 100-200%-os keretek között miniszteri rendeletben lehetett megállapítani. Amennyiben a kérdéskört miniszteri rendelet nem rendezte a pótlék konkrét mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapította meg. 1997. február 1-jétől az 1996. évi CXXIV. törvény alapján a miniszternek kötelező a konkrét pótlékmértékekről döntenie [Kjt. 70. § (3)]. A jogalkalmazási munka segítése érdekében az alábbiakban ismertetjük a kérdéskörrel kapcsolatos végrehajtási szabályokat:

a) Az oktatási-nevelési intézményekben a magasabb vezető beosztású közalkalmazott illetménypótléka nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap

- 200%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma,

- 230%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a körzeti feladatot ellátó közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma,

- 250%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a térségi vagy országos feladatot ellátó közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma.

A vezető beosztású közalkalmazott illetménypótléka nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap

- 100%-a, ha a vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma,

- 130%-a, ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a körzeti feladatot ellátó közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma,

- 150%-a, ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a térségi vagy országos feladatot ellátó közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma.

- 200%-a, amennyiben az intézmény vezetőjének a vezetői megbízása a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző két éven belül járt le, és részére - nyilvános pályázat kiírása nélkül - adtak vezetői beosztás ellátására szóló megbízást a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására, illetve ha a vezetői beosztás ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, vagy a vezetői beosztás ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt és a közalkalmazott emiatt nyilvános pályázat kiírása nélkül kapott megbízást a vezetői beosztás ellátására, továbbá olyan új közoktatási intézmény kialakításakor, amikor a szervezési feladatok ellátására nyilvános pályázat kiírása nélkül kapott a közalkalmazott vezetői megbízást [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/C. §].

b) Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott vezetők pótlékának mértékét a végrehajtási rendelet melléklete határozza meg [233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2), 2. melléklet].

c) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatba tartozó intézményeknél foglalkoztatott vezetők pótlékának mértékét a végrehajtási rendelet melléklete határozza meg [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 14. §, 4. melléklet].

d) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél, valamint kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a magasabb vezető beosztású közalkalmazott részére járó pótlék mértéke száz főt meg nem haladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézet vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 250%-a. Száz főt meghaladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézet vezetésére adott megbízás esetén pedig a pótlékalap 300%-a.

A vezető beosztású közalkalmazott részére járó pótlék mértéke:

- az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerv vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 200%-a,

- a száz főt meghaladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézetek és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szervek vezetőjének a szakmai és a gazdasági vezetői feladatokat ellátó helyettesi beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 200%-a,

- a száz főt meg nem haladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézetek és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szervek vezetőjének a szakmai és a gazdasági vezetői feladatokat ellátó helyettesi beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 175%-a,

- kutatóintézeteknél és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerveknél a főosztályvezetői beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 175%-a,

- kutatóintézeteknél és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerveknél a főosztályvezető-helyettesi beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 150%-a,

- kutatóintézeteknél és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerveknél az osztályvezetői beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 100%-a.

A jogszabály külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az előbb említett rendelkezésekre tekintettel nem csökkenthető a magasabb vezető (vezető) beosztású közalkalmazott illetménypótlékának mértéke, ha azt a rendelet hatálybalépése előtt (1993. IV. 15.) állapították meg [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 17/A. §].

e) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben foglalkoztatott magasabb vezető, illetőleg vezető beosztású közalkalmazottak pótlékának mértékét a rendelet melléklete tartalmazza [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 19. §, 3. számú melléklet].

f) A gazdasági miniszter ágazati irányítási felelősségi körébe tartozó, illetve felügyelete alatt működő állami és helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél a magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottak pótlékának mértékét a rendelet melléklete határozza meg [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 7. §, 2. számú melléklet].

g) A testnevelési és sporttevékenységet ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottak pótlékának mértékét a rendelet melléklete határozza meg [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. § (1), melléklet].

h) A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél a vezetői pótlék mértéke intézményvezetői munkaköröknél a pótlékalap 250%-ánál, intézményvezető-helyettesi munkaköröknél a pótlékalap 150%-ánál, egyéb önálló szervezeti egységet irányító vezetői munkaköröknél a pótlékalap 125%-ánál nem lehet kevesebb [77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 10/A. §].

i) Az igazságügyi és rendészeti területen, valamint a volt belügyi felelőségi körbe tartozó szerveknél a magasabb vezető és a vezető állású közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét a rendelet melléklete szabályozza [62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 11. §, 3. számú melléklet].

j) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél a magasabb vezetői beosztású közalkalmazottat a pótlékalap 300%-ának, a vezető beosztású közalkalmazottat pedig a pótlékalap 200%-ának megfelelő mértékű vezetői pótlék illeti meg [24/1992. (XII. 18.) FM rendelet 13. §].

k) A honvédelmi ágazatban a magasabb vezetői, valamint vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak pótlékának mértékét a rendelet melléklete határozza meg [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 15. §, 1. számú melléklet].

l) A büntetés-végrehajtás szerveinél a magasabb vezető beosztású közalkalmazottat a pótlékalap 300%-ának, a vezető beosztású közalkalmazottat pedig a pótlékalap 150-200%-ának megfelelő mértékű vezetői pótlék illeti meg [7/1993. (III. 9.) IM rendelet 12. §].

m) A környezetvédelmi és vízügyi ágazathoz tartozó költségvetési szerveknél a magasabb vezetői, illetve vezetői pótlék mértékét a rendelet melléklete határozza meg [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 3. § (1), melléklet].

n) A közlekedési ágazat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél a magasabb vezetői, illetve vezetői pótlék mértékét a rendelet melléklete határozza meg [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 3. § (1), 2-5. számú melléklet].

o) A Külügyminisztérium jóléti intézményeinél a vezetői pótlék mértéke magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében a pótlékalap 300%-a, vezető beosztású közalkalmazott esetében 200%-a, vezető-helyettes beosztású közalkalmazott esetében pedig 100%-a [1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet 9. §].

p) A munkaügyi ágazatba tartozó intézményben az igazgató esetében pedig pótlékalap 300%-a.

Az igazgatóhelyettest, a gazdasági vezetőt a pótlékalap 200%-ának, a szektorvezetőt, az osztályvezetőt, valamint az osztályvezető-helyettest a pótlékalap 150%-ának, a csoportvezetőt, az irodavezetőt pedig a pótlékalap 100%-ának megfelelő vezetői pótlék illeti meg [1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet 14. §].

q) A felsőoktatási intézményekben a magasabb vezető beosztású közalkalmazottakat a pótlékalap 300%-ának megfelelő mértékű vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke vezető beosztású közalkalmazottak esetében a pótlékalap 250%-a. A pótlékalap 150%-ának megfelelő mértékű vezetői pótlék illeti meg a szervezeti egységek vezető-helyetteseit [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 11. §]

r) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán foglalkoztatott vezetők pótlékának mértékét a végrehajtási rendelet melléklete határozza meg [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 15. §, 1. melléklet].

s) A pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó intézménynél a magasabb vezető és vezető megbízatású közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét a rendelet melléklete állapítja meg [17/1993. (VI. 18.) PM rendelet 7. §, 2 számú melléklet.].

71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

(4) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

A Kjt. 39. § (3) bekezdése alapján a munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén a B, C vagy D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi, az E, F, G, H, I vagy J fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat. E címek odaítélésével a közalkalmazott külön díjazásra válik jogosulttá [Kjt. 71. § (1)].

A közalkalmazottat megillető pótlék mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a, tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a, főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a, főtanácsosi cím esetén pedig a pótlékalap 100%-a [Kjt. 71. § (2)].

A Kjt. 39. § (4) bekezdése lehetőséget ad a miniszternek arra, hogy a törvényben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthasson és meghatározhassa azok adományozási feltételeit. A jogalkotó azonban szükségesnek tartotta annak a korlátozó szabálynak a törvénybe iktatását, amely szerint a miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap 100%-át [Kjt. 71. § (3)].

Az illetménypótlékok - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a közalkalmazottat egymás mellett is megilletik. A törvény a vezetői és a címpótlék esetén azonban egy speciális kizáró szabályt alkalmaz. Ennek értelmében, amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár, melynek mértéke mindig magasabb a címpótlék összegénél [Kjt. 71. § (4)].

72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha

a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy

b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

BH2002. 282. A köztisztviselő egészségre ártalmas vagy fokozottan veszélyes munkavégzése esetén illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésére a munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 47. § (5) bek., 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 72. §, 1993. évi XCIII. tv., Pp. 163. § (1) és (3) bek., 221. § (1) bek.].

BH2001. 399. A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a foglalkoztatására a munkaideje legalább felében a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. Az egészségi ártalom a munkakör ellátásából eredő, azzal együtt járó tényleges károsító hatás. A károsító hatás lehetősége a pótlék megállapítása szempontjából nem elegendő, az egészségi ártalom meglétét objektív tények alapján kell megállapítani. A munkaköröket az egészségi ártalom szempontjából nem általában, hanem az adott feltételeket figyelembevéve kell vizsgálni [1992. évi XXXIII. tv. 72. § (1) bek. a) pont].

BH1998. 453. Az egészségi ártalom, illetőleg az egészségkárosító kockázat, mint a pótlék megállapításának egyik feltétele, nem ugyanarra a munkavégzési körülményre utal. Az ártalom a munkakör ellátásából eredő, azzal együttjáró tényleges károsító hatás, a kockázat ezzel szemben a károsító hatás bekövetkezésének valószínűsége [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 72. § (1) bek., 1996. évi XXVIII. tv. 28. §].

BH1997. 374. A közalkalmazott munkája során bekövetkezhető egészségi ártalom meglétét objektív tények alapján kell megállapítani. A munkaköröket az egészségi ártalom szempontjából nem általában, hanem az adott feltételeket figyelembe véve kell vizsgálni, és a közalkalmazottat ehhez képest illeti meg pótlék [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 72. § (1) bek.].

A Kjt. szerint illetménypótlékra jogosult az egészségre ártalmas munkát végző közalkalmazott is. A Kjt. hatálybalépése óta e pótlékkal kapcsolatosan több jogalkalmazási probléma merült fel. A hatályos szabályozás bemutatása előtt indokoltnak tartjuk e problémák rövid áttekintését.

A Kjt. hatálybalépésekor egészségre ártalmas munka címén illetménypótlékra volt jogosult a közalkalmazott, ha munkaideje nagyobb részében egészségi ártalomnak kitett munkahelyen végzett munkát. A pótlék összege az A1 fokozat illetményével egyezett meg, a pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződésben kellett meghatározni.

1994-től gyakorlati problémaként vetődött fel, hogy milyen elvek alapján lehet a kollektív szerződésben - ennek hiányában a közalkalmazotti szabályzatban - a pótlékra jogosító munkaköröket meghatározni. A kérdés eldöntésénél figyelembe kellett venni az 1994. január 1-jén hatályba lépett, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben foglaltakat is. A munkavédelmi törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége. Emellett a munkavédelmi törvény azt is előírta, hogy a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Ezen túlmenően a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Az említett rendelkezésekből az következett, hogy a munkavédelmi törvény hatálybalépését követően a munkáltató csak egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények között foglalkoztathatta a munkavállalót. Amennyiben a munkavédelemre vonatkozó szabályok valamilyen körülményt határoztak meg, netán határértéket állapítottak meg, valamilyen egészségügyi ártalommal kapcsolatban, a munkavédelmi törvény logikája szerint a munkáltató ezt megtartva eleget tett az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek, vagyis az ilyen körülmények mellett történő foglalkoztatást már nem lehetett egészségre ártalmas munkának minősíteni. Ebben a vonatkozásban ugyanis az egészségre ártalmas munka jogi fogalom, azt fejezte ki, hogy a munkáltató a foglalkoztatás idején hatályos munkavédelmi előírásokat megtartotta. Ebből következik, hogy a Kjt. 72. §-ának alkalmazása 1994. január hó 1. napjától fogalmilag kizárt volt, mert olyan körülmények mellett, ami illetménypótlék folyósítására adott jogot, a közalkalmazottat már nem lehetett foglalkoztatni. Éppen ezért tiltotta meg a munkavédelmi törvény az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkáltató részéről. Az előző problémakörtől el kellett választani a közalkalmazott esetleges kártérítési igényének elbírálását. Önmagában a rendelkezéseknek megfelelő foglalkoztatás esetén sem lehetett kizárni a közalkalmazott egészségének károsodását a munkaviszonnyal összefüggésben. Ezért a károsodásért a munkáltatót a Munka tv. 174. §-ának (1) bekezdése alapján felelősség terhelte vétkesség hiányában is, ha csak a károsodás oka nem esett a működési körén kívül és nem volt részéről elhárítható. Amennyiben a károsodás a munkavégzés körülményeivel okozati összefüggésben állt, még ha a konkrét munkavédelmi rendelkezéseket a munkáltató meg is tartotta, a felelősség alól nem mentesülhetett, mert az a működésével összefüggött. Az egészségi ártalomra tekintettel folyósítandó illetménypótléktól elkülönültek az olyan pótlékok, amelyek fizetését a munkavégzés nehézségére, az emberi szervezetet érő, az átlagost meghaladó megterhelésre (pl. a védőeszközök viselésének szükségessége és kötelessége a veszély, ártalom kizárása érdekében) tekintettel rendelt el vagy engedett meg jogszabály. E pótlék fizetése nem volt jogellenes, ha azt kollektív szerződés rendelte el vagy - a munkajog területén - a felek munkaszerződésben kötötték ki, azonban a pótlékfizetés itt sem helyettesíthette az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, munkavégzés munkáltató által történő teljesítését.

Az előzőekben ismertetett ellentmondások következtében olyan helyzet alakult ki, hogy míg egyes törvényi rendelkezések jogilag zárták ki az egészségre ártalmas munka címén adható pótlék fizetését, a gyakorlatban továbbra is sor került közalkalmazottak foglalkoztatására olyan munkakörökben, illetve munkahelyeken, ahol egészségkárosodás kockázatának voltak kitéve.

E felismerésből kiindulva 1996. április 26-ától az 1996. évi XXVIII. törvény módosította a Kjt. vonatozó előírásait. Az újonnan beiktatott - jelenleg is hatályos - törvényi rendelkezés szerint a közalkalmazott illetménypótlékra akkor volt jogosult, ha a foglalkoztatására munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között került sor, vagy ha a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával volt megvalósítható. Az egészségkárosító kockázat fogalma a népjóléti miniszter akkor még tervezet formájában meglévő rendeletéből származott. Az egészségkárosító kockázat olyan tényező(k) meglétét jelenti, amely(ek) a munkavállaló egészségének megóvása érdekében munkaszervezési intézkedések megtételét, védőeszközök használatát stb. igényli. Az időközben megjelent 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészségkárosító kockázat tíz kategóriáját állapítja meg. Ezek körébe tartoznak a porok, a vegyi anyagok, a meleg, illetve a hideg környezetben végzett munka, a helyileg, illetve az egész testre ható rezgés, a különleges figyelmet igénylő munkakörök, a biológiai tényezők, valamint a kombinált károki tényezők. Amennyiben az egészségkárosító kockázat, pl. a levegő hőmérséklete a megengedett hőmérsékletet meghaladja, a teljes nyolc órás munkaidő teljesítése a munkavállaló egészségének sérelmével járna. Az egészség megóvása érdekében a rendelet a munkaidő csökkentését írja elő. A rendeletnek megfelelően csökkentett munkaidő alatt azonban a munkavállaló mégis az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között végzi a munkáját. A Kjt. szerinti pótlék e kedvezőtlenebb feltételeket volt hivatott ellensúlyozni. Az a körülmény, ha az egyéni védőeszköz huzamosabb használata a munkavállaló egészségét, illetve a munkavégzés biztonságát veszélyezteti, ugyancsak a munkaidő csökkentésére adott alapot. Ettől függetlenül is, a védőeszköz állandó vagy tartós használata a munkavállaló számára fokozott megterhelést jelent. A Kjt. e plusz megterhelést ugyancsak pótlékfizetéssel ellensúlyozta.

1998. január 1-jétől a Kjt.-t módosító 1997. évi LVI. törvény az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a Kjt. 72. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szövegébe beemelte az említett NM rendeletre utaló a jogszabályban meghatározott szövegrészt. Emellett - az expozíciós idő csökkentésére vonatkozó szabállyal összhangban - a pótlékfizetést akkor teszi lehetővé, ha az egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra a közalkalmazott munkaidejének legalább felében kerül sor. Ezzel egyidejűleg szükségesnek mutatkozott a védőeszközre vonatkozó rendelkezés pontosítása és a pótlék mértékének a kockázat mértékéhez való hozzáigazítása is. A védőeszköz fogalma ugyanis számos olyan eszközt (pl. gumitalpú cipő) foglalt magában, amelynek használatával összefüggésben a pótlék fizetésének elrendelése nem megalapozott. Ezen túlmenően pl. az expozíciós idő nagyobb mértékű csökkentése magasabb, kisebb mértékű csökkentése alacsonyabb pótlék megállapításra adhat alapot [Kjt. 72. § (1)].

A Kjt. szerint a pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés állapítja meg [Kjt. 72. § (2)]. A 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. §-a szerint az egészségkárosító kockázatokkal érintett munkavállalók körét, továbbá az expozícióban tölthető időt, valamint az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket ugyancsak e kollektív szerződés határozza meg. Gyakorlati problémaként vetődik fel, hogy több munkáltatónál szakszervezet, illetve kellő támogatottsággal rendelkező szakszervezet, vagy a felek közötti megállapodás hiányában a kérdés kollektív szerződéses rendezése nem lehetséges. Az ezzel kapcsolatos jogvitákban a kialakult bírósági gyakorlat szerint, ha a bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható, hogy a munkavégzésre - a munkavállaló munkaidejének nagyobb részében - egészségkárosító kockázatok között kerül sor, a bíróság kötelezi a munkáltatót a törvényben meghatározott mértékű illetménypótlék kifizetésére.

Az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott közalkalmazottat a pótlékalap 100%-a szerinti pótlék illeti meg [Kjt. 72. § (3)].

73. §

74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.

(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.

(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

(5) A pótlék mértéke

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.

A Kjt. részletesen szabályozza az idegennyelv-tudási pótlékkal kapcsolatos kérdéseket. A törvény alapján idegennyelvtudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt [Kjt. 74. § (1)]. Vagyis a munkakör betöltéséhez ugyan nem előfeltétel valamely idegen nyelv ismerete, azonban szakmai haszonnal jár, ha a közalkalmazott idegen nyelvet beszél.

1999. augusztus 16-áig a munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a Kjt. 74. § (2) bekezdése alapján kollektív szerződés állapította meg. E pótlékkal kapcsolatosan is gyakorlati problémaként vetődött fel, hogy több munkáltatónál szakszervezet, illetve kellő támogatottsággal rendelkező szakszervezet, vagy a felek közötti megállapodás hiányában a kérdés kollektív szerződéses rendezése nem volt lehetséges. Az ezzel kapcsolatos jogvitákban a kialakult bírósági gyakorlat szerint, ha a bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy a munkavégzésre - rendszeresen - az e pótlékra jogosító körülmények között került sor, a bíróság kötelezte a munkáltatót a törvényben meghatározott mértékű illetménypótlék kifizetésére.

Az előzőekben ismertetett gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében 1999. augusztus 17-étől az 1999. évi LVI. törvény a jogalkalmazási munka megkönnyítése érdekében az idegennyelv-tudási pótlék esetében is lehetővé tette a pótlék konkrét feltételeinek munkáltató által történő megállapítását azokban az esetekben, amikor kollektív szerződés valamilyen ok miatt nem jött létre az adott munkáltatónál [Kjt. 74. § (2)].

A pótléknak azonban nem elégséges előfeltétele az idegen nyelv ismerete, hanem a törvény azt is megkívánja, hogy a pótlékra jogosító idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék [Kjt. 74. § (3)].

A Kjt. alapján idegennyelvtudási pótlékra a közalkalmazott abban az esetben jogosult, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt, de a munkakör betöltésének nem általános és szükségszerű előfeltétele az idegen nyelv rendszeres használata.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kjt. a hatálybalépésekor bizonyos munkaköröket kizárt a pótlékra való jogosultságból, mivel ezekben a munkakörökben előfeltétel volt meghatározott idegen nyelv magas szintű ismerete. Ennek megfelelően a nyelvtanári, a tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kategorikusan ki voltak zárva az idegennyelv-tudási pótlék fizetéséből. E szabályt 1997. február 1-jétől az 1997. évi LVI. törvény úgy módosította, hogy csak a munkaköre ellátásához szükséges idegennyelv használata alapján nem fizethető a nyelvtanári, tolmács, valamint a fordítói (revizor-fordítás) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak nyelvtudási pótlék [Kjt. 74. § (4)].

A közalkalmazottat megillető nyelvtudási pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50%-a, felsőfokú nyelvvizsga esetén pedig a pótlékalap 100%-a [Kjt. 74. § (5)].

75. § (1) A miniszter a 69-74. § rendelkezésein túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg.

(2) A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

A törvény felhatalmazást ad a miniszternek, illetve a Kjt. 85. § (4)-(5) bekezdésében megállapított körben a Kormánynak, hogy figyelembe véve az ágazati, szakmai sajátosságokat is a törvényben foglaltakon kívül további illetménypótlékokat állapíthasson meg [Kjt. 75. § (1)]. A kérdéskörrel kapcsolatos végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze:

a) Osztályfőnöki pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat vagy alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 12-30%-a.

Diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki a nevelési-oktatási intézményben működő iskolai, kollégiumi diákönkormányzat munkáját segíti. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 12-30%-a.

Munkaközösség-vezetői pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki intézményi vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői feladatot lát el. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 12-30%-a.

Gyógypedagógiai pótlék jár annak a közalkalmazottnak, aki a nevelési-oktatási intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzi. E pótlék a közalkalmazottat abban az esetben illeti meg, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 18-42%-a.

Gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki óvodában, iskolában munkaköri feladatként részt vesz a pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatói felkészítésében, illetve a pedagógusok továbbképzésében. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 18-42%-a.

Nemzetiségi pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez. E pótlék annak a pedagógusnak is jár, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács, illetőleg fordító jeltolmács szakképzettséggel. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 18-42%-a.

Területi pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki olyan községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben dolgozik, amelyik szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések között. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 18-42%-a.

Számítástechnikai pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában - kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül - a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább E fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 36-60%-a. Az előbb felsorolt pótlékok konkrét mértékét a nevelési-oktatási intézményen belül pótlékonként egységesen a kollektív szerződés határozza meg.

Felzárkóztatási pótlék adható annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását végzi.

Kollégiumi pótlék adható annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki kollégiumban nevelő és oktató munkát végez;

Különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék adható annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki különlegesen nehéz körülmények között végez nevelő és oktató munkát.

Összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék adható annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább 50%-ában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát.

Címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói címet kapott.

Gyógypedagógiai pótlék, felzárkóztatási pótlék, kollégiumi pótlék, valamint különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék jár, illetve adható a nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak is.

Az adható pótlékok bevezetését a nevelési-oktatási intézmény fenntartója - ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosítja - engedélyezi és a Kjt. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között meghatározza a pótlék mértékét.

A jogszabály általános szabályként írja elő, hogy a közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy a munkáltató által kifizetett kötelező illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75%-át. Amennyiben a meghatározott mértéken felüli összeg központi költségvetési többlettámogatás nélkül is biztosítható e korlátozó szabályt a munkáltatónak nem kell alkalmaznia A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a diák-önkormányzatot segítő pedagógus-pótlék, a gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék, valamint a nemzetiségi pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti. E személyi körben számítástechnikai pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az pedagógiai szakértői, vagy pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatott munkavállaló a munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel. Végül ezekben az intézményekben az előbb említett feladatokat ellátó közalkalmazottakat a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék is megilleti. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-ának megfelelő összeg. E pótlékok megilletik a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat. Ugyanakkor a gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a gyógypedagógusi pótlék. [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §].

b) Az egészségügyi intézmények közül a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetekben - ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot - foglalkoztatott közalkalmazottakat pótlék illeti meg. A pótlék mértéke a röntgenben dolgozó orvos, asszisztens, a röntgengép javító műszerész, a diagnosztikai laboratóriumokban diagnosztikai tevékenységet végző orvos és egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens, a boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd, a vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens, a műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens, az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló, a fertőző betegeket ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó, az pszichiátriai osztályon dolgozó orvos, ápoló, valamint azoknak a mosodába beosztott dolgozóknak az esetében, akinek teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvétele a feladata, a pótlékalap 120%-a. A pótlék mértéke műszakbeosztásától függetlenül a 3 műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végzők, az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya, a szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő, valamint a műtőssegéd esetében a pótlékalap legalább 60%-a. A pótlék mértéke a pótlékalap legalább 36%-a valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó esetében. A jogszabály megtiltja, hogy a közalkalmazott részére a fentiekben meghatározott pótlékokat egymás mellett folyósítsa a munkáltató. Kollektív szerződés az előzőekben említett mértéknél magasabban is megállapíthatja a pótlékok mértékét, feltéve, hogy a munkáltató rendelkezik az ahhoz szükséges költségvetési fedezettel. Emellett kollektív szerződés a pótlékok jogszabályi körét tovább bővítheti, ugyanakkor e munkahelyi pótlékok mértékét kizárólag 25-100% között lehet megállapítani [233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §].

c) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakat munkahelyi pótlék illeti meg. Így a pótlékalap 120%-ának megfelelő mértékű pótlékra jogosult a pszichiátriai betegeket, szenvedélybetegeket, valamint fogyatékos személyeket ellátó intézményekben foglalkoztatott orvos, ápoló, gondozó, ideértve az osztályvezetőt, vezető ápolót is. Ugyancsak a pótlékalap 120%-ának megfelelő mértékű pótlék illeti meg a hajléktalan személyek otthonában, rehabilitációs intézményében elhelyezett személyeket ellátó orvosokat, ápolókat, gondozókat, ideértve az osztályvezetőt és a vezető ápolót is, továbbá az átmeneti szálláson, éjjeli menedékhelyen és nappali melegedőben foglalkoztatott szociális munkásokat, valamint a szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazottakat is. A pótlékalap 50%-ának megfelelő mértékű pótlékra jogosultak a bentlakásos szociális intézményekben az ellátottak gondozását közvetlenül végző közalkalmazottak. Legalább a pótlékalap 200%-ának megfelelő mértékű módszertani pótlékra jogosult az országos, regionális, megyei (fővárosi) módszertani feladatokat ellátó intézmény vezetője, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 87. § (3) bekezdése és a Szoctv. 88/A. § (1) bekezdése szerinti kijelölés alapján az alaptevékenységen túli feladatokat lát el.

A gyermekotthonban elhelyezett gyermekek gyámságának ellátását végző közalkalmazottat - a hivatásos gyám kivételével - legalább a pótlékalap 50%-ának megfelelő mértékű gyámi pótlék illeti meg. Speciális otthoni pótlék címén az előbb említett mértékű pótlék illeti meg a speciális gyermekotthonban, javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, család- és utógondozót, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, orvost, ápolónőt.

Legalább a pótlékalap 25%-ának megfelelő mértékű gyógypedagógiai pótlék illeti meg a bölcsődében a fogyatékos gyermekek habilitációját végző csoportban foglalkoztatott közalkalmazottat, valamint a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthonban a fogyatékos gyermekek habilitációját végző gondozót, szakgondozót.

A jogszabály megtiltja, hogy a közalkalmazott részére a fentiekben meghatározott pótlékokat egymás mellett folyósítsa a munkáltató. Kollektív szerződés az előzőekben említett mértéknél magasabban is megállapíthatja a pótlékok mértékét, feltéve, hogy a munkáltató rendelkezik az ahhoz szükséges költségvetési fedezettel. Emellett kollektív szerződés a pótlékok jogszabályi körét tovább bővítheti, ugyanakkor e munkahelyi pótlékok mértékét kizárólag 25-100% között lehet megállapítani [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. §].

d) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott címzetes főigazgató, illetve címzetes igazgató címet viselő közalkalmazott pótlékra jogosult. A pótlék mértéke címzetes főigazgató cím esetén a pótlékalap 100%-a, címzetes igazgató esetén pedig a pótlékalap 50%-a.

A címzetes magánénekes, illetve címzetes magántáncos címet viselő közalkalmazott szintén pótlékra jogosult, melynek mértéke a pótlékalapnak legfeljebb 25%-a.

Pótlékra jogosult az a közalkalmazott, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett koncertmesteri, illetve szólamvezetői feladatot is ellát. A pótlék mértéke koncertmester esetén a pótlékalap 75%-a, a szólamvezető esetén pedig a pótlékalap 50%-a.

Eredményességi pótlék adható annak a közalkalmazottnak, aki tevékenységével az őt foglalkoztató kulturális intézmény működésének minőségét, eredményességét jelentős mértékben közvetlenül befolyásolja. A pótlék mértéke a pótlékalap 25-50%-a lehet. A kollektív szerződésben kell megállapítani az eredményességi pótlékra jogosító munkaköröket, a pótlék mértékét és a jogosultság további feltételeit.

Területi pótlék jár annak a közgyűjteményi és közművelődési intézményben szakmai munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki olyan községben dolgozik, amelyik szerepel a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések jegyzékében. A pótlék mértéke a pótlékalap 18-42%-a, melynek konkrét megállapításánál a fenntartó köteles a település valamennyi, a Kjt. hatálya alá tartozó intézményében azonos mértékű pótlékot megállapítani. A területi pótlék konkrét mértékét kollektív szerződés állapítja meg.

Pótlék állapítható meg annak a közalkalmazottnak, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett egyetemi vagy főiskolai hallgatók, szakközépiskolások, szakmunkástanulók vagy szakmai gyakorlatot végzők betanításával, gyakorlatának vezetésével foglalkozik. A pótlék mértéke legfeljebb a pótlékalap 35%-a lehet. A pótlék bevezetéséről, ha annak finanszírozása részben vagy egészben a fenntartóra hárul, a munkahelyi szakszervezet és a fenntartó állapodhat meg. A pótlék fizetésére jogosító munkaköröket és a pótlék konkrét mértékét kollektív szerződés állapíthatja meg [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 20. §].

e) A gazdasági miniszter ágazati irányítási felelősségi körébe tartozó, illetve felügyelete alatt működő állami és helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél pénzkezelési pótlékra jogosult az a közalkalmazott, akinek a pénz-, illetve értékkezeléssel és megőrzéssel összefüggő tevékenysége havonta legalább a teljes munkaidejének a felét eléri, és munkakörébe legalább havi 2,5 millió forint összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik. A pótlék mértéke a forint- és a valutapénztárra külön-külön a mindenkor érvényben lévő pótlékalap 10%-a lehet maximum [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 8. §].

f) A Rendőrtiszti Főiskolán a főiskolai tanárt, docenst és adjunktust illetménypótlék illeti meg, melynek mértéke a külön törvényben megállapított összegű közalkalmazotti pótlékalap 200, 75, illetve 25%-a.

A pótlékalap 10%-ának megfelelő mértékű pénzkezelési pótlék illeti meg a főpénztáros és pénztáros munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, feltéve, hogy munkakörébe legalább havi egymillió forint összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik, pénzkezelési pótlékra jogosult [62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 12-13. §].

g) A Honvédelmi Minisztérium ágazati irányításába tartozó intézményeknél a betegszabadság időtartamára a közalkalmazottat kiegészítő pótlék illeti meg, amely a Munka tv. 137. § (3) bekezdésében megállapított díjazását a közalkalmazott távolléti díjának 100%-ára kell hogy kiegészítse.

Teljesítménypótlékra jogosult a közalkalmazott, ha munkaköri feladatai ellátása mellett tartósan - nem helyettesítési jellegű - meghatározott külön feladatot, illetve többletmunkát végez. A kollektív szerződésben kell megállapítani a pótlékra jogosító feladatok, többletmunkák várható körét, a jogosultság feltételeit és a pótlék mértékét, amely a pótlékalap 10-80%-a lehet.

A külön meghatározott katonai szervezeteknél vidéki terepfelmérői munkát végző, illetve abban közreműködő - topográfus, geodéta és gépjárművezető munkakört betöltő - közalkalmazott terepfelmérői pótlékra jogosult. A pótlék napi mértéke a pótlékalap 8-16 százaléka. A terepfelmérői pótlék folyósítása a hivatásos és szerződéses állományúak illetményrendszere szerint történik [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 20. §, 23. §, 25. §].

h) A büntetés-végrehajtás szerveinél a közalkalmazott a munkakör feladat fokozott veszélyessége miatt akkor jogosult illetménypótlékra, ha a feladatait az idegenrendészeti őrizet és a HIV-pozitív fogvatartottak körletén látja el. A pótlék mértéke havi folyamatos munkavégzés esetén a pótlékalap 100%-ának felel meg [7/1993. (III.9.) IM rendelet 13. §].

i) A légi közlekedésben az irányítástechnikai területek üzemeltetői és a villamos ipari szakmunkások közül a földi navigációs és optikai repülést biztosító berendezések légi ellenőrzését végzőket kalibrálási pótlék illeti meg. A pótlék mértéke a pótlékalap 5%-a.

A vízügy területén dolgozó közalkalmazottnak a pótlékalap 50-150%-a közötti mértékű termelési pótlék fizethető. A kollektív szerződésben kell megállapítani az e pótlékra való jogosultság részletes feltételeit, továbbá a pótlékra jogosító munkaköröket [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 11-12. §].

j) A munkaügyi ágazatban az oktatási feladatokat is ellátó magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazottnak a pótlékalap 25%-ának megfelelő mértékű oktatói pótlék adható, feltéve, hogy a közalkalmazott havonta legalább 20 órában oktatási tevékenységet folytat [1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet 15. §].

k) A felsőoktatási intézményekben a pótlékalap 50-100%-ának megfelelő mértékű illetménypótlékra az intézményfoglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint jogosultak a tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 12. §]

l) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán a pótlékalap 50-100%-ának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg az értékkezeléssel vagy pénzkezeléssel megbízott közalkalmazottat, valamint a pénztárost. A munkáltató jogosult meghatározni e pótlék konkrét mértékét, a pótlékra jogosultságot és annak részletes feltételeit. Az illetményalap 75-100%-ának megfelelő összegű adatvédelmi pótlék illeti meg azt a közalkalmazottat, akit a munkáltató az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 4. §-a alapján szolgálati titoknak minősített adatok kezelésével bíz meg. A pótlékra való jogosultságot, a pótlék mértékét és a pótlékra jogosító munkakörök jegyzékét a munkáltató határozza meg. A pótlékalap 25%-ának megfelelő mértékű oktatói pótlék állapítható meg annak az oktatási feladatokat is ellátó magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazottnak, aki havonta legalább húsz órát oktat. Emellett a munkáltató egyes oktatók részére is illetménypótlék állapíthat meg, amelynek mértéke intézeti docens esetén a pótlékalap 50-100%-a, intézeti tanár esetén pedig a pótlékalap 100-150%-a. A pótlékalap 50%-ának megfelelő mértékű vezető instruktori pótlék állapítható meg annak a munkavállalónak, aki a regionális képző központoknál ilyen feladatot lát el [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 16. § (1)-(5) bek.].

m) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felügyelete alá tartozó nemzeti művészeti intézményekben, így a Magyar Állami Operaházban, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárban, a Nemzeti Színházban, a Műcsarnokban, az előadó művészeti intézménynél művészi vagy egyéb művészeti munkakörben, valamint az alkotóművészeti intézménynél művészeti szakmai munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat nemzeti művészeti intézményi pótlék illeti meg. E pótlék mértéke - a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár kivételével - a pótlékalap 50-300 %-áig terjedhet. Az előbb kivételként említett intézménynél a pótlék mértéke a pótlékalap 50-600%-a lehet. A pótlékra való jogosultság feltételeit és a pótlék konkrét mértékét a felek kollektív szerződésben állapítják meg [2/1999. (I. 29.) NKÖM rendelet 1. §].

n) A kinevezése alapján értékkezelést, pénzkezelést végző, valamint a pénztáros közalkalmazottat értékkezelési pótlék illeti meg. E pótlék mértéke a pótlékalap 25-100%-a lehet. A munkáltató jogosult az előbb említett keretek között az értékkezelési pótlék százalékos mértékét és a pótlékra való jogosultság részletes feltételeit meghatározni [17/1993. (VI. 18.) PM rendelet 10/A. §].

1997. február 1-jétől az 1996. évi CXXVI. törvény - figyelemmel arra, hogy a közalkalmazottakat megillető pótlékok százalékos mértéke a Kjt. hatálybalépése óta nem változott - megteremtette annak a lehetőségét, hogy kollektív szerződés a Kjt.-ben, illetve végrehajtási rendeleteiben meghatározott pótléknál magasabb mértékű pótlékot állapítson meg [Kjt. 75. § (2)].

Az előző szabályhoz kapcsolódik a Kjt.-nek az a rendelkezése, hogy amennyiben jogszabály tól-ig határos pótlékmértéket állapít meg, a kollektív szerződésben meghatározott pótlékmérték nem lehet magasabb a jogszabály szerinti felső határnál [Kjt. 75. § (3)].

76. § (1) Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás

a) a magasabb vezető és vezető állású, továbbá

b) a kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására a Munka Törvénykönyve 146-148. §-ban meghatározottaktól magasabb mértéket állapíthat meg.

(3) A miniszter az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátása érdekében a Munka Törvénykönyve 146-149. §-ában meghatározottaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

A Kjt. figyelemmel a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottak átlagosnál jóval magasabb díjazására e körben - fő szabály szerint - kizárja a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazását. Fő szabály szerint ugyancsak nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás azoknak a közalkalmazottaknak, akik munkaidejük beosztásáról, illetve felhasználásáról saját maguk jogosultak dönteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokat a munkaköröket, amelyekben e közalkalmazottak foglalkoztathatók kollektív szerződésben kell meghatározni [Kjt. 76. § (1)].

Ugyanakkor a miniszter, illetve a Kjt. 85. § (4)-(5) bekezdésében megállapított körben a Kormány az előbb említett szabályok alól kivételt állapíthat meg és a Munka tv.-ben meghatározottaknál magasabb mértékben állapíthatja meg a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazását [Kjt. 76. § (2)]. Az e törvényi felhatalmazással kapcsolatos végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze:

a) A közoktatási intézményekben óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Főszabály szerint az óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. Az óradíj számításánál figyelembe kell venni:

- a pedagógus illetményét,

- a gyógypedagógiai pótlékot,

- a gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlékot,

- a nemzetiségi pótlékot,

- a felzárkóztatási pótlékot,

- a kollégiumi pótlékot,

- a különlegesen nehéz körülmények között végzett munka után járó pótlékot,

- az összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlékát.

Az óradíj számításával kapcsolatos további részletszabályokat a végrehajtási rendelet tartalmazza [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §].

b) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben a műszaki munkakört betöltő közalkalmazott részére a túlmunka díja a Munka tv. 147. §-ban meghatározottnál magasabb mértékben a végrehajtási rendeletben meghatározott díjalap (a közalkalmazott illetménye és valamennyi pótlékának együttes összegeinek a kötelező munkaidővel való osztásából eredő szám) legfeljebb 170%-ában is megállapítható.

Azt a közalkalmazottat, aki napi munkaidején felül az intézmény munkatervében, programjában előírt feladat ellátása vagy a kollektív szerződésben előírt módon ügyeletet teljesít, ügyeleti díjban kell részesíteni, melynek mértéke a díjalap legalább 50%-a [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 21. §].

c) A honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazott részére 20%-os éjszakai pótlék jár. Nem jogosult azonban éjszakai pótlékra a közalkalmazott, ha az éjszakai munka időtartamára műszakpótlékban részesül. A műszakpótlék mértéke délutáni műszakban 20%, éjszakai műszakban 46%, az egészségügyi intézményeknél pedig az éjszakai műszakban 50% azon munkakörökben, amelyekben e rendelet hatálybalépése előtt is 50%-os mértékű műszakpótlékot folyósítottak. A Munka tv. többműszakos munkaidőbeosztásra vonatkozó rendelkezései nem érintik a váltásos munkarend szerint foglalkoztatott - különböző munkakörű - azon közalkalmazottak műszakpótlékra jogosultságát, akik e rendelet hatálybalépése előtt is műszakpótlékban részesültek.

Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat a rendes illetménye (illetmény és rendszeres pótlékok) és ezen felül - amennyiben helyileg nem történt olyan szabályozás vagy megállapodás, mely szerint pótlék helyett szabadidő jár - a rendkívüli munka első két órájára 56%-os, további két órájára 75%-os, az ezt meghaladó idő tartamára pedig 100%-os pótlék illeti meg. Amennyiben a munkaidő meghatározása - váltásos munkarend szerinti foglalkoztatás miatt - több havi keretben történt, a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mértéke 90%. A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot a közalkalmazott illetményének a havi munkaidőkeret egy órájára eső része alapulvételével állapítja meg a munkáltató. [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 21-22. § és 26. §].

d) A környezetvédelmi és vízügyi ágazati irányítás alá tartozó költségvetési szervnél a rendkívüli munkaidőben végzett munkaidő díjazására a vízminőségi kárelhárítás terén a közalkalmazottak díjazását a 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet szabályozza [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 7. §, 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet].

A miniszter az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátása érdekében a Munka tv. 146-149. §-ában meghatározottaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. [Kjt. 76. § (3)].

77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti.

(2) A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti.

1997. február 1-jétől az 1996. évi CXXIV. törvény alapján a Kjt. a differenciáltabb fizetési osztály és fokozat konstrukció mellett a közalkalmazottak teljesítményét azzal is ösztönözni kívánja, hogy lehetővé teszi meghatározott időtartamra kereset-kiegészítés fizetését. Erre abban az esetben van lehetőség, amennyiben a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésére kívánja ösztönözni, illetve, ha a közalkalmazott - a helyettesítést kivéve - átmeneti jelleggel többletfeladatot lát el. Garanciális előírás, hogy a kereset-kiegészítés szabályait fő szabály szerint kollektív szerződésben kell rögzíteni. Kollektív szerződés hiányában a munkáltató köteles megállapítani e szabályokat [Kjt. 77. § (1)-(2)].

A Kjt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató anyagi elismerésben részesíthesse a kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző közalkalmazottat [Kjt. 77. § (3)]. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a jutalomra a közalkalmazottnak nincs alanyi joga, annak megadása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Amennyiben viszont a munkáltató minden kétséget kizáróan bizonyíthatóan ígéretet tett a jutalom kifizetésére, arra a közalkalmazottnak már alanyi joga keletkezik.

78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

A jubileumi jutalom szabályainak módosítása körében a törvény egyfelől a 2008. január 1-jétől hatályos nyugdíjszabályokkal való összhang megteremtése keretében rögzíti, hogy abban az esetben, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott kérésére felmentésére kerül sor, a megszűnés évében esedékes, illetve a 40 éves jubileumi jutalmat - feltéve, hogy ez utóbbi esetben a közalkalmazott legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik - részére előrehozottan ki kell fizetni.

Méltánytalan a munkáltatóval szemben, hogy a súlyos fegyelmi vétséget (bizonyos esetben akár bűncselekményt) szankcionáló elbocsátás esetén is alkalmazni kelljen a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére vonatkozó méltányossági szabályt, ezért a törvény azt kizárja.

Mivel a Kjt. hatálya alá tartozó szervek közötti áthelyezés esetén a közalkalmazotti jogviszony formailag megszűnik, de lényegében folyamatosan áll fenn az új munkáltatónál, s így a közalkalmazottnak van esélye arra, hogy a 40 éves jubileumi jutalomra jogosító időt ott szerezze meg, ebben az esetben nem kell az áthelyezéskor annak előrehozott kifizetését megtenni, hanem azt az új munkáltató fogja kifizetni a közalkalmazott részére.

(5) A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.

EBH2004. 1158. A közalkalmazott örököseit a jubileumi jutalom a törvényben biztosított 5 éves kedvezmény figyelembevételével megilleti akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszony - halál miatt bekövetkezett - megszűnésekor a közalkalmazott nem minősült nyugdíjasnak [1992. évi XXXIII. törvény 78. § (5) bekezdés].

EBH2001. 479. A jubileumi jutalom szempontjából a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a naptár szerint kell számítani (Kjt. 78. §).

BH2002. 78. A közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultsága megállapításához elegendő a megkívánt közalkalmazotti jogviszony megléte. A törvény a jogosultság feltételeként sem a jogviszony folyamatosságát, sem annak ugyanannál a munkáltatónál történt megszerzését nem kívánja meg [1992. évi XXXIII. tv. 78. § (1) bek., 87. § (2) bek.].

BH1998. 399. A közalkalmazotti jogviszonyban állókat meghatározott feltételek esetén megillető jubileumi jutalom a munka díjazásának sajátos formája. Az átlagilletmény kiszámításánál ennek ellenére nem vehető figyelembe, mert az átlagszámítási időszakra, nem pedig az időszak alatt fizetett díjazásokat kell figyelembe venni [1992. évi XXXIII. tv. 78. §, 1992. évi XXII. törvény 152. § (1) bek.].

BH1995. 548. II. A 30 éves jogviszony alapján csak 1992. július 1-jét követően nyílik meg az igény érvényesítésének lehetősége a jubileumi jutalomra, minthogy a jogszabály nem tartalmaz visszaható hatályú rendelkezéseket [1992. évi XXXIII. tv. 78. § (1) bek., 86. §, 87. § (1) bek., 1992. évi XXII. törvény 205. § (1) bek.].

BH1994. 56. A közalkalmazottak jogállását rendező törvényben meghatározott, munkaviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalom kifizetésére csak 1992. július 1-jét követően nyilik meg az igény érvényesítésének lehetősége, minthogy a jogszabály nem tartalmaz visszaható hatályú rendelkezéseket [1992. évi XXXIII. tv. 78. § (I) bek., 86. §, 87. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek.].

A Kjt. külön méltányolja a közfeladatok ellátásában töltött éveket, ezért a korábbi jogi szabályozáshoz képest módosult feltételekkel szabályozza a jubileumi jutalom intézményét. A törvény szabályozza a jubileumi jutalom kifizetésének általános szabályait. Ennek értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár [Kjt. 78. § (1)].

A jubileumi jutalom jogi jellegét tekintve eltér a jogszabályokban megállapított más jutalmaktól. Míg a jutalmak megadása általános szabályként a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésnek számít, addig ha a közalkalmazott a jubileumi jutalomra jogosító feltételeket megszerzi, részére a munkáltatónak kötelező a jutalom kifizetése. Mindez tehát azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak a jubileumi jutalom alanyi jogon jár, így a munkáltató - akár csak az illetményt - külön közalkalmazotti kérelem nélkül, az esedékesség időpontjában köteles kifizetni.

1994. januárjától a Kjt.-t módosító 1993. évi C. törvény - mint azt már a besorolás problémakörénél részletesen kifejtettük - a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására vonatkozó szabályokat a korábbinál kedvezőbb módon állapította meg, és ez a közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultságát is érintette. Ezért a módosító törvény átmeneti szabálya akként rendelkezett, hogy ha a kedvezőbb rendelkezések alapján, a törvény hatálybalépésével a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő eléri a 25, 30 vagy 40 évet, a módosítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül a megfelelő mértékű jubileumi jutalmat a munkáltatónak ki kell fizetnie. Elképzelhető volt az is, hogy az új szabályok alapján a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő mértéke annyira megnövekedett, hogy a közalkalmazott egyszerre több jubileumi jutalmára is jogosulttá vált volna. Ebben az esetben a Kjt. módosítása egy megszorító szabályt tartalmazott. Ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő mértékének növekedése olyan mértékű, hogy a közalkalmazott egyszerre több jubileumi jutalomra is jogosulttá válna, részére - az említett 30 napon belül - mindig a hosszabb időtartam után járó jubileumi jutalmat kellett kifizetni. Amennyiben azonban a közalkalmazott 1992. július 1-je előtt már rendelkezett a 30 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, s a kedvezőbb számítási szabályok alapján már a 30 évet meghaladó, de 40 évet el nem érő közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt szerez, a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére a Kjt. nem adott lehetőséget.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kjt. 87. § (5) bekezdése kizárja, hogy a párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyok egymás mellett kerüljenek beszámításra, azonos időtartamra ugyanis csak egy jogviszony vehető figyelembe. Ezzel a szabállyal a törvény kizárja a jubileumi jutalom kétszeres kifizetésének lehetőségét is, vagyis azt, hogy a közalkalmazott mindkét munkáltatójától igényelhesse a jubileumi jutalom kifizetését. Annak eldöntésénél, hogy akkor melyik munkáltató köteles erre, abból kell kiindulni, hogy a két közalkalmazotti jogviszony közül melyik minősül a közalkalmazott szempontjából elsődlegesnek, vagyis melyik tekinthető főállásnak és melyik további jogviszonynak. Ennek megítélésénél a munkáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a jogviszonyok alapján teljesítendő munkaidők összehasonlítására, valamint arra, hogy melyik jogviszony keletkezett korábban, illetve melyik jogviszony alapján kerül sor a társadalombiztosítási járulékok fizetésére. A gyakorlatban elsősorban attól a munkáltatótól várható el inkább, hogy a törvényen alapuló fizetési kötelezettségnek eleget tegyen, amelyik a közalkalmazott munkájából nagyobb súllyal részesedik. Erre vonatkozó általános jellegű előírás hiányában azonban minden esetben külön mérlegelés tárgya, hogy melyik intézményen keresztül történik a jubileumi jutalom kifizetése.

A Kjt.-nek a jubileumi jutalomhoz kapcsolódó díjazása a korábbi, az 1992. július 1-je előtt hatályos Munka tv. jubileumi jutalom jogcímhez képest jelentősen megemelkedett. A közalkalmazott pályája során háromszor válhat jubileumi jutalomra jogosulttá. A 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező kéthavi, a 30 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező háromhavi, a 40 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott pedig öthavi illetményének megfelelő jubileumi jutalomra jogosult [Kjt. 78. § (2)]. A törvény alapján tehát a jubileumi jutalom összege változó, minél magasabb mértékű a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt ismer el a törvény, annál magasabb a díjazás is.

A Kjt. a nyugdíjazással kapcsolatban különös szabályokat állapít meg a jubileumi jutalomra.

Fontos kiemelni, hogy 2008. január 1-jétől módosultak az ide vonatkozó törvényi szabályok. A Kjt. a 2008. január 1-jétől hatályos nyugdíjszabályokkal való összhang megteremtése keretében rögzíti, hogy abban az esetben, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott kérésére felmentésére kerül sor, a megszűnés évében esedékes, illetve a 40 éves jubileumi jutalmat - feltéve, hogy ez utóbbi esetben a közalkalmazott legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik - részére előrehozottan ki kell fizetni. Méltánytalan a munkáltatóval szemben, hogy a súlyos fegyelmi vétséget (bizonyos esetben akár bűncselekményt) szankcionáló elbocsátás esetén is alkalmazni kelljen a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére vonatkozó méltányossági szabályt, ezért a törvény ezt kizárja.

Emellett, figyelemmel arra, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó szervek közötti áthelyezés esetén a közalkalmazotti jogviszony formailag megszűnik, de lényegében folyamatosan áll fenn az új munkáltatónál, s így a közalkalmazottnak van esélye arra, hogy a 40 éves jubileumi jutalomra jogosító időt ott szerezze meg. Ebben az esetben nem kell az áthelyezéskor a jubileumi jutalom előrehozott kifizetéséről intézkedni, hanem azt az új munkáltató köteles kifizetni a közalkalmazott részére.

Amennyiben a közalkalmazott a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése után meghal, a jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni. Szintén az örökösnek kell kifizetni a jubileumi jutalmat, ha a közalkalmazott - közalkalmazotti jogviszonyának elhalálozása miatti megszűnéséig - legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, és a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalomban nem részesült [Kjt. 78. § (5)].

78/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszonyt;

b) legalább hároméves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik;

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;

d) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, vagy

e) nem áll büntetőeljárás alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett;

g) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közalkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a közalkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9) Ha a közalkalmazott a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közalkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

2005. január 1-jétől bővült a közalkalmazottakat megillető juttatások köre. A közalkalmazottak lakáshoz jutásának elősegítése és megkönnyítése érdekében az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

A kezességvállalás nyújtásához a közalkalmazotti jogviszony meghatározott tartalmi elemeinek teljesülése szükséges, így különösen:

- határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszony fennállása;

- legalább három év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezés;

- a közalkalmazott felmentési, vagy lemondási idejét ne töltse;

- a közalkalmazott ellene ne folyjon fegyelmi eljárás;

- a közalkalmazott ne álljon büntetőeljárás alatt;

- a korábbi kezességvállalással biztosított hitelrész - feltéve, ha van ilyen - kiegyenlítésre kerüljön;

- a közalkalmazottal közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére ne legyen kötelezett;

- a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - a közalkalmazott saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyuljon.

A felsorolt feltételek közül a törvény meghatározza azokat, amelyeket a közigazgatási szervnek kell igazolnia, s rendelkezik azokról is, melyekről a közalkalmazottnak kell nyilatkoznia.

A kezességvállalással kapcsolatban a közalkalmazottat bejelentési kötelezettség terheli munkáltatója irányban, amelyet öt munkanapon belül köteles teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét, az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát és a hitel lejártának időpontját. Amennyiben ezekben adatokban változás következik be a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Amennyiben a közalkalmazott foglalkoztatási jogviszonya közös megegyezés vagy lemondással szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. Ennek mértéke a kezességgel biztosított, még fennálló kölcsönösszeg 2%-a. A foglalkoztatási jogviszonyban az előzőekben meghatározattak szerint bekövetkező változásokról a munkáltatói jogkör gyakorlója 8 napon belül értesíti a hitelintézetet. Az értesítés alapján a hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a megfizetendő kezességvállalási díj összegét. A közalkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére köteles a befizetést teljesíteni. Abban az esetben, ha a közalkalmazott a hiteltartozását nem törleszti, és az állami készfizető kezesség érvényesítésre kerül, akkor e tartozást a hitelintézet kezdeményezésére, köztartozás módjára hajtja be az állami adóhatóság.

79. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti.

(2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.

A Kjt. előírja, hogy amennyiben a közalkalmazott által végzett munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti [Kjt. 79. § (1)] Az e felhatalmazás alapján született jogszabályi előírások az alábbiakban foglalhatók össze:

a) A gazdasági ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkáltató köteles munkaruhát, illetve formaruhát biztosítani a közalkalmazottak számára, amennyiben a munka a ruha nagyfokú szennyeződésével jár, illetve a munka jellege azt szükségessé teszi [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 9. §].

b) A Magyar Honvédségnél a közalkalmazottnak munkaruhát kell adni, amennyiben a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár. Formaruha illeti meg a közalkalmazottat, ha a munka jellege azt megkívánja [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 32. §].

A környezetvédelmi és vízügyi ágazathoz tartozó költségvetési szerveknél a munkaruhára vagy formaruhára vonatkozó juttatások feltételeit kollektív szerződésben kell meghatározni [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 8. §].

d) A közúti közlekedésben dolgozó közalkalmazottak részére - ahol a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével és elhasználódásával jár - munkaruha vagy formaruha juttatásról köteles gondoskodni a munkáltató [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 14. §].

e) A munkaügyi ágazatban a rendelet melléklete határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben munka- és formaruha juttatást kell biztosítania a munkáltatónak. Az e juttatásokkal kapcsolatos további feltételeket a kollektív szerződésben kell megállapítani [1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet 16. §, 3. számú melléklet].

1999. augusztus 17-éig a munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződésben kellett meghatározni. A gyakorlatban többször előfordult, hogy egyes munkáltatóknál kollektív szerződés hiányában a kérdéskört nem sikerült egyértelműen rendezni. Ezt figyelembe véve 1999. augusztus 17-től az 1999. évi LVI. törvény módosításával - kollektív szerződés hiányában - lehetővé teszi a munka- és formaruha-juttatás részletes feltételeinek munkáltató által történő megállapítását is [Kjt. 79. § (2)].

Amennyiben a munka- vagy formaruha juttatását jogszabály kötelezővé teszi, a munkáltató nem adhat a munkaruha vagy formaruha helyett pénzbeli megváltást, vagyis a munkaruhát természetben és díjtalanul, elismervény ellenében kell kiadnia.

A munkaruha és formaruha a juttatási idő letelte előtt a munkáltatóé. utána pedig a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadók a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében [Kjt. 79. § (3)].

79/A. § (1) A közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.

A Kjt. külön rendelkezéseket tartalmaz a közalkalmazottak illetményének kifizetési módjára vonatkozóan. E rendelkezések szerint - amelyeket a Kjt.-t 1996. november 5-étől módosító 1996. évi XXVIII. törvény iktatott be - a közalkalmazott illetményének kifizetése - a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó közalkalmazottak kivételével - a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában pedig postai úton történik [Kjt. 79/A. § (1), 92. § (2)]. E kifizetési formák mind a munkáltatók, mind az államháztartás részére előnyös készpénzkímélő fizetési módok, amelyekre legkésőbb 1999 január 1-jéig kellett a munkáltatóknak áttérniük [Kjt. 92. § (1)].

Ugyanakkor a törvény a közalkalmazottak védelmében garanciális szabályt is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a készpénzkímélő formákra való áttérés, valamint az illetmény-kifizetésekhez közvetlenül kapcsolódó többletköltségek nem terhelhetik a munkavállalókat [Kjt. 79/A. § (2)].

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kormány rendeletben szabályozta a központi közigazgatási szervek és az állami költségvetési szervek illetmény kifizetésével kapcsolatos részletes szabályokat [167/1997. (X. 3.) Korm. rendelet].

79/B. § A felsőoktatási intézményben - e törvény 2. számú mellékletében meghatározott - oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.

79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási idő csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele, illetménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány határozza meg.

(2) Tudományos kutatói munkakörként - a felsőoktatási intézmények kivételével - kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.

79/D. § (1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi és a főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.

(2) A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél, illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben - a megbízási jogviszony kivételével - munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési fokozatba lép

a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,

b) egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,

c) egyetemi tanársegéd (gyakornok) az előírt feltételek teljesítését követően. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.

(4) A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói követelménynek.

(5) A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.

(6) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.

79/E. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában.

2001. január 1-jétől a felsőoktatási intézményben - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is - oktató, illetve kutató, valamint akadémiai kutatóintézetben, illetve a központi költségvetési szervnél foglalkoztatott kutató közalkalmazottak esetében a közalkalmazotti munkakörök - az e területekre kiterjedő új illetményrendszer sajátos elveinek megfelelően - az oktatói, illetve a kutatói munkakörök alapján tagozódnak. Figyelemmel arra, hogy ez a változás érdemi eltérés a közalkalmazottakra általában vonatkozó illetményrendszer szerkezetétől, feltételrendszerétől a Kjt. megjelöli azokat a törvényhelyeket, amelyeket a közalkalmazotti törvényben e személyi kör tekintetében a munkáltatók nem alkalmazhatnak. Tudományos kutatói munkakörként kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az új tagozódást, valamint az egyetemi tanári munkakörnek a költségvetési törvényben meghatározott garantált illetményére épülő százalékos arányszámokat a Kjt. melléklete tartalmazza. A felsőoktatási intézményben kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében, ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik a tudományos segédmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszony. Tudományos munkatárs munkakörben az foglalkoztatható, aki rendelkezik doktori fokozattal. A tudományos főmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson. Emellett rendelkezzék megfelelő, az oktatásban és kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal is. Tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor munkakörben az alkalmazható, aki rendelkezik doktori fokozattal, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának irányítására, koordinálására. Emellett alkalmas kutatási projektek vezetésére és idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást is képes tartani.

A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében azt is meg kell határozni, hogy a tudományos főmunkatárs, a tudományos tanácsadó és kutatóprofesszor munkakörben történő alkalmazáshoz szükséges feltételek meglétéről a szenátus milyen okiratok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. Ennek keretei között habilitációs eljárás lefolytatását is előírhatja a felsőoktatási intézmény [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 13. §].